A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Barcelona. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Barcelona. Összes bejegyzés megjelenítése
2011. augusztus 11., csütörtök
2011. augusztus 10., szerda
Már csak órák kérdése?
Minden bizonnyal igen. Az átigazolási piacon nap mint nap változnak az ügyek, hát még akkor, ha a bajnokság rajtjáig már csak hármat kell aludni.
A spanyol www.sport.es szerint alig néhány óra, és megegyeznek Cesc Fabregas ügyében a felek. A fix összeget 34 millió euróra becslik. Nagyon pozitívnak vélik az ügy változását, legalábbis katalán szempontból nézve. Ha valóban pár óra kell, az azt jelenti, hogy már csak hivatalossá kell tenni az ügyet, azaz akkor már rég megvan a megállapodás. Az nyáron rengeteget lehetett aról olvasni, hogy pár napon belül, vagy a jövő hét végére ( meg lesz a megállapodás ), de ezt már a százezredik olyan cikk előtt tudni lehetett, hogy alaptalan pletyka. Viszont ilyen merészen, ilyen kevés időt mondva, azaz pár órán belül, nem nagyon volt. Igen valószínű, hogy ez úgy lesz, ahogyan a spanyol lap állítja.
Laurent Blanc, Samir Nasri menedzsere a francia szélső ügyével kapcsolatban azt mondta, hogy jelenleg még mindig az Arsenal játékosa Samir ( ezt eddig is tudtuk ), de elmondta neki, hogy nem szeretne szerződést hosszabbítani. A tegnapi hírek szerint 25 millió font ellenében lehet a Manchester Cityé Nasri, amivel nagyon jól járnánk. Egészen komolynak tűnt az a hír, hogy Wenger egy Nasri megy, Juan Mata jön akciót tervez, amivel bizony jól járnánk, Mata nagyszerű játékos.
Valamint Gary Cahill, a jelenleg még boltoni védő ügye a Premier League rajtjáig eldől, a 24 éves játékos körülbelül 11-15 millió font körüli összegbe kerülhet.
Ha a dolgok úgy haladnak tovább, ahogyan jelenleg állnak, akkor szombaton talán kijelenthetjük : érkezett : Carl Jenkinson, Gervinho, Alex Oxlade-Chamberlain, Mata, Gary Cahill ( és megérkezett a játékengedélye Ryo Miyaichinek ). Távozott : Ebuoe, Nasri, Fabregas;
Ez azt jelentené, hogy az öreg tartotta a szavát, és aktív volt az átigazolási piacon. Ha ezzel az öt ( hat ) igazolással fejezzük be, akkor láthatjuk, hogy négy játékos is szélen játszik, három klasszikusan, azaz Wenger egyértelműen számol Cesc távozásával, ezzel a középpálya jelentős gyengülésével.
Az viszont még nem is volt megemlítve, ha Cesc elmegy akkor kapunk 34 milkát, amivel már lehet gazdálkodni...
A spanyol www.sport.es szerint alig néhány óra, és megegyeznek Cesc Fabregas ügyében a felek. A fix összeget 34 millió euróra becslik. Nagyon pozitívnak vélik az ügy változását, legalábbis katalán szempontból nézve. Ha valóban pár óra kell, az azt jelenti, hogy már csak hivatalossá kell tenni az ügyet, azaz akkor már rég megvan a megállapodás. Az nyáron rengeteget lehetett aról olvasni, hogy pár napon belül, vagy a jövő hét végére ( meg lesz a megállapodás ), de ezt már a százezredik olyan cikk előtt tudni lehetett, hogy alaptalan pletyka. Viszont ilyen merészen, ilyen kevés időt mondva, azaz pár órán belül, nem nagyon volt. Igen valószínű, hogy ez úgy lesz, ahogyan a spanyol lap állítja.
Laurent Blanc, Samir Nasri menedzsere a francia szélső ügyével kapcsolatban azt mondta, hogy jelenleg még mindig az Arsenal játékosa Samir ( ezt eddig is tudtuk ), de elmondta neki, hogy nem szeretne szerződést hosszabbítani. A tegnapi hírek szerint 25 millió font ellenében lehet a Manchester Cityé Nasri, amivel nagyon jól járnánk. Egészen komolynak tűnt az a hír, hogy Wenger egy Nasri megy, Juan Mata jön akciót tervez, amivel bizony jól járnánk, Mata nagyszerű játékos.
Valamint Gary Cahill, a jelenleg még boltoni védő ügye a Premier League rajtjáig eldől, a 24 éves játékos körülbelül 11-15 millió font körüli összegbe kerülhet.
Ha a dolgok úgy haladnak tovább, ahogyan jelenleg állnak, akkor szombaton talán kijelenthetjük : érkezett : Carl Jenkinson, Gervinho, Alex Oxlade-Chamberlain, Mata, Gary Cahill ( és megérkezett a játékengedélye Ryo Miyaichinek ). Távozott : Ebuoe, Nasri, Fabregas;
Ez azt jelentené, hogy az öreg tartotta a szavát, és aktív volt az átigazolási piacon. Ha ezzel az öt ( hat ) igazolással fejezzük be, akkor láthatjuk, hogy négy játékos is szélen játszik, három klasszikusan, azaz Wenger egyértelműen számol Cesc távozásával, ezzel a középpálya jelentős gyengülésével.
Az viszont még nem is volt megemlítve, ha Cesc elmegy akkor kapunk 34 milkát, amivel már lehet gazdálkodni...
2011. augusztus 8., hétfő
Elszomorító a helyzet
Jövő héten kezdődik a Premier League. Minden normális csapat, aki tud, igazolt olyan játékosokat, akik segítségére vannak a klubjuknak. Még a Mu is képes volt három játékost igazolni. Van der Sar helyére szerzőtették David de Geát az Atléticotól. Mert szükség volt rá. Mert a józan ész azt diktálta ( és volt keret rá ). Tőlünk elment Clichy az újgazdagokhoz, így Kieran Gibbs lett az első számú balhátvéd... Persze, hogy tehetséges... Persze, hogy fiatal... Kéne egy normális balszélső. Kit igazoltunk? Senkit ( eddig... ). Pedig szükség van rá. A józan ész ezt diktálja ( és van keret rá ). Védőposzton igazoltunk egy Carl Jenkinsont a Charltontól ( ahol amúgy kölcsönbe adták több csapatnak is ). 19 éves, nemhogy megoldja a problémákat, még tetézni is fogja.
Leigazoltuk Gervinhót a Lille-től. Ő az eddig látottak alapján jó igazolásnak bizonyul, úgy néz ki, hogy jól érzi magát. Csak az a baj, hogy eddig sem a támadószekcióval volt a gondunk, Robin termelte a gólokat, Cesc osztotta a forintos zsugákat. Persze lehet gond, ha végül EL Capitano visszatér Barcelonába, ahonnan származik, igen, ahová való, ahol kel lennie... ( Egyébként az járja, hogy a Barcelona arra kéri Cescet, hogy adjon hozzá az átigazolási díjhoz saját zsebből pár milkát, és akkor "hazamehet". Azért valljuk be, egy ekkora klubnál ez nemhogy elképesztő - bunkóság - hanem felháborító is. Ha meg nincs rá keret, akkor ne járjon a száj ) Viszont Gervinho csatár, és nem irányító, és Aaron Ramsey-ben pedig finoman szólva sincs akkora bizalmam... és nincs akkora játékos sem, mint Cesc.
Nyakunkon a Nasri-ügy is, akiért a állítólag az újgazdagok érdeklődnek. Szerintem Samir maradni fog, bár a City simán költhet még 15-20 millió fontot ( na és akkor itt jut eszünkbe, hogy a City 45 millióért szerződtette Kun Agüerót. Már akkor megfejelem a monitort, ha valaki azt mondja, hogy Agüero jobb, mint Nasri, de hogy 25-30 millióval többet érjen, nahát az már... persze a Citynek teljesen mindegy, szerintem ők 90 millióért is leigazolták volna ). Minden esetre fennáll a lehetősége annak, hogy Samir távozik. Akkor pedig pedig összeadhatjuk : Nasri, Cesc, Clichy ( Bendtner, Eboue ) - a távozók ( ez a legrosszabb eset ). Érkezett : Jenkinson, Gervinho.
No persze ha Cesc elmegy, lesz kis lóvé. Az megint más kérdés, hogy tuti, hogy nem csinálnánk vele semmi értelmest.
Végül adjuk össze, miből főzhetünk. Vegyük alapul a kezdőt, ami a Benfica ellen lépett pályára szombaton : Szczesny, Sagna, Vermaelen, Djourou, Gibbs, Rosicky, Song, Ramsey, Arshavin, Gervinho, van Persie. Ez jelenleg a legerősebb kezdőnk. Azóta ( szombat ) lesérült Vermaelen, Gibbs és RvP. Azon kívül rengetegen még sérültek kulcsjátékosaink közül. Nem tudom, augusztusban hány meccset fog nyerni a csapat, de ilyen kerettel nem sokat az biztos. Első három fordulóban ugye Newcastle, Liverpool és Man. United.
A klub a fennállásának 125-dik évét éli. Ha hat év után ebben a szezonban sem nyerünk semmit, akkor egyikben sem ( legalábbis addig, amíg Wenger nem hajlandó távozni ). Előzetesen legalábbis nem néznek ki túl rózsásan a dolgok.
Leigazoltuk Gervinhót a Lille-től. Ő az eddig látottak alapján jó igazolásnak bizonyul, úgy néz ki, hogy jól érzi magát. Csak az a baj, hogy eddig sem a támadószekcióval volt a gondunk, Robin termelte a gólokat, Cesc osztotta a forintos zsugákat. Persze lehet gond, ha végül EL Capitano visszatér Barcelonába, ahonnan származik, igen, ahová való, ahol kel lennie... ( Egyébként az járja, hogy a Barcelona arra kéri Cescet, hogy adjon hozzá az átigazolási díjhoz saját zsebből pár milkát, és akkor "hazamehet". Azért valljuk be, egy ekkora klubnál ez nemhogy elképesztő - bunkóság - hanem felháborító is. Ha meg nincs rá keret, akkor ne járjon a száj ) Viszont Gervinho csatár, és nem irányító, és Aaron Ramsey-ben pedig finoman szólva sincs akkora bizalmam... és nincs akkora játékos sem, mint Cesc.
