Felejtős... ( Olympiakos - Arsenal 3 : 1 )

Olyan sok minden van, amit lehetne írni erről a meccsről, csak sajnos ez abba a kategóriába tartozik, amiről nem akar sokat írni az ember. Legalábbis akkor, ha a pacák Arsenal-párti. Arról nem is beszélve, hogy csak papíron volt téttel bíró mérkőzés ( számunkra legalábbis ), tehát értelme sem sok volt lejátszani. Azért lássuk, mi jellemezte ezt az összecsapást.

Az egyéni teljesítmények szinte egytől egyig a katasztrófa kategóriájába tartoztak, úgy látszik, ez Vermaelenre is valamelyest átragadt - tegnap legalábbis - hiszen a hardstyle és az attitűd képviselőjének most volt néhány megkérdőjelezhető megoldása. Igaz, ezt szép lassan el is felejthettük, a többiek megtettek mindent, hogy feledtessék velünk hibáit... Sajnos nem úgy, hogy kiváló teljesítményt nyújtottak.
Ha valós téttel bíró meccs lett volna, akárhányszor hozták ránk a labdát a hazaiak, remeghettünk volna, egyszerűen hihetetlen, milyen mértékű, hát, szerencsétlenkedés ment hátul. Ez a régebbi időkre emlékeztetett...
De nem csak a védelem nézett ki úgy, mint egy Gyros, amit a földre ejtettek. Támadásban ugyan olyan hatástalanok voltunk, mint két feles Pista bára disznóvágáskor. Az egyedüli, akit ki tudok emelni, az Benayoun, és nem csak azért, mert ő lőtte a gólt - méghozzá nem is akármilyet - hanem azért, mert nála mindig jó helyen volt a labda, és jó helyre is tette azt. Arshavinról és Sumákról felesleges is szót ejteni, ártatlanok voltak, akár mint egy orosz és egy marokkói. Sajnos Oxlade-Chamberlain sem tudott most olyan veszélyes lenni, mint szokott, így a támadók, illetve a védők közül sajnos elég "gáz" teljesítmények láttak napvilágot a pireuszi estében. A középpálya még úgy, ahogy küzdött a már említett Benayoun mellett Coquelinnel és Frimponggal.
Elég gyászos ez a poszt, és még nem is említettem Mannona félresikerült cukaharáját...
Pihi. Szombaton Everton.

Edzőmeccs, nemzetközi módra ( Olympiakos - Arsenal )

Először is azt reméljük a mai meccsel kapcsolatban, hogy a határon a sorompós nem sztrájkol, és gond nélkül eljutnak az Ágyúsok az esti meccs helyszínére, különben gyaloglás közbe tolhatják magukba a karácsonyra félretett görög joghurtot, hogy maradjon szufla az összecsapásra is. Míg az Olympiakosnak élet-halál meccs a mai, mi már hátradőlve élvezhetjük a szép pillanatokat ( ha lesz ilyen, és nyilván úgy gondoljuk, hogy igen ). Bár, a kezdő tizenegy láttán önkéntelenül is felhúzza a szemöldökét az ember, igaz, kevéssé a meglepetés miatt, inkább csak szokatlan, hogy a Bajnoko Ligájában B-csapattal is játszhatunk. Így azért elég sok esélyt adunk a görögöknek a továbbjutásra, de ha a csapat Manchester City elleni Ligakupa meccsét veszem számba, egyáltalán nem olyan reménytelen a helyzet, sőt. Tökéletes arra, hogy tapasztalatot szerezzenek az olyanok, mint Frimpong, Ox, Coquelin, vagy éppen játékban legyen valaki, például Benayoun.
Nem várok győzelmet a mai meccstől, és akkor sem várnék, ha teljes csapattal, még téttel bíró mérkőzésen lépnénk itt pályára, hiszen az Olympiakos nagyon erős otthon, bárkit képesek megverni hazai környezetben.
Azért persze nem féltem a srácokat, nyomják végig becsülettel a meccset, és nem lesz gond.

A kezdő tizenegy :

Fabianski

Djourou - Vermaelen - Squillaci - Santos 

Frimpong - Coquelin

Ox - Benayoun - Arshavin

Chamakh

Arsenal - Olympiakosz ( 2 : 1 )

A görögök legyőzésével túl vagyunk egy nyert meccsen, ami idei formánkat tekintve, illetve arra gondolva, hogy vasárnap DERBI, helyes kis eredmény.
Tulajdonképpen semmi különös nem történt a meccsen; ezt a formát már sokszor eljátszottuk. 20-25 perc igazi játék, két rúgott gól, aztán szépítettek a vendégek, és eléggé visszaestünk. Meglepően jól játszottak a görögök - nem sztrájkoltak - sok helyzetet alakítottak ki. Ez persze azért volt, mert mint csapat, nagyon gyengén védekeztünk. Frimpong gyenge meccset fogott ki, valamint a széleken is rendre hibáztunk. Sagna ugyan majdnem hozta szokott formáját, de most ő sem volt a toppon, ráadásul az ifjú titán, aki támadásban sokat megcsillogtatott tudásából, védekezésben pedig bemutatta, hogy bizony fejlődni kell, Oxlade-Chamberlain sem segített neki. Viszont a belső védőink, akik közül az egyik eredeti "foglalkozása" védekező középpályás, nagyszerű egyéni teljesítménnyel rukkoltak elő. Song, a mi Alexünk, akinek most a sok sérült miatt eggyel hátrébb kellett játszania, kitűnően látta el a feladatát. A helyenként letámadó vendégek egyszer sem tudták megzavarni, mindig jó döntést hozott, amit rendre pontosan kivitelezett. Egy nagy ötös mindenképpen jár neki. A párja, Mertesacker is gyakorlatilag hibátlanul hozta le a meccset. Jó szerelések, és sok mentés. A kapu előtti kisebb kavarodásokból, ha jól emlékszem, egy-két kivétellel mindig ő rúgta ki a labdát. Nem cifrázta, de megoldotta, és nagy szerepe volt abban, hogy megőrizünk egyet a kétgólos előnyünkből. A védekezésben szép teljesítményt nyújtott Szczesny, akinek a már a két kiválóan játszó belső védőinken is túljutó labdákkal kellett valamit kezdenie. Sokan tornázott, nem hagyták nyugton, főleg az első félidőben. Nagy szerepe volt a győzelemben. André Santosnak is, de neki leginkább a szerzett gólja miatt, mert ezen a meccsen nem a védekezésben mutatott fel jó teljesítményt. Annyival jobb talán Gibbsnél, hogy sokkal jobb, és látványosabb a támadójátéka. Mindössze másodjára kezdett, de már megvan az első gólja.

A középpályánk, mint említettem, nem éppen a támadás-elhárításban jeleskedett, kiváltképp az első játékrészben. De mivel Rosicky ( szokás szerint, sajnos ) gyengén játszott - és Frimpong is, mint az írva volt - előre sem voltunk este a legacélosabbak. Igaz, azt nem szabad feledni, hogy a cseh indította remekül Santost a második gól előtt. Ezen kívül viszont halvány játék. Középen nem, inkább a szélen villogtunk a meccsnek abban a periódusában, amikor úgy játszottunk, ahogy illik. A középső harmadból a legstabilabb teljesítményt Arteta nyújtotta, labdákat szerzett és játszott meg jól. Neki köszönhetjük, hogy mégiscsak volt középpályánk.
A támadósorból két pozitívum : Chamakh jobban játszott, mint szokott, és mint kiderült, van egy klassz (-is, lesz majd ) szélsőnk, Alex Oxlade-Chamberlain személyében. Gyönyörűen mozgott a be és vitelezte ki helyzetét,, ezzel megszerezte élete első Bajnokok Ligája találatát. Védekezésben azonban még messze alulmúlja Walcottot ( aki van, hogy néha ott jobb... ). Arshavin igen gyengén muzsikált, két helyzetéből egyet sem tudott kihasználni, de ezen kívül még a játékban sem vett részt sokszor túl hasznosan. Ez sem a kobold meccse volt, de sebaj, lesz még jobb is.

A győzelem volt lényeg, ez megvan, másodikak vagyunk, legközelebb megyünk Marseille-be, egy jó kis meccsre. Ezzel most két hétig letudtuk a Bajnokok Ligáját. Jöhet a hétvégén a Tottenham...

Sújtsunk le Damoklész kardjával

A dortmundi döntetlen nem mondható rossz eredmények, bár úgy, hogy egy hatalmas góllal sikerült egyenlítenie az utolsó percekben a vendéglátóknak, kicsit keserű a szánk íze a pontszerzés ellenére. A tavalyi Bajnokok Ligája kiírásban mi rúgtuk a legtöbb gólt a csoportkörben, hat meccsen tizennyolc gól volt a termés. Ugyan most erősebb csoportba kerültünk, az Olympiakosz személyében kaptunk megint egy olyan ellenfelet, aki ellen talán nem bánnánk, ha sok gólt szerezne a csapat. A görögökkel kapcsolatban egyébként az az érdekes, hogy pont a hellének hő szokásának ellentmondó a csapat : sokkal inkább erősebb elöl, mint hátul. Riera, Ibagaza és az anno a Herthában gólok tömkelegét termelő szerb Marko Pantelics bizony nem piskóta egy ilyen szintű klubnál. Ám a BL-ben nem, és főleg az Emiratesben nem fognak villogni. A svéd Olof Mellberg nekünk pont jó védő lesz, ugyanis nem igazán ívelgetésre játsszunk. Mivel elég lomha a skandináv öreg róka, a mi gyors játékosaink könnyedén elvihetik mellette a labdát, vagy lefordulhatnak róla.
Amint az ilyen meccseken lenni szokott, sok minden függ attól, hogy mikor szerzi meg a vezetést a toronymagas esélyes, vagy esetleg egy kisebb csoda folytán gólt szerez az ellenfél, és megkeseríti jelen esetben a mi dolgunkat. Nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor, és viszonylag hamar gólt rúgunk, ezzel eldöntjük a meccset. Ez a csapat közel sem olyan erős, mint a tavalyi, ezért nem is lenne meglepő, ha nem gáláznánk, de két gólos győzelem elvárható. Telt házat várok, és könnyed győzelmet. C'mon you Gunners!!

Legyőztük az Udinesét, jutalmul jöhet Németország bajnoka

Szerdán szerencsére megmutattuk, hogy azért simán jobbak vagyunk az olaszoknál, ha odatesszük magunkat. A második gólunk igazán szép volt, Gervinho első jó meccsét játszotta, Szczesny ismét bizonyította, hogy nincs kapuskérdés, végül pedig a legfontosabb, hogy kettős győzelemmel a főtáblára jutottunk. Összességében jól játszottunk, sok helyzetet alakítottunk ki, a 2-1-s eredmény helyett lehetett volna több is. Az igaz, hogy az első félidőben a középpályánk legfőképpen Ramsey révén nagyon gyenge volt, mind előre, mind hátra. A tény, hogy kell egy középpályás, aki irányítsa a csapatot, még az Udinese ellen is szépen körvonalazódott. A legújabb hírek szerint Wenger 22 millió fontot fizetne a Rennes középpályásáért, Yann M'Viláért, sőt, a Football Italia  még Sneijder nevét is hírbe hozta velünk kapcsolatban. Nyugodt mondjuk nem vagyok, hiába hall az ember nap mint nap gyakorlatilag jó kis igazolási pletykákat. Minden esetre muszáj, azaz muszáj igazolni, és ez kicsit enyhíti a stresszt...

Theo idegenben is betalált az Udinese ellen

A Bajnokok Ligájánál maradva, tegnap ugyebár kisorsolták a csoportokat. Akkora szerencsénk most nem volt, mint tavaly, amikor is a Shakhtar, a Braga és a Partizan volt a csoportkörben a három riválisunk, de azért most sem panaszkodhatunk : az Olypiakosz, a Marseille és Jürgen Klopp tanítványai, a Borussia Dortmund lesz az ellenfelünk idén az első körben. Innen azért illik továbbjutni, akárhogy is nézzük. Az sem szégyen, ha másodikként, hiszen tavaly abban a habkönnyű csoportban is sikerült az ukránok mögött végezni. Első ránézésre egy minimum tizenkét pont. A görögöket oda-vissza meg kell verni, a Marseillet és a Dortmundot hazai pályán le kell győzni. Van egy olyan érzésem, hogy innen elsőként fogunk továbbmenni; nem tudom miért, egyszerűen az is olyan Arsenalos lenne.

Angol csapatok közül talán a Manchester United kapta a legkedvezőbb ellenfeleket, nekik a Benfica, a Basel és a román Otelul Galati jutott osztályrészül. A City már nem járt ilyen jól : a Bayern München, a Villarreal és a Napoli lesz az ellenfelük. Ez egy szép kis csoport, amibe szerintem olyan körbeverések lesznek, hogy ihaj.
A londoni kékek ellenfelei pedig inkább csak idegenben okozhatnak egy kedvezőtlenebb eredményt Villas-Boaséknak, a Valencia, a Leverkusen és a Genk fog pályázni a Chelsea-re. A Manchester Cityn kívül véleményem szerint az összes angol csapat biztos továbbjutó, hogy aztán ebből mi lesz, ősszel kiderül.