Tulajdonképpen itt Pécsen már minimum egy-két éve adott minden feltétel a feljutáshoz, de valahogy ( ... ) ez mégsem jött össze eddig.
Nyáron érkezett hozzánk Kiss László, aki ugyebár elég szókimondó, rávilágít, rámutat a kényes dolgokra. Igazából ezek alap dolgok, de sajnos itt Magyarországon nem. Angliában nem anyáznak a szurkolók két perc után, ha nem vezet a csapatuk, a játékosok mentalitása is másabb, finoman szólva. Fentebb már említettem, hogy a körülmények adottak egy jó ideje ahhoz, hogy meglegyen a feljutás. Éppen ezért nagy részben a játékosok felelősek azért, hogy ez eddig nem jött össze. Persze, megfordult itt egy pár edző is az évek során...
A nézőszám se verdesi az eget. Jobb napokon egy középcsapat ellen kilátogat úgy 1000 - 1100 szurkoló, de ez nem annyira jellemző. Inkább 800 - 1000 az alsó és felső határ. Kivéve a Gyirmót, vagy a Kozármisleny ellen, ahol jellemzően 2000 - 2500, illetve 1500 - 1800 piros - fekete szimpatizáns kíváncsi, hogyan szerepel csapata.
Hosszú itthon a téli szünet - ahogy ezt mondta Matyi Dezső is, ez pedig nem tesz se a játékosoknak, se a szurkolóknak. Nehéz megmondani, hogy melyik fontosabb : Arsenal, vagy a Pécs? Minden bizonnyal, ha a magyar labdarúgás nem ott tartana, ahol most tart, akkor ez egyértelmű lenne. Az ágyúsok kezdő tizenegyét, plusz a cseréket álmomból felkeltve is jobban sorolom el, mint az abc betűit. Mi a helyzet velünk? Nos, ha nem frissítem fel egy kicsit az emlékeket a poszt írása előtt, örülök, ha öt-hat játékost fel tudok sorolni. Ez részben lehet, hogy az én hibám is. Azért a legjobbakat így is tudom:) csak a rend kedvéért : Lovrencsics Gergő ( ő mondjuk nyártól Pápán folytatja... ), Nagy Olivér, Regedei Csaba, Törtei Tamás, Nagy József, Dibusz Dénes - ők a kedvenceim, de lehet, hogy kihagytam még pár játékost.
Szinte felfoghatatlan, hogy mekkora a különbség van a két kedvenc együttesem közt. Hihetetlen mekkora különbség van a játékosok és a szurkolók hozzáállása közt.
A két csapat sorsa természetesen más-más okok miatt szívügyem. A Pécs, úgy gondolom evidens. Meccseik kézzel foghatóak, a focisták elérhető távolságban. Késztetést érzek, hogy támogassam őket, s kilátogassak meccseikre. Bár tudom, nincs olyan hangulat, mint ami az Emiratesben szokott lenni, mégis azt hiszem, és ennek részese akarok lenni. A késztetés természetes és pozitív. Most, ahogy növök egyre jobban (át)látom a dolgokat. Mint futballt szerető ember szeretném támogatni itthoni klubomat, és a hazai futballt. Ezért, ahogy adja majd az idő, és lehetőségem lesz, és bevallom - ha nem ütközik az Arsenal meccsével - szeretnék kilátogatni a mérkőzésekre. ( Ugyebár ez is egy nagy probléma, nem az olyanoknak, mint én, hanem az utánpótlás-növendékek szempontjából. A kisgyerekeken nem, vagy csak elvétve látni esetleg Gera, vagy mondjuk Dzsudzsák mezt. Sokkal inkább Messi, C. Ronaldo, vagy Fabregas trikót - ez utóbbit mondjuk nem bánom. Na, de ez ennél sokkal komolyabb téma, és nem is ide tartozik, csak megemlítés szintjén )
Az ősszel kilátogattam a Gyirmót, illetve az Ajka elleni mérkőzésekre. Az az érzés, hogy igen, ide tartozom, a pécsi szurkolói rigmusok közben is ugyanúgy átjár, mint amikor fejben Londonban az Aaarsenaal Fc-t zengi a lelátó. Tavaszra is tervezgetek már ám! Az már tuti, hogy a záró mérkőzésre, amelyre itthon, a Veszprém ellen kerül sok, kimegyek ünnepelni a feljutást. ( A mondatban direkt le akartam írni, hogy miért pont záró, és Veszprém ). Biztos vagyok benne, hogy a szóban forgó összecsapás után először én is részese lehetek egyik kedvenc csapatom sikerében, ami jó érzéssel tölt el. Egyedül abba nem vagyok biztos, hogy vajon már a meccs előtt lehetne-e ünnepelni, vagy pedig csak pontszerzés függvényében lehetünk bajnokok. De ez igazából csak részletkérdés. ( Ebben az esetben akkor is kimegyek, ha játszik akkor az Arsenal :) )
Kívánom, hogy zúgjon a 3,2,1 MUNKÁS! (...) HAJ - RÁ - PÉCS! HAJRÁ PÉCS! HAJRÁ PÉCS! Majd végül a SZÉP VOLT FIÚK!
Néhány gól korábbról :
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése