Arsenal - Marseille : felspanolva

Míg a legtöbben a mai napon az elhunyt szeretteikre emlékeznek, addig London piros szegletében e mellett még a szombati hőstettre is. Az Ágyúsok idegenben győzték le a Chelsea-t, és mutatták meg, hogy bizony még mindig van Arsenal. Ám még egészen három nap sem telt el a diadal óta, máris újabb feladat vár Arsene Wenger fiaira : Didier Deschamps együttese érkezik Londonba, hogy a Marseille-el valami csoda folytán pontot raboljon a hazai pályán hét meccse százszázalékosan teljesítő Arsenaltól. Amellett, hogy szinte lehetetlen, titkon mindenki tudja, hogy nem fog sikerülni...

Ha a Marseille elleni 0 : 1 is motivációs lökést adott a csapatnak - Arsene szerint - akkor ez a hétvégi győzelem valóságos Mikulás csomag mentális erőből a csapatnak. Ezek után joggal várja mindenki, hogy a Marseille elleni hazai Bajnokok Ligája meccs már gyerekjáték lesz. Igazuk van?

Óva intenék mindenkit ettől a gondolattól. Aki már egy ideje nézi a focit, és ismeri annak "törvényeit", tudja, hogy nincs két egyforma meccs. Olyanból pedig főleg, amilyet szombaton produkáltunk. Aki ismer minket, az tudja, hogy az Arsenal-nál egy ideje nincs egyértelmű meccs, legyen szó ( szinte ) akármelyik csapatról. Ez egyfelől jó is, hiszen sosem úgy mennek ki a pályára a játékosok, ahogy más nagy csapatoknál néha észrevehető (...). És igen, az a harmadik dolog. Nyilván a játékosok sem úgy gondolják, hogy ez a meccs könnyebb lesz, mint akár az odavágó. Hiszen azon kívül, hogy balfékek, a Marseille egy stabil csapat és mivel franciák, a védekezéshez is konyítanak; elég jól.

De mit sem számít ez nekünk, akik önbizalomtól duzzadunk, meccsről meccsre egyre jobban. Az a plusz, amit a Chelsea elleni 5 : 3 ad, még sokáig repítheti a csapatot. A hős Közönség, aki nehéz időben sem hagyta el a csapatot, most újra összegyűlik az Emiratesben, és megkettőzött erővel buzdítják csapatukat. A srácok ráadásul saját dolgukat könnyíthetik meg egy győzelemmel : gyakorlatilag nem lenne kérdés a továbbjutás ( most sem az... ). Tíz pontunk lenne, a franciáknak hat, a többi nem érdekes. Fogadjuk még itthon a Dortmundot, ami szintén sima egyes, valamint utazunk még egyszer Görögországba, ami reálisan egy iksz. Egy szó mint száz, a győzelem elvárható - nem hiába - meg is lesz, bár érzésem szerint inkább szerényebb, minthogy túlzó. A továbbjutás el fog dőlni ezen a szép estén.

Go Gunners!

Chelsea - Arsenal ( 3 : 5 )

Ehhez egyszerűen nincs mit hozzáfűzni. Ez a győzelem, sőt, diadal úgy jó, ahogy van. Erről nincs mit írni, fölösleges is, a szakmai panaszkodást most nagylelkűen meghagyom a Chelsea szurkolóknak, hiszen jóval inkább nekik kell most elgondolkozniuk. Szerintem minden ágyús most szeretné kiélvezni a győzelmet. Ez egy hatalmas eredmény, hiszen elég csak egy hónapra visszatekintenünk, amikor még mindig súlyos gondokkal küszködött a csapat ( ez most másként, csak javult a helyzet ). És ehhez képest, most 5 : 3-ra megvertük a Chelseat, idegenben. Ramsey - most ez jutott eszembe. Pazarul játszott. Ez egyetlen "elemzős" dolog, ami megfordult a fejemben, az az volt, hogy végre nem mi voltunk azok, akik előnyről buktak. Végre nem mi voltunk azok, akik az öltözőben ragadtak a második félidőre - annak ellenére, hogy a hazaiak az első játékrész utolsó percében szerezték meg a vezetést - hanem tíz perc alatt a magunk javára fordítottuk a mérkőzést, s ezzel megalapoztuk a maradék szűk negyven percet. És ennyi. A többi egy valóságos mese, ahogy játszott a csapat. Remek mérkőzés volt, igaz, ha védelmek jobbak, ez sem így lett volna.
De győztünk. Ezt nem kell magyarázni.

Legyőztük az Udinesét, jutalmul jöhet Németország bajnoka

Szerdán szerencsére megmutattuk, hogy azért simán jobbak vagyunk az olaszoknál, ha odatesszük magunkat. A második gólunk igazán szép volt, Gervinho első jó meccsét játszotta, Szczesny ismét bizonyította, hogy nincs kapuskérdés, végül pedig a legfontosabb, hogy kettős győzelemmel a főtáblára jutottunk. Összességében jól játszottunk, sok helyzetet alakítottunk ki, a 2-1-s eredmény helyett lehetett volna több is. Az igaz, hogy az első félidőben a középpályánk legfőképpen Ramsey révén nagyon gyenge volt, mind előre, mind hátra. A tény, hogy kell egy középpályás, aki irányítsa a csapatot, még az Udinese ellen is szépen körvonalazódott. A legújabb hírek szerint Wenger 22 millió fontot fizetne a Rennes középpályásáért, Yann M'Viláért, sőt, a Football Italia  még Sneijder nevét is hírbe hozta velünk kapcsolatban. Nyugodt mondjuk nem vagyok, hiába hall az ember nap mint nap gyakorlatilag jó kis igazolási pletykákat. Minden esetre muszáj, azaz muszáj igazolni, és ez kicsit enyhíti a stresszt...

Theo idegenben is betalált az Udinese ellen

A Bajnokok Ligájánál maradva, tegnap ugyebár kisorsolták a csoportokat. Akkora szerencsénk most nem volt, mint tavaly, amikor is a Shakhtar, a Braga és a Partizan volt a csoportkörben a három riválisunk, de azért most sem panaszkodhatunk : az Olypiakosz, a Marseille és Jürgen Klopp tanítványai, a Borussia Dortmund lesz az ellenfelünk idén az első körben. Innen azért illik továbbjutni, akárhogy is nézzük. Az sem szégyen, ha másodikként, hiszen tavaly abban a habkönnyű csoportban is sikerült az ukránok mögött végezni. Első ránézésre egy minimum tizenkét pont. A görögöket oda-vissza meg kell verni, a Marseillet és a Dortmundot hazai pályán le kell győzni. Van egy olyan érzésem, hogy innen elsőként fogunk továbbmenni; nem tudom miért, egyszerűen az is olyan Arsenalos lenne.

Angol csapatok közül talán a Manchester United kapta a legkedvezőbb ellenfeleket, nekik a Benfica, a Basel és a román Otelul Galati jutott osztályrészül. A City már nem járt ilyen jól : a Bayern München, a Villarreal és a Napoli lesz az ellenfelük. Ez egy szép kis csoport, amibe szerintem olyan körbeverések lesznek, hogy ihaj.
A londoni kékek ellenfelei pedig inkább csak idegenben okozhatnak egy kedvezőtlenebb eredményt Villas-Boaséknak, a Valencia, a Leverkusen és a Genk fog pályázni a Chelsea-re. A Manchester Cityn kívül véleményem szerint az összes angol csapat biztos továbbjutó, hogy aztán ebből mi lesz, ősszel kiderül.

Kiket kell elpáholni idén? (2.)

A bajnokság rajtja előtt nem árt kicsit körültekinteni, hogy kik lesznek legfőbb riválisaink. Illetve azt tudjuk, hogy kik lesznek, de vajon mennyit változtak?

A legjelentősebb ellenfeleink természetesen idén is a Manchester United, a City, a Liverpool és a Chelsea. A Tottenhamet pedig mindig meg kell verni.

Mióta Roman Abramovics megérkezett a Chelsea-hez, a londoni klub minden nyáron igen aktív az átigazolási piacon (...). Nem volt ez másként most sem... Bár egyik sem olyan játékos, aki már igazi sztár, lehet, hogy Torres 50 milliója azért mégis csak számított... Az sem kizárt egyébként, hogy a régebben kupákat nyerő, ám mostanra már igencsak öregedő csapatot fiatalos lendülettel akarják újra sikerre vezetni. A négy komolyabb igazolásból ugyanis egyik sem érte még el a húszat ( életkorban ). Lucas Paizon a Sao Paolo B csapatától érkezett, 17 éves, 7,5 millió eurót sem sajnált érte Abramovics. Thibaut Courtois, aki Genkből érkezett 9 millió euróért, 19 éves. Oriol Romeu a Barcelona B-től jött, 5 millió eurójába került a Chelsea-nek, valamint Romelu Lukaku az Anderlchtből 22 millió euróba került. Először is azt vehetjük le, hogy a kommentátorok nem lehetnek álmosak meccs közben, hiszen ha majd egyszerre játszik, Romeu, Romelu Lukaku, illetve Kakuta ( ő már régebb óta a csapat tagja ), bizony oda kell figyelni, hogy legyen valakiből Lukuta, Romeku vagy Kakadu.
Játékosoktól függetlenül a Chelsea legnagyobb nyári fogása Villas-Boas, a Portótól érkező, nagy célok elébe néző portugál tréner. A Mourinho-utódnak kikiáltott szakembertől hasonló eredményeket várnak, mint amit a Special One-tól kaptak még néhány éve. Reméljük nem jön össze belőle semennyi. 
A Chelsea tehát erősödött, és simán lehet beleszólása az aranycsatába. Sőt.

Úgy tűnik, Sir Alex a Unitednél sajnos megint bizonyította, hogy jó szakember. A Vörös Ördögök mindhárom igazolása jónak tűnik; bár Edwin van der Sar pótlására szerződtetett David de Gea nem védett szenzációsan a Manchester City elleni meccsen, de kapustól nem is lehet várni, hogy rögtön minden a legjobban működjön. Phil Jones, aki közel 20 millió fontért került Blacburnből Manchesterbe, a második félidőben jól játszott. Ashley Young pontrúgásai pedig veszélyesek voltak, és tulajdonképpen ezen erényéért ( is ) hozták el az Aston Villából 18 millió fontért. 
A távozók miatt nem gyengült a csapat, viszont az igazolások erősítést jelentenek. Ráadásul Sir Alex előhúzta a kalapból Cleverlyt, aki sokkal kreatívabb sajnos mint Michael Carrick ( és ha már clever, akkor okosabb ). Valamint Danny Welbecket is betette a csapatba a City ellen. 
A Manchester United indul neki a legesélyesebben az új szezonnak, az biztos, de hogy mi lesz ebből, azt senki sem tudja, csak sejti, hogy könnyen lehet egy huszadik bajnoki cím, illetve még egy pár intenzív osztály teli Liverpool drukkerekkel.

Érik a scudettó

Szombaton lejátszották a Serie A 34. fordulójának összes mérkőzését. Nyert az Inter, ám - jelen állás szerint - mindhiába, hiszen a másik milánói együttes, a Milan is diadalmaskodott. Ezzel így négy fordulóval a bajnokság vége előtt nyolc pontot ver a Milan Leonardo csapatára. Akárhogy is nézzük, itt már nem sok esélye van a címvédésre a kék-feketéknek. Ha a Milan az összes hátralévő meccsét döntetlenre hozza, az Inter pedig saját összecsapásait rendre megnyeri, még akkor is nagy valószínűséggel Ibrahimovicsék fogadhatják majd a gratulációkat cirka egy hónap múlva. Ha a Milan egyetlen egy meccset nyer a négy közül, karnyújtásnyira kerül a bajnoki címhez. Lesz még egyébként mind a két csapatnak nehéz mérkőzése, a Milan Rómába látogat, az Inter pedig Nápolyban fog vendégeskedni. Ki tudja, lehet, hogy akkor már csak egy nyaralás lesz az Inter számára?

Angliában is eldőlni látszik az idei szezon : miután a Manchester United a 84. percben Javier Hernandez góljával megnyerte szombati meccsét az Everton ellen, maradt hat pontos az előnye négy fordulóval a befejezés előtt. Ám pont emiatt itt még nem oly egyértelmű a dolog, mert a Chelsea egy huszáros hajrával ( ami már tart egy ideje ) akár be is foghatja a teheneseket ( ha nyerünk ma a Bolton ellen, még mi is esélyesek vagyunk... hahaha ). Hogy miért ? Aki látta a tegnapi Man. Utd - Everton meccset, érzékelhette, hogy a Vörös Ördögöknek sem megy most annyira. Ha az Arsenal valami csoda folytán a több mint két éves nyeretlenségi sorozatot megszakítja Sir Alex csapata ellen majd az Emiratesben, és a Chelsea is megveri a Unitedet akkor még bármi lehet. De hiába, azért nem ez a realitás.
Nem mellékes, hogy a londoni Kékeknél kitört az örömünnep, Torres megszerezte első gólját a Chelseaben.   ( Még több ilyen góltalansági sorozatot! Ha ilyen mennyiségben termeled a gólokat, egészen megkedvellek majd! )

Közben Németországban a feje tetejére állt minden. A sereghajtó Borussia Mönchengladbach megverte az éllovas Dortmundot. Ezzel a M'gladbach 18 (!) játéknap után mozdult el az utolsó helyről. A következő fordulóban, fordulókban pedig még az osztályozós helynél előbbre, azaz a bennmaradást jelentő 15. pozícióba is előre léphet, de ez aligha fog megtörténni. Ma a Wolfsburg hoz egy tipikus otthoni "Wolfsburgos" döntetlent a Köln ellen ( legutóbb február 25-én nyertek hazai pályán ), azaz vezetnek eggyel, akár kettővel, aztán a végén mégis iksz lesz a vége. Hatalmas meglepetés lenne természetesen ha még az osztályozós helyet sem érné el a csapat, de amilyen "fogyatékos" egy szezon az idei a németeknél, bármi előfordulhat. Zárójelben : A Bayern München az után, hogy hazai pályán 5-1-re elpáholta a Leverkusent, mindössze 1-1-re volt képes a 15. Frankfurt ellen, amely így valószínű az első osztályban szerepelhet jövőre is. A Bayern pedig, miután a Hannover nyert, könnyen lehet, hogy még a harmadik helyről is lecsúszik, mert így most már a hannoveriek kezében a sorsuk. Zárójel bezárva. No és a Dortmund. Nehéz eset. Öt pont az előnye a Leverkusennel szemben. Mondanám, hogy érik a már a Salátástál a Dortmund babérjai alatt, de még inkább nem mondom ezt. Mellettük szóljon, hogy soha nem volt még olyan csapat a Bundesliga történetében, amely a vége előtt négy fordulóval nyolc ponttal vezetett és ne lett volna végül bajnok. Majd meglátjuk.

Biztosra mentek

Hét közben volt Bajnokok Ligája, és Európa Liga is. A héten mindkét porondon négy-négy meccset játszottak, és mindkét kupasorozatban gyakorlatilag négy meccsből három olyan, ahol 99%-ra meg lehet mondani, hogy mely csapat jut tovább.
Kezdjük a Bajnokok Ligájával.

A Real Madrid és a Tottenham párharca ( sem ) azt hozta, amit előzetesen várni lehetett. Igaz, az összecsapásról írt bevezetőmben azt írtam, hogy lehet akár nagy madridi győzelem, 4-0-ra azt hiszem senki sem számíthatott. A Real lemosta a pályáról a csirkéseket, és voltak jó egyéni teljesítményeik is. Természetesen azután, hogy Crouchot kiállította a játékvezető, támadásra nem sok esélye volt az angoloknak, továbbá védekezésben sem voltak a toppon. Pedig ha sikerült volna egy szorosabb eredményt elérni a spursnek, akkor Mourinho gárdájának pokoli lehetett volna az angliai túra. Így viszont a lényegi dolgok eldőltek.

Padlót fogtam az Inter és a Schalke meccsétől. A meccs beharangozójában a németeket tulajdonképpen levegőnek néztem. Ahhoz képest hiába kerültek már az első percben nem is akármilyen találattal hátrányba, 2-5 lett a végeredmény. Most ezek után 4-0-ra kéne, hogy nyerjen idegenben az Inter, hogy egyből továbbjusson.
A szerencse is a németek oldalára állt kedden, több ilyen szituáció is volt közvetlenül a gólok előtt.
Hatalmas meglepetés tehát a Schalke győzelme, olyan győzelme, amivel szinte kiharcolták a továbbjutást a San Siróban.

Meglepetést nem hozott, sok gólt viszont igen a Barcelona és az ukrán Shakhtar Doneck első párharca. Hat gól született, csak a baj az, hogy 5 : 1 arányban. Most jön az a mondat, hogy a Shakhtar végül is tisztességesen helytállt, de hiába, aki jobb, az jobb. Így van, ebben a párosításban is megvan a továbbjutó, az Shakhtar otthon egy ikszre, netán egy 2-1-es "tiszteletgyőzelemre" lehet jó.

Az egyedüli negyeddöntő, ami nyitott maradt az első összecsapás után, az a Chelsea és a  Manchester United harca. Ugyan nyertek a Vörös Ördögök egy góllal, s nem kaptak, ennyivel nem lehetnek nyugodtak. Simán rúghat a Chelsea gólt a visszavágón, és akkor már minden másnak látszik majd. Ilyen meccseken pedig főleg, ami gyakorlatilag megfelel(t) egy angol bajnokinak. Itt még lesz miért izgulnia a szurkolóknak, főleg a Chelsea-szimpatizánsoknak, mert valódi esélye már csak ennek a kupának a megnyerésére van a klubnak.

Az Európa Ligában is biztosra mentek a csapatok, hengereltek az otthon játszó együttesek. Született két 5-1, egy 4-1, és egy kakukktojás is. A Benfica hazaküldte Dzsudzsákékat, négy gólt rúgva és mindössze egyet kapva. A Villarreal sem aprózta el, ők a másik bajnokesélyes holland csapatot, a Twentént intézték el közel ugyanilyen arányban; eggyel többet rúgtak. Talán a legegyértelműbb meccset, már ami az továbbjutást illeti, a Porto nyerte meg a Szpartak Moszkva ellen, 5-1 lett ennek a meccsnek a vége.
És itt is maradt még egy nyitott találkozó : a Dynamo Kijev ikszel otthon a Bragával. A portugálok esélye így jelentősen megnőtt a továbbjutásra, pedig előzetesen sokan - például Arséne Wenger - is ukrán továbbjutásra tippelt ( ami persze még könnyen összejöhet ).
Előfordulhat, hogy három portugál együttest is köszönthetünk majd az elődöntőkben, ami azt jelentené, hogy biztosan lesz egy portugál csapat a döntőben.

BL - negyeddöntők : Chelsea - Manchester United

Elérkeztünk tehát az utolsó összecsapáshoz. A negyeddöntők mérkőzései közül talán ezt a meccset veszi körül a legnagyobb felhajtás. Joggal, hiszen a két csapatnak ez lesz a 159. és 160. "randevúja".

"Az egyik szemem sír, a másik nevet". Ezt a közhelyet használnám fel arra, hogy bemutassam saját szemszögemből ezt a meccset. Ezt úgy kell érteni, hogy akárki jut tovább, annak örülök - de csakis azért, mert a másik kiesett.

Az ilyen örök rangadókon, akármilyen kupában is csapjanak össze a felek, nem lehet biztosra menni. Soha nem lehet tudni, mit hoz egy-egy mérkőzés. Lehet sok sérült egyik oldalon, lehet rossz forma a másik oldalon, csak logikusan lehet gondolkodni. Azt pedig felesleges a fociban.
Ez most sincs másképp. Természetesen csak tippelgetni lehet. Meglehet, hogy a Chelseanek fontosabb a BL, mert a bajnokságban már nincs esélyük, és az FA - kupából is elszálltak. Meglehet, hogy a United ezen kívül még két sorozatban is érdekelt a végső győzelem eléréséhez. Azt, hogy ezen gondolkodnak-e Angliában egyáltalán, és ha igen, mennyire, nem tudhatjuk. Azt viszont igen, hogy óriási küzdelem lesz. Ha éppen nem a pályán, akkor a szurkolók oltják majd egymást, ha pedig lendületben van az egyik fél, a sajátjaikat hajszolják majd a végső győzelembe. Aki semleges szurkoló, és szereti a jó hangulatot, az angol focit, az ne hagyja ki ezt az összecsapást ( akik jó focit is szeretnének látni, azok inkább az Arsenal meccseit nézzék ).

Április 6, Szerda, 20 : 45

Chelsea - Manchester United

                                                                                

Súlyos bűn

Igen, annak számít, hogyha az ember egy meccsen a Chelsea-nek szurkol. Bár az én szememben akkor nem, ha az ellenfél a Manchester City, és a sp?rs ( illetve a United ). Annyira undorodom a Citytől, hogy gyakorlatilag a Tottenhamen és a Uniteden kívül bárki, csak ne ők. Így volt ez valahogy a mai meccsen is. Nem láttam az egészet, mert nem voltam egészségileg olyan állapotban, hogy végigüljem a széken a konyhába - mert oda van száműzve az ember. De a 70%-át kábé azért figyelemmel követtem.
Hihetetlenül unszimpatikus az a játék, amivel a City rendszeresen előrukkol a nagy csapatok ellen. Az, hogy semmit nem csinálnak ( bár lehet, hogy nem is tudnak ) csak védekeznek, nagyon unom. Meg azokat a beképzelt fejeket, mint például Balotellié, nagyon nem bírom elviselni. Az olaszt semmiért nem szeretjük, de főleg nem az eszéért. Szegénynek elég alacsony az IQ szintje ( már ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről nála ).
Szóval megint védekezett a City, ha hozzájuk került a labda ugyan előre mentek, de nem nagyon erőltették a dolgot. Hasonló érzésem volt, mint amikor mi játszottunk a ellenük. Igaz, míg mi lemostuk a pályáról őket, addig a Cselszkij nemigazán tudta feltörni az egyébként kőkemény ( és kőkeményen ellenszenves ) védelmet. Kezdtem ideges lenni, hogy megússza a City, és ott fog vigyorogni Barry, Balotelli, Milner, Lescott, meg a többi. Hál' istennek jött az egyébként hihetetlenül jól játszó David Luiz. Rögtön beállt Balotelli, az IQ-fighter, illetve Adam Johnson. Semmit nem értek vele, bár látszott rajtuk, hogy rögtön jobban akarták erőltetni a támadásokat, de valami okból kifolyólag nyolcvan percnyi semmittevés után nem sikerült felpörögnie a Citynek. A 92. percben aztán jött még egy döfés, Ramirestől, aki így beállította a 2-0-s végeredményt. A City így negyedik, ráadásul eggyel kevesebb meccse van, mint John Terryéknek. Fülig ér a szám, mert eldőlt, hogy megint nem fognak Bajnokok Ligájában szerepelni ( '78 óta valamiért nem akar összejönni ). Valamint az, hogy ismét nem sikerül az első háromban végezniük. Jó ez a szezon, mert a Hotspur is csak legfeljebb a negyedik lesz, úgyhogy a csirkéknek mehetnek a levesebe. Jobban mondva az Európa Ligába.
A cikk ne tévesszen meg senkit, a Chelsea-t továbbra sem szeretem...

Egészségünkre!

A Kijev elleni mérkőzés előtt belegabalyodott az edzőtrikóba... ( Balotelli )

A kiválasztottak

A tegnapi nap tehát eldőlt, hogy melyek azok a csapatok, amelyek a nyolc közé kerültek. Barcelona, Tottenham, Schalke, Shakhtar,  Inter, Manchester United, Real Madrid, Chelsea.

Nem meglepetés, hogy az angol csapatok vannak többségben. Az viszont már igen, hogy a Spurs, a Schalke, valamint az ukrán Shakhtar ott van tulajdonképpen Európa legjobb nyolc csapata között. Igaz, például a németek a Valenciával kerültek össze, ötven százalék esélyük minimum volt. Ajánlom a Schalke szurkolóinak, hogy addig élvezzék ki a pillanatot, amíg itt vannak, mert véleményem szerint akárkivel kerülnek össze, csak kevesebb esélyük lesz a győzelemre ( igen, a Shakhtar ellen is ).

Sajnos a Tottenhamet is a nyolc között kell említenünk, de valljuk be, nagyot küzdöttek azért, hogy itt legyenek. A Milan elleni visszavágón szerencséjük is volt, de ez nem meglepő senkinél sem, hacsak nem rólunk, az Arsenalról van szó. De várhatónak ez sem volt nevezhető, főleg a sorozat elején. Egyébként - nem hencegni akarok - én gondoltam, hogy továbbjutnak a statikusabban játszó Milán ellen. Sokkal gyorsabbak, és fürgébbek az angolok játékosai. A Schalkéval egyetemben gyakorlatilag ők is papíron kevesebb eséllyel lépnek pályára mindenki ellen ( az ukrán együttes ellen nem ), de a németekkel ellentétben úgy gondolom, ők bárkit megfricskázhatnak, legalább egy kicsit.

A Manchester Unitednek nem volt túl nehéz dolga a Marseille ellen. Hozták is a meccseket, illetve a hazait. A franciaországi odavágón 0-0 lett az eredmény, szóval az esélye azért megvolt legalább arra a Marseille-nek, hogy kicsit ráijesszen az "ördögökre".  Szereztek is egy gólt, csak a bibi az volt, hogy 2-0-s hazai vezetésnél. Ekkor már késő volt.

A nyolcaddöntők legnagyobb meglepetése talán a Shakhtar Doneck továbbjutása volt a Roma ellen. Igaz, már az odavágón eldőlt szinte minden. miután az ukránok 3-2-re nyerték azt a meccset. Bevallom, a visszavágón, ha nem is Roma továbbjutást, de legalábbis olasz győzelmet vártam. Ehhez képest még gólt sem rúgtak. A Shakhtar otthon kegyetlen ellenfél, ezért akinek el kell látogatnia majd Doneckbe, fel kell kötnie az alsóneműjét.

Az Internazionale őrült meccsen jutott tovább azután, hogy otthon 1-0-ra kikaptak a Bayern ellen. Igazából senki sem hitte - én sem -, hogy az Inter jut tovább. Főleg így, hogy Münchenben kellett kiharcolniuk, ahol a németek mutatója - ha az utóbbi időkben nem teljesen - szinte makulátlan. Mégis az olaszok szereztek vezetést, ám hamar fordított a Bayern; nos, ekkor úgy gondolom, látva a németek játékát is, senki se gondolta volna, hogy Inter továbbjutás lesz a vége. Végül pedig így alakult, 3-2-re nyert az olasz csapat. Ez a továbbjutás is mutatja, hogy hiába nincs csúcsformában az Internazionale ( igaz, a Bayern se volt, van ), senkinek sem szabad leírni őket, amint láttuk, még akkor sem, ha Milánóban nyernek.

Mivel ez egy Arsenalos blog, nyilván való, hogy a mi meccsünket a Barcelona ellen már letudtam ( mind lélekben, mind itt a blogon ). Tulajdonképpen megérdemelt volt a katalán siker, az Arsenal meg megint szépen esett ki. Úgy gondolom, felesleges az esélylatolgatás, a Barca mindenki ellen esélyesként lép pályára, csak veszítenivalójuk van. Még úgy is, hogy szegény Abidal májában tumort találtak, s műteni kell.

A Real Madridnak - valakinek - végre sikerült bejutnia a nyolc közé, méghozzá az eddigi mumusuk, a Lyon ellen. Már az első meccsen látszott, hogy ez nem a "hagyományos" Lyon - Real lesz. 1-1 lett annak a meccsnek a vége. A visszavágón nem volt kérdés, ki az úr a háznál, a Madrid 3-0-al hazaküldte a Lyont. Nem tudom miért gondolom így, de a Madrid szerintem nem fog tovább jutni ebben a sorozatban.

Végül maradt a Chlesea, akinek talán a legkönnyebb dolga volt, hiszen az FC Köbenhavnnal partizott. Sok értelme nem volt a londoni visszavágónak, miután Dániában 2-0 lett a végeredmény a Chelsea javára. Nem is erőltették meg magukat. Legalábbis gondolom, hogy a 0-0-hoz nem kellett nagyon. Sima továbbjutás volt, az Kékeknek biztosan jobban meg kell izzadniuk, akárkivel is kerülnek össze a legjobb nyolc között. De valószínű, hogy az ellenfele sem ússza meg szárazon.

Következnek a negyeddöntők

Maradjunk ennyiben #2

Míg kedvenceim résztvevői voltak a Bajnokok Ligája küzdelmeinek, nem mondom, megnéztem őket, de már akkor sem ez a kupa volt számomra ( se ) a legmeghatározóbb. Ezért, persze nem esett jól, hogy kiestek, de nem esett nehezemre túltenni magam a Barca elleni vereségen, már ha túl kellett tennem magam valamin egyáltalán.
Nos, így, hogy már nem vagyunk részesei ennek a sorozatnak, nem nehéz kitalálni, hogy mennyire vonzódom hozzá. Ám, azért az nem lenne helyes, hogy futballt szerető emberként nem foglalkoznék vele azon az oldalon, ahol azért nem csak az Arsenalról van szó.
Éppen ezért úgymond szóvá teszem, hogy milyen visszavágókat rendeznek ezen a héten. Maradjunk ennyiben.

A mai napon, szerdán rendezik a nyolcaddöntők utolsó két visszavágóját, azaz Real Madrid - Lyon, és Chelsea - Köbenhavn.


Real Madrid - Lyon. Az első meccsen a madridi együttes egy 1-1-es döntetlent játszott Lyonban, ami meglepő volt, mert eddig csak vereséggel távozott a Real, ha ide látogatott. Ezzel az eredménnyel azonban elégedettek lehetnek, és biztonságban érezhetik magukat. Nem kérdés, úgy gondolom, hogy ki jut tovább. Számomra az se lenne meglepő, ha Mourinhóék lehoznák a meccset 0-0-al. Simán. Kivédekezik, esetleg egyszer, kétszer kerülnek meleg szituációkba, de mivel mákjuk van, megússzák.
Természetesen azért mérget nem vennék erre az eredményre, hiszen egy gólt még a Mélykúti Tüzép SC is szerezhetne, hogy lehetőséget mondjak a híres közhelyre


Chelsea - Köbenhavn. Miután az angolok 2-0-ra diadalmaskodtak Dániában, túl sok kérdés nem maradt ezzel a meccsel kapcsolatban a visszavágóra. Esetleg az, hogy a dánok milyen elszántsággal jönnek ki, vagy mi lesz a céljuk. Vajon szeretnék megtartani az eredményt, és gól nélkül lehozni a meccset, vagy kockáztatnak egy súlyosabb vereséget, de megpróbálják visszahozni a sírból a meccset.
Egyébként a dánok akaratának kibontakozási mértékét igen valószínű, hogy a Chelsea hozzáállása fogja megszabni.

Legközelebb a negyeddöntőkben, maradjunk ennyiben:)

Angliában hétközben sincs pihenés

Alig, hogy vége a hétvégének, máris itt van a következő játéknap az angol bajnokságban. Többek között Manchester United - Stoke City, Arsenal - Manchester City, Wolves - Chelsea, valamint Blackburn - Liverpool mérkőzést rendeznek a 22. fordulójában. A forduló rangadója szerdán este 20:45 perctől veszi kezdetét,mely nem más, mint az Arsenal - Manchester City mérkőzés lesz.

De előtte még gyors esélylatolgatás  a többi derbiről:

ManUtd - Stoke City : A MU-nak kötelező hibátlanra megoldania ezt a házi feladatot. Igaz, a Stokenak egész jól megy a bajnokságban. Számukra a nyolcadik pozíció, ahol most tartózkodnak rendkívül hősies teljesítmény. Ettől függetlenül kötve hiszem, hogy pont Berbatovék ellen fognak még előrébb lépni a tabellán. Sima MU győzelmet várok, ahol a hazaiak végig félgőzzel játszanak és mondjuk 2-0-ra nyernek.

Wolwerhampton - Chelsea :Az utolsó helyezett fogadja a gyengélkedő londoni kékeket; vagy egy megszenvedett, vagy egy meglepően sima vendég győzelmet várok. E kettő közül nem tudnék választani, bár ha tippelni kéne, akkor a londoni alakulat jelenlegi formáját alapul véve az előbbire voksolnék. De az nem lehet kérdés,hogy a kékeké lesz a három pont.

Blacburn Rovers - Liverpool : Papíron nyernie kéne a poolnak, de manapság ki tudja megmondani, hogyan végeznek Gerrardék...ha a Bolton elleni meccsüket vennénk alapul,akkor a hármas sípszó után örülhetnének majd az összekapart egy pontnak. Ezt pontosan tudni fogja a Blackburn is,de ennek ellenére szerintem megtippelhetetlen a végeredmény. Igaz, ha a tapasztalatokra hagyatkozunk, akkor a Liverpoolnak illene nyernie, bár, mostanában ha a pontok mennyiségét nézzük náluk, bizony az 1-es is komoly százalékot adna ki...

Arsenal - Manchester City

Ezennel elérkeztünk a forduló rangadójához. Egy dolgot le kell szögeznünk a hazaiakkal kapcsolatban : ha Wenger a Chelsea elleni keretet küldi pályára, akkor ennek a meccsnek a beharangozója teljesen értelmetlen. Viszont, mivel ez nem valószínű (mármint az,hogy teljesen ugyan az a csapat lesz) ezért mégiscsak van valami haszna a dolognak. Azt tartom lehetségesnek,hogy Walcott és Wilshere helyét Arshavin és Rosicky veheti át, valamint a védelemben (jaj,csak ne) Djourou helyét Squillaci veszi át. De ezek csak feltételezések.Ugyanis csakis Wenger knows. Fohászkodunk, hogy szegény Denilsont ne küldje be az öreg szerencsétlenkedni, de ezt kevésbé tartom valószínűnek. Továbbá úgy gondolom,hogy a centercsere lesz, és Robin van Persie helyén Chamakh lép majd pályára.

A Citynél az előző fordulóban pihentetett, jó formában levő fekete olasz, Mario Balotelli az előző, Blackpool elleni meccsen pihent. Gondolom, a Tévez-Balotelli kettős (azt hiszem,talán így szokott lenni) fog pályára lépni ellenünk egy David Silvával kiegészítve. Ha számításaim bejönnek, az imént leírott sorok értelmében egy 2-0-ás Arsenal győzelmet várok, anélkül,hogy az első másodperceket leszámítva nem lesz kérdés, hogy kié a három pont. Nasri megint betalál majd, ahogy tette azt a City elleni idegenbeli fellépés alkalmával, amikor is 3-0-ra leléptük Balotelliéket. 

Ezek után most már a fiúkon a sor,hogy bizonyítsák, jogos az elfogultságom. Kedden 21:00-tól rendezik az első három mérkőzést.

Íme:

Kedd

Manchester United - Stoke City 2-1

Blackpool - Birmingham City 1-2

Fulham - West Bromwich Albion 3-0

Szerda

Arsenal - Man. City (20:45)

Aston Villa - Sunderland (20:45)

Newcastle - West Ham (20:45)

Wolves - Chelsea (20:45)

Blackburn - Liverpool (20:45)

Botlton Wanderers - Wigan (21:00)

Everton - Tottenham (21:00)