Nyakunkon a Nasri-ügy is, akiért a állítólag az újgazdagok érdeklődnek. Szerintem Samir maradni fog, bár a City simán költhet még 15-20 millió fontot ( na és akkor itt jut eszünkbe, hogy a City 45 millióért szerződtette Kun Agüerót. Már akkor megfejelem a monitort, ha valaki azt mondja, hogy Agüero jobb, mint Nasri, de hogy 25-30 millióval többet érjen, nahát az már... persze a Citynek teljesen mindegy, szerintem ők 90 millióért is leigazolták volna ). Minden esetre fennáll a lehetősége annak, hogy Samir távozik. Akkor pedig pedig összeadhatjuk : Nasri, Cesc, Clichy ( Bendtner, Eboue ) - a távozók ( ez a legrosszabb eset ). Érkezett : Jenkinson, Gervinho.
No persze ha Cesc elmegy, lesz kis lóvé. Az megint más kérdés, hogy tuti, hogy nem csinálnánk vele semmi értelmest.
Végül adjuk össze, miből főzhetünk. Vegyük alapul a kezdőt, ami a Benfica ellen lépett pályára szombaton : Szczesny, Sagna, Vermaelen, Djourou, Gibbs, Rosicky, Song, Ramsey, Arshavin, Gervinho, van Persie. Ez jelenleg a legerősebb kezdőnk. Azóta ( szombat ) lesérült Vermaelen, Gibbs és RvP. Azon kívül rengetegen még sérültek kulcsjátékosaink közül. Nem tudom, augusztusban hány meccset fog nyerni a csapat, de ilyen kerettel nem sokat az biztos. Első három fordulóban ugye Newcastle, Liverpool és Man. United.
A klub a fennállásának 125-dik évét éli. Ha hat év után ebben a szezonban sem nyerünk semmit, akkor egyikben sem ( legalábbis addig, amíg Wenger nem hajlandó távozni ). Előzetesen legalábbis nem néznek ki túl rózsásan a dolgok.
2011. május 30., hétfő
BL - győztes a Barcelona
A katalánok nyerték a Bajnokok Ligája idei fináléját, miután 3-1-re legyőzték a Manchester Unitedet.
2011. május 27., péntek
Jön a finálé
A Bajnokok Ligája 2010/2011-s kiírásában a Manchester United és a Barcelona csap majd össze a döntőben csakúgy, mint két éve. Azon a római estén a katalánok diadalmaskodtak, Samuel Eto 'o és Lionel Messi góljaival, melyekre nem tudtak válaszolni a "Vörös Ördögök".
Akkor a United az egyenes kieséses szakaszban az Intert - a tavalyi bajnokot -, a Portót, és minket búcsúztatott...
A Barcelona pedig a Lyon , a Bayern München és a Chelsea kiejtésével jutott akkor el a döntőig, ahol végül is győzni tudott.
1993 óta, azaz mióta Bajnokok Ligája a neve a legrangosabb európai kupasorozatnak, a Manchester United összesen háromszor jutott el a döntőig ( 1999, 2008 és 2009 ). Ezekből kettőt meg is tudott nyerni, méghozzá 1999-ben a Camp Nou-ban rendezett finálén a Bayern München ellen 2-1-re, és az emlékezetes Chelsea elleni 2008-as moszkvai döntőt, melyet büntetőkkel nyert 6-5-re Sir Alex csapata. Egy évre rá aztán nem sikerült a címvédés a Barcelona ellen. A manchesteriek tehát most bosszút állhatnak a két évvel ezelőtt történtek miatt, és ötödik BEK/BL döntőjén megszerezheti negyedik trófeáját a United.
A Barcelona 1993 óta szintén háromszor szerepelt a döntőben ( 1994, 2006, 2009 ) és a spanyolok is kettőt nyertek meg ezek közül. 1994-ben az athéni fináléban 4-0-s vereséget szenvedtek, viszont utolsó két döntőjét megnyerte ( Arsenal 2-1 ) és a jelenlegi riválisa ellen, 2009-ben 2-0-ra. A Barcelona hetedik BEK/BL döntőjére készül és negyedik trófeájára.
Ha az történik, mint két évvel ezelőtt, akkor most a Manchester United lesz a bajnok. Miért? Mert akkor a Vörösök ejtettek ki minket az egyenes kieséses szakaszban, idén pedig a Barcelona. Akkor a Barcelona örülhetett...
Akkor a United az egyenes kieséses szakaszban az Intert - a tavalyi bajnokot -, a Portót, és minket búcsúztatott...
A Barcelona pedig a Lyon , a Bayern München és a Chelsea kiejtésével jutott akkor el a döntőig, ahol végül is győzni tudott.
1993 óta, azaz mióta Bajnokok Ligája a neve a legrangosabb európai kupasorozatnak, a Manchester United összesen háromszor jutott el a döntőig ( 1999, 2008 és 2009 ). Ezekből kettőt meg is tudott nyerni, méghozzá 1999-ben a Camp Nou-ban rendezett finálén a Bayern München ellen 2-1-re, és az emlékezetes Chelsea elleni 2008-as moszkvai döntőt, melyet büntetőkkel nyert 6-5-re Sir Alex csapata. Egy évre rá aztán nem sikerült a címvédés a Barcelona ellen. A manchesteriek tehát most bosszút állhatnak a két évvel ezelőtt történtek miatt, és ötödik BEK/BL döntőjén megszerezheti negyedik trófeáját a United.
A Barcelona 1993 óta szintén háromszor szerepelt a döntőben ( 1994, 2006, 2009 ) és a spanyolok is kettőt nyertek meg ezek közül. 1994-ben az athéni fináléban 4-0-s vereséget szenvedtek, viszont utolsó két döntőjét megnyerte ( Arsenal 2-1 ) és a jelenlegi riválisa ellen, 2009-ben 2-0-ra. A Barcelona hetedik BEK/BL döntőjére készül és negyedik trófeájára.
Ha az történik, mint két évvel ezelőtt, akkor most a Manchester United lesz a bajnok. Miért? Mert akkor a Vörösök ejtettek ki minket az egyenes kieséses szakaszban, idén pedig a Barcelona. Akkor a Barcelona örülhetett...
2011/05/28
Wembley Stadium, London, Anglia
20 : 45
2011. április 28., csütörtök
Színjátszó szakkör egy lelkes rendezővel
Mindenki azt hitte, hogy miután a Király - kupát elhódította a Real, a Bernabeuban egy izgalmasabb meccset látunk. Már balsejtelmem volt Mourinho nyilatkozatánál, amikor is azt mondta, hogy jó neki a 0-0. Aztán a meccs körülbelül annyit szólt a fociról, hogy Messi két gólja. Mindenek előtt leszögezném, hogy megérdemelt volt a Barca-siker, vagy legalábbis a gólok azok voltak. A második találat szép is volt, bár Messi nem mutatott be őrdöngős cseleket, egyszerűen úgy tolta meg háromszor a labdát, hogy átment a Real nem túl határozott védelmén.
Ám előtte még annyi minden volt. Az első játékrészben is látszott már, hogy előszeretettel színészkednek a játékosok Wolfgang Stark játékvezetőnek, a színészfelfedezőnek, aki egyenesen odavolt a mutatványokért. Félidőben a teljesítmények 50% - 50%-ra álltak, de a Real mindig csak a hazai pálya előnyét használta ki. Az ötcsillagos játékvezető pedig a nagy semmit is lefújta. Di Maria úgy reklamált, hogy két kezével hergelte a közönséget, ami tudvalevő, hogy nagyon nem díjaznak a bírók. Igen, a bírók, és nem Wolfgang Stark. ( Egyszer össze kéne hozni őt, és Phil Dowd sporttársat ).
Ami pedig ezután következett. Nos, eddig is tudtam, hogy a Barca játékosai szeretnek nagyon nagy nyomást gyakorolni a bírókra ( nem volt ez másképp az Arsenal ellen sem ). Ezt eddig kiegyenlítette az, hogy tényleg leiskoláznak mindenkit, és bár nem túl izgalmasak a meccseik, ha egy-két rövid, lapos passzos összjátékot elcsíp az ember, azt megemlegeti még egy párszor. De ezen a meccset most betelt az addig még viszonylag üres pohár. Busquets, Dani Alves, és a többiek pedig reklamálásban. Valami hihetetlen, hogy mit össze esetlenkedtek, szó szerint, csak direkt. Mivel a világ legjobb klubjának hívják őket, jól tudják, hogy a harmadikat már biztos, hogy befújja a spori. Ezen az estén nagyjából volt harminc. A madridiak kaptak két sárgát és két pirosat, a vendégek pedig két sárgát ( és egy pirosat, a tartalékkapus kapta... ).
Egyik fél játékosai sem akartak ismeretlenek maradni s színészvilág számára, ez tény. Ezen az estén viszont a katalán színészet virágzott inkább. Most tessék belegondolni, hogy ez volt a Real otthonában, mi lesz a Camp Nou-ban?
Ha visszatekintünk az egyenes kieséses szakaszba, a Barca komolyabb meccsein ( főleg abban az időszakban, amikor nem állt továbbjutásra, vagy még necces volt az eredmény ), mindig voltak tömegjelenetek.
A képen már a Camp Nou-ban, a visszavágón. Mi lett belőle? Egy van Persie - kiállítás. Aki csodálkozik ezen, emelje fel a kezét a monitor előtt.
Még egyszer utoljára pedig le kell szögezni, ha nincs Stark, a Barca sem ér el ennyit eredményt ( és a Real sem éri el részeredményeit ). De ez van. A cikket pedig már kezdem írogatni, a Manchester United - Barcelona BL - döntőről.
Ám előtte még annyi minden volt. Az első játékrészben is látszott már, hogy előszeretettel színészkednek a játékosok Wolfgang Stark játékvezetőnek, a színészfelfedezőnek, aki egyenesen odavolt a mutatványokért. Félidőben a teljesítmények 50% - 50%-ra álltak, de a Real mindig csak a hazai pálya előnyét használta ki. Az ötcsillagos játékvezető pedig a nagy semmit is lefújta. Di Maria úgy reklamált, hogy két kezével hergelte a közönséget, ami tudvalevő, hogy nagyon nem díjaznak a bírók. Igen, a bírók, és nem Wolfgang Stark. ( Egyszer össze kéne hozni őt, és Phil Dowd sporttársat ).
Ami pedig ezután következett. Nos, eddig is tudtam, hogy a Barca játékosai szeretnek nagyon nagy nyomást gyakorolni a bírókra ( nem volt ez másképp az Arsenal ellen sem ). Ezt eddig kiegyenlítette az, hogy tényleg leiskoláznak mindenkit, és bár nem túl izgalmasak a meccseik, ha egy-két rövid, lapos passzos összjátékot elcsíp az ember, azt megemlegeti még egy párszor. De ezen a meccset most betelt az addig még viszonylag üres pohár. Busquets, Dani Alves, és a többiek pedig reklamálásban. Valami hihetetlen, hogy mit össze esetlenkedtek, szó szerint, csak direkt. Mivel a világ legjobb klubjának hívják őket, jól tudják, hogy a harmadikat már biztos, hogy befújja a spori. Ezen az estén nagyjából volt harminc. A madridiak kaptak két sárgát és két pirosat, a vendégek pedig két sárgát ( és egy pirosat, a tartalékkapus kapta... ).
Egyik fél játékosai sem akartak ismeretlenek maradni s színészvilág számára, ez tény. Ezen az estén viszont a katalán színészet virágzott inkább. Most tessék belegondolni, hogy ez volt a Real otthonában, mi lesz a Camp Nou-ban?
Ha visszatekintünk az egyenes kieséses szakaszba, a Barca komolyabb meccsein ( főleg abban az időszakban, amikor nem állt továbbjutásra, vagy még necces volt az eredmény ), mindig voltak tömegjelenetek.
A képen már a Camp Nou-ban, a visszavágón. Mi lett belőle? Egy van Persie - kiállítás. Aki csodálkozik ezen, emelje fel a kezét a monitor előtt.
Még egyszer utoljára pedig le kell szögezni, ha nincs Stark, a Barca sem ér el ennyit eredményt ( és a Real sem éri el részeredményeit ). De ez van. A cikket pedig már kezdem írogatni, a Manchester United - Barcelona BL - döntőről.
2011. április 26., kedd
BL - elődöntők : Real Madrid - Barcelona
No, ismét egy klasszikó. Hanyadik is sorozatban? Harmadik. Azt mondják, hogy van olyan meccs, amit nem lehet megunni ( természetesen erre mondják ). Az én véleményem az, hogy a a játék képe alapján bőven meg lehet unni, de mivel mégiscsak egy Real - Barca, azért is megnézi az ember egy hónapon belül a harmadik és negyedik összecsapásuk. Kétségtelen, hogy ez lesz a legizgalmasabb mind közül. Az esélyes természetesen a Barcelona, de a Real a kupadöntőben megmutatta, hogy egy félidő erejéig ők is tudnak fölényben játszani a Barca ellen, sőt, le is tudják győzni a katalánokat.
A döntő megnyerése - vagy elvesztése - sokat fog számítani. Valószínű, hogy mindkét csapatnak motivációt ad. A Real most már elhiszi, hogy le tudja győzni riválisát, a Barcelona pedig nyilván vissza akar majd vágni a vereségért. A közelmúltban történtek után úgy gondolom, ez az a meccs, ahol legkevésbé lehet biztosra menni. Ha sikerül a Madridnak bekapott gól nélkül lehoznia a szerda estét, akkor az esélyei hatványozottan megnőnek a továbbjutásra. Ez még akkor is igaz, ha gólt sem lőnek, hiszen akkor akár az 1-1, 2-2, vagy 0-0 után tizenegyesekkel is döntőbe juthatnak. Azért ez nem lesz ilyen egyszerű a Barcelona ellen.
Azzal, hogy a Real megnyerte a kupadöntőt, kifejezetten érdekessé teszi majd ezt a meccset is, és így nem csak az egyik elődöntő lesz izgalmas, hanem mind a kettő.
A döntő megnyerése - vagy elvesztése - sokat fog számítani. Valószínű, hogy mindkét csapatnak motivációt ad. A Real most már elhiszi, hogy le tudja győzni riválisát, a Barcelona pedig nyilván vissza akar majd vágni a vereségért. A közelmúltban történtek után úgy gondolom, ez az a meccs, ahol legkevésbé lehet biztosra menni. Ha sikerül a Madridnak bekapott gól nélkül lehoznia a szerda estét, akkor az esélyei hatványozottan megnőnek a továbbjutásra. Ez még akkor is igaz, ha gólt sem lőnek, hiszen akkor akár az 1-1, 2-2, vagy 0-0 után tizenegyesekkel is döntőbe juthatnak. Azért ez nem lesz ilyen egyszerű a Barcelona ellen.
Azzal, hogy a Real megnyerte a kupadöntőt, kifejezetten érdekessé teszi majd ezt a meccset is, és így nem csak az egyik elődöntő lesz izgalmas, hanem mind a kettő.
2011. április 22., péntek
A Király - kupa meg a többiek
Joggal várhattam a szerda estét, de nem sok kedvvel : a Sp*rs ellen játszottunk, de tét nélkül. Aztán eszembe jutott, hogy a Newcastle ellen előző nap ikszelt a MU, te sejtettem, hogy ez semmit sem fog számítani. Játszottunk egy jó első félidőt szokás szerint, aztán a második játékrészben visszaesett a teljesítményünk ( szokás szerint ). Egy hete visszatérő kapusunk, Szczesny tartotta a lelket a csapatban. Hiába szárad az ő lelkén az Sp*rs tizenegyese, ha ő nincs, nem 3-3, hanem 6-3 a vége.
Mindenki azért imádkozik, hogy valami isteni csoda folytán legyen már vége a szezonnak. Tökmindegy, hogy hányadik helyen végzünk ( közben már a Chelsea megelőzött minket ), legyen már vége. Apropó Chelsea. Ha véletlen megverjük a Unitedet, és a Chelsea is elpáholja Sir Alex együttesét ( és emellett megnyeri hátralévő öt meccsét ) lehet, hogy a Kékek kihasználják a két csapat szerencsétlenkedését, hogy finoman fejezzem ki magam, és nevető harmadikként övék lesz az arany. Simán. Nemsokára kiderül, lehet-e keretes szerkezettel szezont nyerni, azaz : fantasztikus rajttal és fantasztikus hajrával.
Ezen a szép szerda estén rendezték a Király - kupa döntőt. Mindenki tudja, hogy a Real nyert, de senki sem hiszi el. Pedig igaz. Nem mintha most bizonyították volna, hogy lehet Barcát verni, mert mi már megmutattuk sokkal szebben, de mindenképpen bravúr volt így, tulajdonképpen tétmeccsen.
Mivel ez így alakult, kicsit talán izgalmasabb lesz a BL - elődöntő, legalábbis úgy az első meccs első félideje biztos. Aztán majd meglátjuk. Mert bár biztos nagy elánnal fog a Barcelona játszani, a Real már megtudta, hogy nem lehetetlen legyűrni a katalánokat. Mindkét csapat bizonyítani akar, ez talán jobb meccset ígér, mint amilyen volt a döntő.
Ami minket illet, szombaton a Boltonhoz látogatunk egy testvéries döntetlenért. Üzenem : csak arra vigyázzunk, hogy a harmadik hely meglegyen !
Mindenki azért imádkozik, hogy valami isteni csoda folytán legyen már vége a szezonnak. Tökmindegy, hogy hányadik helyen végzünk ( közben már a Chelsea megelőzött minket ), legyen már vége. Apropó Chelsea. Ha véletlen megverjük a Unitedet, és a Chelsea is elpáholja Sir Alex együttesét ( és emellett megnyeri hátralévő öt meccsét ) lehet, hogy a Kékek kihasználják a két csapat szerencsétlenkedését, hogy finoman fejezzem ki magam, és nevető harmadikként övék lesz az arany. Simán. Nemsokára kiderül, lehet-e keretes szerkezettel szezont nyerni, azaz : fantasztikus rajttal és fantasztikus hajrával.
Ezen a szép szerda estén rendezték a Király - kupa döntőt. Mindenki tudja, hogy a Real nyert, de senki sem hiszi el. Pedig igaz. Nem mintha most bizonyították volna, hogy lehet Barcát verni, mert mi már megmutattuk sokkal szebben, de mindenképpen bravúr volt így, tulajdonképpen tétmeccsen.
Mivel ez így alakult, kicsit talán izgalmasabb lesz a BL - elődöntő, legalábbis úgy az első meccs első félideje biztos. Aztán majd meglátjuk. Mert bár biztos nagy elánnal fog a Barcelona játszani, a Real már megtudta, hogy nem lehetetlen legyűrni a katalánokat. Mindkét csapat bizonyítani akar, ez talán jobb meccset ígér, mint amilyen volt a döntő.
Ami minket illet, szombaton a Boltonhoz látogatunk egy testvéries döntetlenért. Üzenem : csak arra vigyázzunk, hogy a harmadik hely meglegyen !
2011. április 14., csütörtök
Párosan szép az élet
Több meglepetés is született a negyeddöntő meccsein, de az, hogy a továbbjutó csapatok közül mindenki kettős győzelemmel jutott, igazán meglepett.
Természetesen örültem annak, hogy a csirkések kiestek, annak már kevésbé, hogy a Real Madrid örülhetett ennek. A Tottenhamnek esélye sem volt. Sehol. Amint ismeretes már, minden továbbjutó együttes kettős győzelemmel ejtette ki riválisát, így a Madrid is. Otthon 4-0, idegenben 0-1. Az angolok még gólt sem lőttek.
Ugyebár a BL - elődöntőkben is Real Madrid - Barcelona lesz, csakúgy, mint hamarosan a spanyol bajnokságban és a kupadöntőben. A két elődöntőről majd később bővebben fogok írni.
Összességében teljesen megérdemelten jutott tovább a Special One együttese, de a Barcelona ellen természetesen ki fognak esni, vagy legalábbis attól függően, hogy a három párharc közül ( bajnokság, kupa, BL ) melyiket akarja majd legkevésbé a Barcelona. Háromból kettőt minimum a gránátvörös-kékek fognak vinni.
Ha már a Barcánál vagyunk, a katalánok is 1-0-ra nyertek Doneckben, otthon pedig 5-1-re. Előzetesen (sem) lehetett természetesen kérdés, hogy ki lesz a továbbjutó. Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen összecsapás a negyeddöntők közül, amelyiken teljes mértékben azt kaptuk, amit várhattunk. Kettős győzelem, sok Barca gól. Nem is lett igazi meccs, ha nem így történt volna...
A legnagyobb meglepetést természetesen a az Inter és a Schalke összecsapása szolgáltatta. A németek 7-3-s összesítéssel búcsúztatták Leonardo alakulatát, ötöt rúgtak Milánóban. Már a negyeddöntőkben is a Schalke csapatának szurkoltam. Most, hogy kiderült, hogy a Manchester Uinteddel csapnak majd össze, végképp nekik fogok szorítani. Gyakorlatilag vagy Barca - MU, vagy Barca - Schalke döntő lesz.
Számomra csalódás volt a ManU és a Cselszkij meccse ( mindkettő ). Elsősorban persze az a kár, hogy miért nem esett ki egyik sem... Szóval elsősorban az volt a kár, hogy abszolút egyértelmű volt a dolog. Egyik csapat sem hajtott igazán, összességében unalmas meccseket játszottak. A manchesteri tizenegy javára az döntött, hogy jobbak voltak az egyéni teljesítmények, mint riválisuknál.
Természetesen örültem annak, hogy a csirkések kiestek, annak már kevésbé, hogy a Real Madrid örülhetett ennek. A Tottenhamnek esélye sem volt. Sehol. Amint ismeretes már, minden továbbjutó együttes kettős győzelemmel ejtette ki riválisát, így a Madrid is. Otthon 4-0, idegenben 0-1. Az angolok még gólt sem lőttek.
Ugyebár a BL - elődöntőkben is Real Madrid - Barcelona lesz, csakúgy, mint hamarosan a spanyol bajnokságban és a kupadöntőben. A két elődöntőről majd később bővebben fogok írni.
Összességében teljesen megérdemelten jutott tovább a Special One együttese, de a Barcelona ellen természetesen ki fognak esni, vagy legalábbis attól függően, hogy a három párharc közül ( bajnokság, kupa, BL ) melyiket akarja majd legkevésbé a Barcelona. Háromból kettőt minimum a gránátvörös-kékek fognak vinni.
Ha már a Barcánál vagyunk, a katalánok is 1-0-ra nyertek Doneckben, otthon pedig 5-1-re. Előzetesen (sem) lehetett természetesen kérdés, hogy ki lesz a továbbjutó. Úgy gondolom, hogy ez az egyetlen összecsapás a negyeddöntők közül, amelyiken teljes mértékben azt kaptuk, amit várhattunk. Kettős győzelem, sok Barca gól. Nem is lett igazi meccs, ha nem így történt volna...
A legnagyobb meglepetést természetesen a az Inter és a Schalke összecsapása szolgáltatta. A németek 7-3-s összesítéssel búcsúztatták Leonardo alakulatát, ötöt rúgtak Milánóban. Már a negyeddöntőkben is a Schalke csapatának szurkoltam. Most, hogy kiderült, hogy a Manchester Uinteddel csapnak majd össze, végképp nekik fogok szorítani. Gyakorlatilag vagy Barca - MU, vagy Barca - Schalke döntő lesz.
Számomra csalódás volt a ManU és a Cselszkij meccse ( mindkettő ). Elsősorban persze az a kár, hogy miért nem esett ki egyik sem... Szóval elsősorban az volt a kár, hogy abszolút egyértelmű volt a dolog. Egyik csapat sem hajtott igazán, összességében unalmas meccseket játszottak. A manchesteri tizenegy javára az döntött, hogy jobbak voltak az egyéni teljesítmények, mint riválisuknál.
Real Madrid - Barcelona
és
Schalke 04 - Manchester United
mérkőzések tehát az elődöntő párharcai.
2011. április 8., péntek
Biztosra mentek
Hét közben volt Bajnokok Ligája, és Európa Liga is. A héten mindkét porondon négy-négy meccset játszottak, és mindkét kupasorozatban gyakorlatilag négy meccsből három olyan, ahol 99%-ra meg lehet mondani, hogy mely csapat jut tovább.
Kezdjük a Bajnokok Ligájával.
A Real Madrid és a Tottenham párharca ( sem ) azt hozta, amit előzetesen várni lehetett. Igaz, az összecsapásról írt bevezetőmben azt írtam, hogy lehet akár nagy madridi győzelem, 4-0-ra azt hiszem senki sem számíthatott. A Real lemosta a pályáról a csirkéseket, és voltak jó egyéni teljesítményeik is. Természetesen azután, hogy Crouchot kiállította a játékvezető, támadásra nem sok esélye volt az angoloknak, továbbá védekezésben sem voltak a toppon. Pedig ha sikerült volna egy szorosabb eredményt elérni a spursnek, akkor Mourinho gárdájának pokoli lehetett volna az angliai túra. Így viszont a lényegi dolgok eldőltek.
Padlót fogtam az Inter és a Schalke meccsétől. A meccs beharangozójában a németeket tulajdonképpen levegőnek néztem. Ahhoz képest hiába kerültek már az első percben nem is akármilyen találattal hátrányba, 2-5 lett a végeredmény. Most ezek után 4-0-ra kéne, hogy nyerjen idegenben az Inter, hogy egyből továbbjusson.
A szerencse is a németek oldalára állt kedden, több ilyen szituáció is volt közvetlenül a gólok előtt.
Hatalmas meglepetés tehát a Schalke győzelme, olyan győzelme, amivel szinte kiharcolták a továbbjutást a San Siróban.
Meglepetést nem hozott, sok gólt viszont igen a Barcelona és az ukrán Shakhtar Doneck első párharca. Hat gól született, csak a baj az, hogy 5 : 1 arányban. Most jön az a mondat, hogy a Shakhtar végül is tisztességesen helytállt, de hiába, aki jobb, az jobb. Így van, ebben a párosításban is megvan a továbbjutó, az Shakhtar otthon egy ikszre, netán egy 2-1-es "tiszteletgyőzelemre" lehet jó.
Az egyedüli negyeddöntő, ami nyitott maradt az első összecsapás után, az a Chelsea és a Manchester United harca. Ugyan nyertek a Vörös Ördögök egy góllal, s nem kaptak, ennyivel nem lehetnek nyugodtak. Simán rúghat a Chelsea gólt a visszavágón, és akkor már minden másnak látszik majd. Ilyen meccseken pedig főleg, ami gyakorlatilag megfelel(t) egy angol bajnokinak. Itt még lesz miért izgulnia a szurkolóknak, főleg a Chelsea-szimpatizánsoknak, mert valódi esélye már csak ennek a kupának a megnyerésére van a klubnak.
Az Európa Ligában is biztosra mentek a csapatok, hengereltek az otthon játszó együttesek. Született két 5-1, egy 4-1, és egy kakukktojás is. A Benfica hazaküldte Dzsudzsákékat, négy gólt rúgva és mindössze egyet kapva. A Villarreal sem aprózta el, ők a másik bajnokesélyes holland csapatot, a Twentént intézték el közel ugyanilyen arányban; eggyel többet rúgtak. Talán a legegyértelműbb meccset, már ami az továbbjutást illeti, a Porto nyerte meg a Szpartak Moszkva ellen, 5-1 lett ennek a meccsnek a vége.
És itt is maradt még egy nyitott találkozó : a Dynamo Kijev ikszel otthon a Bragával. A portugálok esélye így jelentősen megnőtt a továbbjutásra, pedig előzetesen sokan - például Arséne Wenger - is ukrán továbbjutásra tippelt ( ami persze még könnyen összejöhet ).
Előfordulhat, hogy három portugál együttest is köszönthetünk majd az elődöntőkben, ami azt jelentené, hogy biztosan lesz egy portugál csapat a döntőben.
Kezdjük a Bajnokok Ligájával.
A Real Madrid és a Tottenham párharca ( sem ) azt hozta, amit előzetesen várni lehetett. Igaz, az összecsapásról írt bevezetőmben azt írtam, hogy lehet akár nagy madridi győzelem, 4-0-ra azt hiszem senki sem számíthatott. A Real lemosta a pályáról a csirkéseket, és voltak jó egyéni teljesítményeik is. Természetesen azután, hogy Crouchot kiállította a játékvezető, támadásra nem sok esélye volt az angoloknak, továbbá védekezésben sem voltak a toppon. Pedig ha sikerült volna egy szorosabb eredményt elérni a spursnek, akkor Mourinho gárdájának pokoli lehetett volna az angliai túra. Így viszont a lényegi dolgok eldőltek.
Padlót fogtam az Inter és a Schalke meccsétől. A meccs beharangozójában a németeket tulajdonképpen levegőnek néztem. Ahhoz képest hiába kerültek már az első percben nem is akármilyen találattal hátrányba, 2-5 lett a végeredmény. Most ezek után 4-0-ra kéne, hogy nyerjen idegenben az Inter, hogy egyből továbbjusson.
A szerencse is a németek oldalára állt kedden, több ilyen szituáció is volt közvetlenül a gólok előtt.
Hatalmas meglepetés tehát a Schalke győzelme, olyan győzelme, amivel szinte kiharcolták a továbbjutást a San Siróban.
Meglepetést nem hozott, sok gólt viszont igen a Barcelona és az ukrán Shakhtar Doneck első párharca. Hat gól született, csak a baj az, hogy 5 : 1 arányban. Most jön az a mondat, hogy a Shakhtar végül is tisztességesen helytállt, de hiába, aki jobb, az jobb. Így van, ebben a párosításban is megvan a továbbjutó, az Shakhtar otthon egy ikszre, netán egy 2-1-es "tiszteletgyőzelemre" lehet jó.
Az egyedüli negyeddöntő, ami nyitott maradt az első összecsapás után, az a Chelsea és a Manchester United harca. Ugyan nyertek a Vörös Ördögök egy góllal, s nem kaptak, ennyivel nem lehetnek nyugodtak. Simán rúghat a Chelsea gólt a visszavágón, és akkor már minden másnak látszik majd. Ilyen meccseken pedig főleg, ami gyakorlatilag megfelel(t) egy angol bajnokinak. Itt még lesz miért izgulnia a szurkolóknak, főleg a Chelsea-szimpatizánsoknak, mert valódi esélye már csak ennek a kupának a megnyerésére van a klubnak.
Az Európa Ligában is biztosra mentek a csapatok, hengereltek az otthon játszó együttesek. Született két 5-1, egy 4-1, és egy kakukktojás is. A Benfica hazaküldte Dzsudzsákékat, négy gólt rúgva és mindössze egyet kapva. A Villarreal sem aprózta el, ők a másik bajnokesélyes holland csapatot, a Twentént intézték el közel ugyanilyen arányban; eggyel többet rúgtak. Talán a legegyértelműbb meccset, már ami az továbbjutást illeti, a Porto nyerte meg a Szpartak Moszkva ellen, 5-1 lett ennek a meccsnek a vége.
És itt is maradt még egy nyitott találkozó : a Dynamo Kijev ikszel otthon a Bragával. A portugálok esélye így jelentősen megnőtt a továbbjutásra, pedig előzetesen sokan - például Arséne Wenger - is ukrán továbbjutásra tippelt ( ami persze még könnyen összejöhet ).
Előfordulhat, hogy három portugál együttest is köszönthetünk majd az elődöntőkben, ami azt jelentené, hogy biztosan lesz egy portugál csapat a döntőben.
2011. március 28., hétfő
BL - negyeddöntők : Barcelona - Shakhtar Doneck
Megfricskázhatnak bárkit. Igen, ezt mondtam a Shakhtarról, mielőtt még kisorsolták volna a negyeddöntő összecsapásait. Tulajdonképpen az álláspontomon nem változtatok, hisz a Barcával is ki lehet babrálni. Főleg úgy, hogy ha az első meccset a katalánok otthon megnyerik 3, esetleg 4-0-ra. Mert hogy kapni fognak az ukránok, az biztos, ám szinte ugyan ennyire, hogy lőni is. A támadószekciójuk erős, gyilkos. Ám a védekezést nem művelik olyan szinten, hogy esélyük legyen a spanyol sztárcsapat ellen. Nagyban függ az, hogy meg tudja-e lepni egyszer a Barcát a Shakhtar, hogy mi lesz az első meccsnek a végeredménye. Jelenleg csak ezt tudom elképzelni, hogy már a visszavágón nem koncentrál annyira a csapat, s ezért a narancssárga-feketék otthon hoznak egy ikszet. Mert bár igaz, hogy anno az FC Köbenhavn, vagy idén a Rubin Kazan is szép eredményt ért el, de azok mégiscsak csoportmeccsek voltak.
A Barcelona természetesen az egyik, ha nem a legesélyesebb a BL - trófea begyűjtésére, és ebben most nem fogja igazán megizzasztani őket riválisuk. Az elődöntőkben azonban újra kaphatnak minőségi ellenfelet.
A Shakhtar pedig biztos nagyot fog küzdeni, úgy gondolom, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy minél nagyobb meglepetést okozzanak. Sőt, talán csodát vigyenek véghez. Az első összecsapást érdemes lesz megnézni, mert ki fog rajzolódni, mit is akar a Shakhtar, s ezzel mit tud kezdeni a Barca. Bár - e két együttes szurkolóit leszámítva - valószínű, hogy a nagyközönséget inkább a másik szerdai negyeddöntő vonzza majd jobban. Erről fog szólni a következő bejegyzés.
A Barcelona természetesen az egyik, ha nem a legesélyesebb a BL - trófea begyűjtésére, és ebben most nem fogja igazán megizzasztani őket riválisuk. Az elődöntőkben azonban újra kaphatnak minőségi ellenfelet.
A Shakhtar pedig biztos nagyot fog küzdeni, úgy gondolom, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy minél nagyobb meglepetést okozzanak. Sőt, talán csodát vigyenek véghez. Az első összecsapást érdemes lesz megnézni, mert ki fog rajzolódni, mit is akar a Shakhtar, s ezzel mit tud kezdeni a Barca. Bár - e két együttes szurkolóit leszámítva - valószínű, hogy a nagyközönséget inkább a másik szerdai negyeddöntő vonzza majd jobban. Erről fog szólni a következő bejegyzés.
Április 6, Szerda, 20 : 45

2011. március 17., csütörtök
A kiválasztottak
A tegnapi nap tehát eldőlt, hogy melyek azok a csapatok, amelyek a nyolc közé kerültek. Barcelona, Tottenham, Schalke, Shakhtar, Inter, Manchester United, Real Madrid, Chelsea.
Nem meglepetés, hogy az angol csapatok vannak többségben. Az viszont már igen, hogy a Spurs, a Schalke, valamint az ukrán Shakhtar ott van tulajdonképpen Európa legjobb nyolc csapata között. Igaz, például a németek a Valenciával kerültek össze, ötven százalék esélyük minimum volt. Ajánlom a Schalke szurkolóinak, hogy addig élvezzék ki a pillanatot, amíg itt vannak, mert véleményem szerint akárkivel kerülnek össze, csak kevesebb esélyük lesz a győzelemre ( igen, a Shakhtar ellen is ).
Sajnos a Tottenhamet is a nyolc között kell említenünk, de valljuk be, nagyot küzdöttek azért, hogy itt legyenek. A Milan elleni visszavágón szerencséjük is volt, de ez nem meglepő senkinél sem, hacsak nem rólunk, az Arsenalról van szó. De várhatónak ez sem volt nevezhető, főleg a sorozat elején. Egyébként - nem hencegni akarok - én gondoltam, hogy továbbjutnak a statikusabban játszó Milán ellen. Sokkal gyorsabbak, és fürgébbek az angolok játékosai. A Schalkéval egyetemben gyakorlatilag ők is papíron kevesebb eséllyel lépnek pályára mindenki ellen ( az ukrán együttes ellen nem ), de a németekkel ellentétben úgy gondolom, ők bárkit megfricskázhatnak, legalább egy kicsit.
A Manchester Unitednek nem volt túl nehéz dolga a Marseille ellen. Hozták is a meccseket, illetve a hazait. A franciaországi odavágón 0-0 lett az eredmény, szóval az esélye azért megvolt legalább arra a Marseille-nek, hogy kicsit ráijesszen az "ördögökre". Szereztek is egy gólt, csak a bibi az volt, hogy 2-0-s hazai vezetésnél. Ekkor már késő volt.
A nyolcaddöntők legnagyobb meglepetése talán a Shakhtar Doneck továbbjutása volt a Roma ellen. Igaz, már az odavágón eldőlt szinte minden. miután az ukránok 3-2-re nyerték azt a meccset. Bevallom, a visszavágón, ha nem is Roma továbbjutást, de legalábbis olasz győzelmet vártam. Ehhez képest még gólt sem rúgtak. A Shakhtar otthon kegyetlen ellenfél, ezért akinek el kell látogatnia majd Doneckbe, fel kell kötnie az alsóneműjét.
Az Internazionale őrült meccsen jutott tovább azután, hogy otthon 1-0-ra kikaptak a Bayern ellen. Igazából senki sem hitte - én sem -, hogy az Inter jut tovább. Főleg így, hogy Münchenben kellett kiharcolniuk, ahol a németek mutatója - ha az utóbbi időkben nem teljesen - szinte makulátlan. Mégis az olaszok szereztek vezetést, ám hamar fordított a Bayern; nos, ekkor úgy gondolom, látva a németek játékát is, senki se gondolta volna, hogy Inter továbbjutás lesz a vége. Végül pedig így alakult, 3-2-re nyert az olasz csapat. Ez a továbbjutás is mutatja, hogy hiába nincs csúcsformában az Internazionale ( igaz, a Bayern se volt, van ), senkinek sem szabad leírni őket, amint láttuk, még akkor sem, ha Milánóban nyernek.
Mivel ez egy Arsenalos blog, nyilván való, hogy a mi meccsünket a Barcelona ellen már letudtam ( mind lélekben, mind itt a blogon ). Tulajdonképpen megérdemelt volt a katalán siker, az Arsenal meg megint szépen esett ki. Úgy gondolom, felesleges az esélylatolgatás, a Barca mindenki ellen esélyesként lép pályára, csak veszítenivalójuk van. Még úgy is, hogy szegény Abidal májában tumort találtak, s műteni kell.
A Real Madridnak - valakinek - végre sikerült bejutnia a nyolc közé, méghozzá az eddigi mumusuk, a Lyon ellen. Már az első meccsen látszott, hogy ez nem a "hagyományos" Lyon - Real lesz. 1-1 lett annak a meccsnek a vége. A visszavágón nem volt kérdés, ki az úr a háznál, a Madrid 3-0-al hazaküldte a Lyont. Nem tudom miért gondolom így, de a Madrid szerintem nem fog tovább jutni ebben a sorozatban.
Végül maradt a Chlesea, akinek talán a legkönnyebb dolga volt, hiszen az FC Köbenhavnnal partizott. Sok értelme nem volt a londoni visszavágónak, miután Dániában 2-0 lett a végeredmény a Chelsea javára. Nem is erőltették meg magukat. Legalábbis gondolom, hogy a 0-0-hoz nem kellett nagyon. Sima továbbjutás volt, az Kékeknek biztosan jobban meg kell izzadniuk, akárkivel is kerülnek össze a legjobb nyolc között. De valószínű, hogy az ellenfele sem ússza meg szárazon.
Nem meglepetés, hogy az angol csapatok vannak többségben. Az viszont már igen, hogy a Spurs, a Schalke, valamint az ukrán Shakhtar ott van tulajdonképpen Európa legjobb nyolc csapata között. Igaz, például a németek a Valenciával kerültek össze, ötven százalék esélyük minimum volt. Ajánlom a Schalke szurkolóinak, hogy addig élvezzék ki a pillanatot, amíg itt vannak, mert véleményem szerint akárkivel kerülnek össze, csak kevesebb esélyük lesz a győzelemre ( igen, a Shakhtar ellen is ).
Sajnos a Tottenhamet is a nyolc között kell említenünk, de valljuk be, nagyot küzdöttek azért, hogy itt legyenek. A Milan elleni visszavágón szerencséjük is volt, de ez nem meglepő senkinél sem, hacsak nem rólunk, az Arsenalról van szó. De várhatónak ez sem volt nevezhető, főleg a sorozat elején. Egyébként - nem hencegni akarok - én gondoltam, hogy továbbjutnak a statikusabban játszó Milán ellen. Sokkal gyorsabbak, és fürgébbek az angolok játékosai. A Schalkéval egyetemben gyakorlatilag ők is papíron kevesebb eséllyel lépnek pályára mindenki ellen ( az ukrán együttes ellen nem ), de a németekkel ellentétben úgy gondolom, ők bárkit megfricskázhatnak, legalább egy kicsit.
A Manchester Unitednek nem volt túl nehéz dolga a Marseille ellen. Hozták is a meccseket, illetve a hazait. A franciaországi odavágón 0-0 lett az eredmény, szóval az esélye azért megvolt legalább arra a Marseille-nek, hogy kicsit ráijesszen az "ördögökre". Szereztek is egy gólt, csak a bibi az volt, hogy 2-0-s hazai vezetésnél. Ekkor már késő volt.
A nyolcaddöntők legnagyobb meglepetése talán a Shakhtar Doneck továbbjutása volt a Roma ellen. Igaz, már az odavágón eldőlt szinte minden. miután az ukránok 3-2-re nyerték azt a meccset. Bevallom, a visszavágón, ha nem is Roma továbbjutást, de legalábbis olasz győzelmet vártam. Ehhez képest még gólt sem rúgtak. A Shakhtar otthon kegyetlen ellenfél, ezért akinek el kell látogatnia majd Doneckbe, fel kell kötnie az alsóneműjét.
Az Internazionale őrült meccsen jutott tovább azután, hogy otthon 1-0-ra kikaptak a Bayern ellen. Igazából senki sem hitte - én sem -, hogy az Inter jut tovább. Főleg így, hogy Münchenben kellett kiharcolniuk, ahol a németek mutatója - ha az utóbbi időkben nem teljesen - szinte makulátlan. Mégis az olaszok szereztek vezetést, ám hamar fordított a Bayern; nos, ekkor úgy gondolom, látva a németek játékát is, senki se gondolta volna, hogy Inter továbbjutás lesz a vége. Végül pedig így alakult, 3-2-re nyert az olasz csapat. Ez a továbbjutás is mutatja, hogy hiába nincs csúcsformában az Internazionale ( igaz, a Bayern se volt, van ), senkinek sem szabad leírni őket, amint láttuk, még akkor sem, ha Milánóban nyernek.
Mivel ez egy Arsenalos blog, nyilván való, hogy a mi meccsünket a Barcelona ellen már letudtam ( mind lélekben, mind itt a blogon ). Tulajdonképpen megérdemelt volt a katalán siker, az Arsenal meg megint szépen esett ki. Úgy gondolom, felesleges az esélylatolgatás, a Barca mindenki ellen esélyesként lép pályára, csak veszítenivalójuk van. Még úgy is, hogy szegény Abidal májában tumort találtak, s műteni kell.
A Real Madridnak - valakinek - végre sikerült bejutnia a nyolc közé, méghozzá az eddigi mumusuk, a Lyon ellen. Már az első meccsen látszott, hogy ez nem a "hagyományos" Lyon - Real lesz. 1-1 lett annak a meccsnek a vége. A visszavágón nem volt kérdés, ki az úr a háznál, a Madrid 3-0-al hazaküldte a Lyont. Nem tudom miért gondolom így, de a Madrid szerintem nem fog tovább jutni ebben a sorozatban.
Végül maradt a Chlesea, akinek talán a legkönnyebb dolga volt, hiszen az FC Köbenhavnnal partizott. Sok értelme nem volt a londoni visszavágónak, miután Dániában 2-0 lett a végeredmény a Chelsea javára. Nem is erőltették meg magukat. Legalábbis gondolom, hogy a 0-0-hoz nem kellett nagyon. Sima továbbjutás volt, az Kékeknek biztosan jobban meg kell izzadniuk, akárkivel is kerülnek össze a legjobb nyolc között. De valószínű, hogy az ellenfele sem ússza meg szárazon.
Következnek a negyeddöntők
2011. február 17., csütörtök
Igen! Megcsináltuk!
Nagy viták, sok piszkálódás és ígérgetés előzte meg a szerda 20:45-öt. Persze, egyik sem volt komoly, csak mindegyikünk megígérte a másiknak, hogy nyerünk, nyilván mindenki a saját csapata nevében. Próbáltam nem elgondolkodni és beleélni magam abba, hogy nyerhetünk az este, ami szerencsére sikerült. Ettől függetlenül a meccs kezdetétől a végéig rendkívül kényelmetlen volt az ülő póz.
A mérkőzés úgy folyt 25 percig, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. A Katalánok birtokolták a labdát, mi pedig kontrákkal veszélyeztettünk. Egy jó húzás volt Wengertől, hogy a gyorsvonat Walcott rendszeresen befelé futott a kontráknál, s így veszélyes ellentámadásokat tudtunk indítani egy ideig, mert egy idő után természetesen ezt kiszagolták a spanyolok. Aztán a 26. percben jött David Villa és lőtt egy gólt, ami több okból is fájt : amint később kiderült ez volt az egyetlen komolyabb védekezési hiba az egész meccsen, amiből gólt is kaptunk. Másrészt pedig utána abszolút átvette a játék irányítását a Barcelona abban az értelemben, hogy semmit sem tudtunk kezdeni magunkkal, megfogott minket a gól, szürkék lettünk, szenvedtünk. Így tulajdonképpen az egész első félidő a vendégeké volt teljes mértékben.
A második félidőt dinamikusan kezdtük, de ez nem azt jelenti, hogy helyzetet helyzetre halmoztunk. Többet volt nálunk a labda, és tudtunk egy keveset passzolgatni a Barca tizenhatosa körül. Aztán a játékrész közepén ismét visszaestünk a nagyobb szenvedésbe - mert az elején csak kevésbé tettük azt - és ismét nem voltunk sehol sem. A mester aztán behozta sorrendben Arshavint és Nicklas Bendtnert. Nem sokkal később a frissen beált orosz harcolt a labdáért az ellenfél védelmének bal oldalán, s nem is vesztette el. Majd visszapasszolt Clichy-hez, aki egyből indította van Persie-t, aki az alapvonalról vágta be. Ekkor majd' felrobbant az Emirates, ahol eddig is minden jó megoldást taps követett. Ez volt az Ágyúsok 200. európai kupameccse. Később egyik Katalán barát barátommal:) beszélgettem, aki a következőket mondta : „Én Villa góljánál felugrottam (...), RvP találatánál pedig összekuporodtam, és csöndben maradtam, mert éreztem, hogy nincs még vége". És valóban. A holland gólját követően a meccsen egyébként egyetlen épkézláb, jól kivitelezett kontránkból Arshavin nagyon higgadtan fejezte be a támadást. Így fordult meg a kocka. Így sikerült legyűrnünk - talán - a világ legjobbjait ( bár, ha a tisztelt Digi Sport kommentátorait kérdeznénk meg, egyértelmű lenne a válaszuk...) a szerdai estén. A maradék néhány percben a Barcelona nem tudta már összeszedni magát.
Bár természetesen még így sem mi vagyunk bőven az esélyesei a továbbjutásnak, adtunk magunknak egy esélyt. De ez a győzelem olyan, mint egy trilógia egyik része : önmagában is értelmezhető. Önmagában, hogy legyőztük a Barcát, már megelégedéssel tölt el, hiszen elvárásnak ez nem volt mondható. A Camp Nou-ban pedig majd bízunk abban, hogy a védelmünk, élén LAURENT KOSCIELNY-vel ismét egy ilyen pazar estét produkál, meg abban, hogy a labda kerek.
A mérkőzés úgy folyt 25 percig, ahogyan azt előzetesen várni lehetett. A Katalánok birtokolták a labdát, mi pedig kontrákkal veszélyeztettünk. Egy jó húzás volt Wengertől, hogy a gyorsvonat Walcott rendszeresen befelé futott a kontráknál, s így veszélyes ellentámadásokat tudtunk indítani egy ideig, mert egy idő után természetesen ezt kiszagolták a spanyolok. Aztán a 26. percben jött David Villa és lőtt egy gólt, ami több okból is fájt : amint később kiderült ez volt az egyetlen komolyabb védekezési hiba az egész meccsen, amiből gólt is kaptunk. Másrészt pedig utána abszolút átvette a játék irányítását a Barcelona abban az értelemben, hogy semmit sem tudtunk kezdeni magunkkal, megfogott minket a gól, szürkék lettünk, szenvedtünk. Így tulajdonképpen az egész első félidő a vendégeké volt teljes mértékben.
A második félidőt dinamikusan kezdtük, de ez nem azt jelenti, hogy helyzetet helyzetre halmoztunk. Többet volt nálunk a labda, és tudtunk egy keveset passzolgatni a Barca tizenhatosa körül. Aztán a játékrész közepén ismét visszaestünk a nagyobb szenvedésbe - mert az elején csak kevésbé tettük azt - és ismét nem voltunk sehol sem. A mester aztán behozta sorrendben Arshavint és Nicklas Bendtnert. Nem sokkal később a frissen beált orosz harcolt a labdáért az ellenfél védelmének bal oldalán, s nem is vesztette el. Majd visszapasszolt Clichy-hez, aki egyből indította van Persie-t, aki az alapvonalról vágta be. Ekkor majd' felrobbant az Emirates, ahol eddig is minden jó megoldást taps követett. Ez volt az Ágyúsok 200. európai kupameccse. Később egyik Katalán barát barátommal:) beszélgettem, aki a következőket mondta : „Én Villa góljánál felugrottam (...), RvP találatánál pedig összekuporodtam, és csöndben maradtam, mert éreztem, hogy nincs még vége". És valóban. A holland gólját követően a meccsen egyébként egyetlen épkézláb, jól kivitelezett kontránkból Arshavin nagyon higgadtan fejezte be a támadást. Így fordult meg a kocka. Így sikerült legyűrnünk - talán - a világ legjobbjait ( bár, ha a tisztelt Digi Sport kommentátorait kérdeznénk meg, egyértelmű lenne a válaszuk...) a szerdai estén. A maradék néhány percben a Barcelona nem tudta már összeszedni magát.
Bár természetesen még így sem mi vagyunk bőven az esélyesei a továbbjutásnak, adtunk magunknak egy esélyt. De ez a győzelem olyan, mint egy trilógia egyik része : önmagában is értelmezhető. Önmagában, hogy legyőztük a Barcát, már megelégedéssel tölt el, hiszen elvárásnak ez nem volt mondható. A Camp Nou-ban pedig majd bízunk abban, hogy a védelmünk, élén LAURENT KOSCIELNY-vel ismét egy ilyen pazar estét produkál, meg abban, hogy a labda kerek.
2011. február 14., hétfő
Folytatódik
Folytatódik a Bajnokok Ligája, amelyben az elkövetkező forduló(k)nak a nagy rangadója sajnos az Arsenal - Barcelona összecsapás lesz.
Sajnos, ugyanis a Katalánok helyett kaphattuk volna a Schalkét, a Realt és a Bayern Münchent is. Ezek közül a csapatok közül legrosszabb esetben is kb 50% esélyünk lett volna, ha például a Madridot kapjuk. De nem, természetesen nem őket kaptuk, hanem a Barcelonát. Jó, oké, meglehet a revans, de azért valljuk be, elég nehezen elképzelhető.
Természetesen, ahogyan egy igazi angol csapathoz illik, a fiúk nem lehajtott fejjel fognak kikullogni a pályára - mint egy emós, hogy bárcsak megvernétek -, és éppen ezért valószínűleg produkálunk majd egy szoros első meccset ( otthon kezdünk ) ahol lehet, hogy nyerünk is 1-0-ra, talán 2-1-re, vagy ha tényleg igazán kijön a lépés, akkor még két góllal is nyerhetünk, de összességében nagyjából amennyivel jobbak a spanyolok, annyi góllal fognak minket "beelőzni". Ami, tegyük hozzá, érzésem szerint kevesebb lesz, mint tavaly - mily nagy meglepetés, hogy az elmúlt szezonban is PONT őket kaptuk -, amikor 6:3-as összesítéssel robogtak tovább a Katalánok. Erősebb és egységesebb ez a csapat, mint akkor, ezért most nem fognak átgázolni rajtunk. Úgy gondolom, hogy a saját pályáján is lesz valamennyi ideig izgalmas a Barca számára a továbbjutás kérdése.
Viszont, mivel minden, amit eddig leírtam erről a meccsről, azt úgy hívják : papíron. Igen, ez nem Szentírás, hogy így kell lennie.
És éppen ezért várja titkon nagyon minden Arsenal szurkoló ezt a meccset, annak tudatában is, hogy nyilvánvalóan így, hogy a Barcelonával kerültünk össze, nem a BL a csapat "fő gondja",ha szabad ilyet mondani egyáltalán. Bízunk benne, hogy sikerül kiejtenünk a Barcát, és akkor majd ismét jó lesz érezni, hogy igen, ilyenkor jó futballszurkolónak lenni!
Szerda, Digi Sport, 20:45
Go Gunners!
A többi párosítás :
Kedd :
Milan - Tottenham
Valencia - Schalke
Lyon - Real Madrid
FC Kobenhavn - Chelsea
Szerda :
Arsenal - Barcelona
Roma - Shakhtar Doneck
Inter - Bayern München
Marseille - Manchester United
Egy kis "fílingnövelés" :
2011. január 31., hétfő
Tovább dübörögnek
Tovább dübörög a Dormund, az Arsenal, a Barcelona, avagy mi történt hétvégén?
Wolfsburg - Durtmund 0 : 3. A vártnál sokkal könnyebben húzta be a meccset a Dortmund. Az eredmény hűen tükrözi a játék képét, de akár még simább is lehetett volna ez a győzelem. Nem tudom, hogy a Wolfsburg mit akart játszani, de az nagyon nem jött be. A második félidőben ha náluk volt a labda, akkor passzolgattak, de, hogy a játékukban semmi elképzelés nem volt, az biztos. Egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a játékkal, vagy a Dormunddal, nagyon gyenge játékot mutattak a hazaiak a Volkswagen Arénában. Akik egyébként a szombati mérkőzés előtt nyolc meccse veretlenek voltak hazai pályán. Kicsi "bibi", hogy ebből a nyolc meccsből hét döntetlen volt.
A mérkőzés egy veszélyes Diego szabadrúgással kezdődött, amit néhány hazai szurkoló - és én is - egy pillanatra bent látott. Gyakorlatilag a kirúgás után pár passzból Sahinhoz került a labda, aki a jobb oldalon a teljesen üresen érkező Mario Götzéhez ívelte a játékszert. Már ekkor lépéshátrányban volt az egész wolfsburgi védelem, ami az egész meccsen jellemző volt. Götze vezette egy kicsit a labdát, majd középen az üresen érkező Lucas Barrios elé tálalt, aki, mivel nem laposan jött be a labda, egy kissé akrobatikus mozdulattal helyezte a hálóba a labdát. Mindez a 2. percben történt. Itt már gyakorlatilag azt ki lehetett jelenteni, hogy a Dortmundnak már a döntetlen megvan, ugyanis két gólt az első fordulóban kapott utoljára a BVB. Lehet, hogy ez a korai gól is közrejátszott a Wolfsburg fakó játékához.
A félidő végén is bakizott egyet a hazai védelem. Egy középre passzolt labdát Barrios rosszul talált el, ami így jó lett az érkező Sahinnak, de úgy, hogy a töröknek csúsznia kellett a labdáért, tehát a védelem csak állt, ahelyett, hogy kétszer is felszabadított volna. Így Sahin a a 40. percben megszerezte a maga idénybeli ötödik, a meccsen a csapat második gólját.
A hazai szurkolók talán reménykedtek, hogy kedvenceik hajtani fognak a második félidőben, és legalább a szezonbeli kilencedik döntetlenjét megszerzik. De a Dortmund a számokhoz hűen nem kezdte gyengén a második játékrészt. Jürgen Klopp csapata a góljainaká több, mint 60%-át a második félidőben szerzi.
A harmadik gól a 71. percben született, az ifjú védő, Hummels egy szöglet után maradt elöl, s egy beadás után bepasszolta a hálóba a labdát. Se a gól előtt, se a gól után nem erőlködött túlságosan a Dortmund, de hát nem is nekik lett volna a feladatuk.
Ezzel az eredménnyel a vendégek megszerezték tizedik idegenbeli győzelmüket, és marad a tizenegy pontos differencia a második helyezett Leverkusen ellen. A Wolfsburg visszacsúszott a 12. helyre.
Arsenal - Huddersfield Town 2 : 1. Hát, megmondom őszintén, nem erre számítottam. A meccs jól indult, s a 21. percben Nicklas Bendtner megszerezte a vezetést számunkra. Az első húsz percben kristálytisztán látszott a két osztály különbség a felek között. A gól után nagyon nagy volt a kontraszt a találat előtti játékunkhoz képest. Annyira kényelmes passzolgattunk, hogy majdnem lefolytam a fotelből. Látszott, hogy tudják a mieink, hogy semmi esélye a Huddersfieldnek. Közben Nasri lesérült, de egyelőre nem tudni, hogy mit szedett össze, elsőre valamilyen húzódásnak tűnt.
Szóval elvoltunk, mint hal a vízben, aztán szépen lassan kezdett feljönni a Huddersfield. Több veszélyes megmozdulásuk is volt, egy fejes, illetve egy távoli lövés. Aztán a 43. minutumban egy Roberts szóló után az amúgy is szürkén játszó Arsenalból is messze kitűnően rosszul játszó Squillaci piros lapot kapott, mert utolsó emberként buktatta a vendégek támadóját. A lap joggal villant, ami azt jelentette, hogy emberhátrányban kell fociznunk egy félidőt.
A második játékrész igazából ott kezdődött, ahol az első abbamaradt. Nálunk a "mentality strong" abszolúte nulla volt. Nem, nem is , inkább az akarás volt egyenlő a semmivel. A kis csapat pedig a 66. percben ránk hozta a szívbajt : Lee, aki aki addig is sokat küzdött a meccsen, egy fejes góllal egalizált.
Ezután nem lepődtem meg, hogy egyből ( megpróbáltuk ) összeszedni magunkat. Jóformán innentől a meccs végéig a Huddersfield nem is jutott el a tizenhatosunkig, mindössze egy szabadrúgással veszélyeztették az utolsó utáni pillanatban a kapunkat.
Csereként beállt Cesc Fabregas, aki jött és győzött. A Nicklas Bendtner által kiharcolt büntető gólra váltotta, és ezzel megint ő mentett meg minket csakúgy, mint a Leeds ellen, csak az volt a különbség, hogy ott a döntetlen jött össze.
Nem mondanám, hogy nem megérdemelten jutottunk tovább. De ha újrajátszásra került volna a sor, az sem lett volna - bőven - igazságtalan. Az elbizakodott, de a jobbik csapat jutott tovább. A legjobb tizenhat között a Leyton Orienttel találkozunk február 19/20-án, tehát egy újabb kötelező meccs vár ránk. Leeds United, Huddrsfield Town, Leyton Orient. Viszonylag könnyen eljuthatunk a legjobb nyolc közé, ezt bizony ki kéne használni.
Juventus - Udinese 1 : 2. A Juventus gyenge rajttal hangolt a meccsre, a torinóiak a tavasz eddigi négy meccséből csak egyetlen egyet tudtak megncserni, amellett két vereség és egy döntetlennel gyarapították Luigi Del Neri gondjait. Ezzel szemben az udineiek kirobbanó formában vannak, ők a címvédő Intert fölött diadalmaskodtak az előző fordulóban.
Az első játékrész viszont abszolút nem volt kirobbanó, pedig nagyon vártam, főleg a vendégek játékától, hogy ugyan olyan gyors és kombinatív lesz, ahogy azt az utóbbi időben megszokhattunk tőlük. A Juventus dominált, de ezt nem szabad azzal azonosítani, hogy túlságosan beszorították volna az Udinesét. A vendégek, ahogy hozzájuk került a labda, azonnal mentek előre, de ebből nem sok jó sült ki.
A Juventus játéka is nagyon gyenge, és esetleges volt. Egyszer, egyszer Krasic megpróbált betöri a tizenhatoson belülre, de ha sikerült is neki, onnan már csak visszaút volt.
Az első félidőben a haziak szenvedtek, de az Udinese is a játékát kereste.
A meccs második fele már jóval jobb volt, az Udinese formájá most már megmutatkozott a játékban is, és helyzetekben is. Az első tizenöt perceb a vendégek játszottak jobban, ők uralták a meccset. A sors fintora, hogy pont akkor, amikor már kezdett érni a vendég gól, jött a Juventus, és Marchisio csodálatos találata révén megszerezték a vezetést. Ekkor azt hittem, hogy ez majd önbizalmat ad a hazaiaknak, de ez nem így történt. Hét percre rá kiegyenlített a vendégcsapat Zapata góljával.
Ezután picit lenyugodtak a csapatok itt is, ott is kb ugyanannyit volt a labda.
Végül egy gyönyörűen kijátszott helyzet higgadt értékesítése döntött, a találat jegyzője a chilei Alexis Sanchez.
Később a Juvéból Bonuccinak elszállt az agya, és egy méreteset odapakolt Sancheznek, egyből pirosat kapott. Gyakorlatilag rögtön ezután, Sanchez csúszott oda Del Pieronak, második sárgáját megkapva neki is el kellett hagyni a pályát.
A második félidő kárpótolt az elsőért. Az udinei csapat egy újabb skalpot gyűjt be, s ezzel káprázatos januárt zárnak, a Juventus pedig óriási gödörben van.
Hércules CF - Barcelona 0 : 3. A Katalánok egészen a meccs végéig csak egy góllal vezettek, aztán utolsó két percben gyorsan hintettek kettőt. A Barcelona második gólja előtt volt még egy hazai támadás, amikor egészen betörtek a tizenhatoson belülre, de nem lett belőle semmi. Ezt megemlítettem egyik Barcás barátomnak is, aki szerényen a következővel nyugtázta : " Nem izgultam, éreztem, hogy vagy Barca gól, vagy semmi ". Ezt ugyebár az 1-0-ás állásnál levő hazai helyzetre való tekintettel kérdeztem meg tőle.
A frissen szerzett Affelay erős két percre állt be, de ez nem meglepő számomra. Tulajdonképpen azt, hogy mit is keres ő a Barcában, azt csak Guardiola tudja, de lehet, hogy még ő sem teljesen.
Továbbá azok az igen pesszimista Barcelona drukkerek, akik még eddig nem voltak biztosak abban, hogy csapatuké lesz a bajnoki cím, azokat megnyugtatta a nagy rivális, ugyanis a Real Madrid 1-0-ás vereséget szenvedett a Osasuna ellenében. A pamplonai együttes a második félidőben már Vadóczcal a soriban megérdemelten tartotta otthon a számukra létfontosságú három pontot.
A Villarreal pedig már tényleg üldözője a Blancóknak, ugyanis a királyi gárdának még vissza van az El Clásico, ahol nem valószínű, hogy nyernek, így akár a "sárga tengeralattjárók" három egységnyire is megközelíthetik idővel Mourinho alakulatát, igaz nekik is hátravan a listavezető elleni összecsapás.
Bundesliga, 20. forduló :
Bayer Leverkusen - Hannover 2 : 0
Werder Bremen - Bayern München 1 : 3
Vfl Wolfsburg - Borussia Dortmund 0 : 3
Nürnberg - Hamburger SV 2 : 0
Schalke 04 - Hoffenheim 0 : 4
St. Pauli - Köln 3 :0
Kaiserslautern - Mainz 05 0 : 1
Stuttgart - Freiburg 0 : 1
Eintracht Frankfurt - Borussia Mönchengladbach 0 : 1
Serie A, 22. forduló :
Lazio - Fiorentina 2 : 0
Catania - Milan 0 : 2
Brescia - Chievo 0 : 3
Cagliari - Bari 2 : 1
Genoa - Parma 3 : 1
Inter - Palermo 3 : 2
Lecce - Cesena 1 : 1
Napoli - Sampadoria 4 : 0
Bologna - Roma hóesés miatt félbeszakadt
Juventus - Udinese 1 : 2
Itt, Olaszországban kedden, szerdán és csütörtökön rendezik a 23. fordulót. Rögtön az első napon, 20 : 45- től lesz látható a forduló rangadója. Milan - Lazio, avagy az első helyezett a harmadik ellen. Igaz, mostanában a kékek nem játszanak olyan formában, mint ahogy tették azt a szezon első felében. Ennek ellenére biztosan érdekes meccset fog játszani a két csapat.
La Liga, 21. forduló :
Levante - Getafe 2 : 0
Málaga - Zaragoza 1 : 2
Mallorca - Sporting de Gijón 0 : 4
Real Sociedad - Almeria 2 : 0
Hércules CF - Barcelona 0 : 3
Deportivo - Sevilla 3 : 3
Atlético Madrid - Atheletic Bilbao 0 : 2
Osasuna - Real Madrid 1 : 0
Espanyol - Villarreal 0 : 1
Racing Santander - Valencia 1 : 1
Az angol Premier League küzdelmei is folytatódnak, de ennek, és a Serie A 23. fordulójának összegzését szerdán fogm megírni.
Wolfsburg - Durtmund 0 : 3. A vártnál sokkal könnyebben húzta be a meccset a Dortmund. Az eredmény hűen tükrözi a játék képét, de akár még simább is lehetett volna ez a győzelem. Nem tudom, hogy a Wolfsburg mit akart játszani, de az nagyon nem jött be. A második félidőben ha náluk volt a labda, akkor passzolgattak, de, hogy a játékukban semmi elképzelés nem volt, az biztos. Egyszerűen nem tudtak mit kezdeni a játékkal, vagy a Dormunddal, nagyon gyenge játékot mutattak a hazaiak a Volkswagen Arénában. Akik egyébként a szombati mérkőzés előtt nyolc meccse veretlenek voltak hazai pályán. Kicsi "bibi", hogy ebből a nyolc meccsből hét döntetlen volt.
A mérkőzés egy veszélyes Diego szabadrúgással kezdődött, amit néhány hazai szurkoló - és én is - egy pillanatra bent látott. Gyakorlatilag a kirúgás után pár passzból Sahinhoz került a labda, aki a jobb oldalon a teljesen üresen érkező Mario Götzéhez ívelte a játékszert. Már ekkor lépéshátrányban volt az egész wolfsburgi védelem, ami az egész meccsen jellemző volt. Götze vezette egy kicsit a labdát, majd középen az üresen érkező Lucas Barrios elé tálalt, aki, mivel nem laposan jött be a labda, egy kissé akrobatikus mozdulattal helyezte a hálóba a labdát. Mindez a 2. percben történt. Itt már gyakorlatilag azt ki lehetett jelenteni, hogy a Dortmundnak már a döntetlen megvan, ugyanis két gólt az első fordulóban kapott utoljára a BVB. Lehet, hogy ez a korai gól is közrejátszott a Wolfsburg fakó játékához.
A félidő végén is bakizott egyet a hazai védelem. Egy középre passzolt labdát Barrios rosszul talált el, ami így jó lett az érkező Sahinnak, de úgy, hogy a töröknek csúsznia kellett a labdáért, tehát a védelem csak állt, ahelyett, hogy kétszer is felszabadított volna. Így Sahin a a 40. percben megszerezte a maga idénybeli ötödik, a meccsen a csapat második gólját.
A hazai szurkolók talán reménykedtek, hogy kedvenceik hajtani fognak a második félidőben, és legalább a szezonbeli kilencedik döntetlenjét megszerzik. De a Dortmund a számokhoz hűen nem kezdte gyengén a második játékrészt. Jürgen Klopp csapata a góljainaká több, mint 60%-át a második félidőben szerzi.
A harmadik gól a 71. percben született, az ifjú védő, Hummels egy szöglet után maradt elöl, s egy beadás után bepasszolta a hálóba a labdát. Se a gól előtt, se a gól után nem erőlködött túlságosan a Dortmund, de hát nem is nekik lett volna a feladatuk.
Ezzel az eredménnyel a vendégek megszerezték tizedik idegenbeli győzelmüket, és marad a tizenegy pontos differencia a második helyezett Leverkusen ellen. A Wolfsburg visszacsúszott a 12. helyre.
Arsenal - Huddersfield Town 2 : 1. Hát, megmondom őszintén, nem erre számítottam. A meccs jól indult, s a 21. percben Nicklas Bendtner megszerezte a vezetést számunkra. Az első húsz percben kristálytisztán látszott a két osztály különbség a felek között. A gól után nagyon nagy volt a kontraszt a találat előtti játékunkhoz képest. Annyira kényelmes passzolgattunk, hogy majdnem lefolytam a fotelből. Látszott, hogy tudják a mieink, hogy semmi esélye a Huddersfieldnek. Közben Nasri lesérült, de egyelőre nem tudni, hogy mit szedett össze, elsőre valamilyen húzódásnak tűnt.
Szóval elvoltunk, mint hal a vízben, aztán szépen lassan kezdett feljönni a Huddersfield. Több veszélyes megmozdulásuk is volt, egy fejes, illetve egy távoli lövés. Aztán a 43. minutumban egy Roberts szóló után az amúgy is szürkén játszó Arsenalból is messze kitűnően rosszul játszó Squillaci piros lapot kapott, mert utolsó emberként buktatta a vendégek támadóját. A lap joggal villant, ami azt jelentette, hogy emberhátrányban kell fociznunk egy félidőt.
A második játékrész igazából ott kezdődött, ahol az első abbamaradt. Nálunk a "mentality strong" abszolúte nulla volt. Nem, nem is , inkább az akarás volt egyenlő a semmivel. A kis csapat pedig a 66. percben ránk hozta a szívbajt : Lee, aki aki addig is sokat küzdött a meccsen, egy fejes góllal egalizált.
Ezután nem lepődtem meg, hogy egyből ( megpróbáltuk ) összeszedni magunkat. Jóformán innentől a meccs végéig a Huddersfield nem is jutott el a tizenhatosunkig, mindössze egy szabadrúgással veszélyeztették az utolsó utáni pillanatban a kapunkat.
Csereként beállt Cesc Fabregas, aki jött és győzött. A Nicklas Bendtner által kiharcolt büntető gólra váltotta, és ezzel megint ő mentett meg minket csakúgy, mint a Leeds ellen, csak az volt a különbség, hogy ott a döntetlen jött össze.
Nem mondanám, hogy nem megérdemelten jutottunk tovább. De ha újrajátszásra került volna a sor, az sem lett volna - bőven - igazságtalan. Az elbizakodott, de a jobbik csapat jutott tovább. A legjobb tizenhat között a Leyton Orienttel találkozunk február 19/20-án, tehát egy újabb kötelező meccs vár ránk. Leeds United, Huddrsfield Town, Leyton Orient. Viszonylag könnyen eljuthatunk a legjobb nyolc közé, ezt bizony ki kéne használni.
Juventus - Udinese 1 : 2. A Juventus gyenge rajttal hangolt a meccsre, a torinóiak a tavasz eddigi négy meccséből csak egyetlen egyet tudtak megncserni, amellett két vereség és egy döntetlennel gyarapították Luigi Del Neri gondjait. Ezzel szemben az udineiek kirobbanó formában vannak, ők a címvédő Intert fölött diadalmaskodtak az előző fordulóban.
Az első játékrész viszont abszolút nem volt kirobbanó, pedig nagyon vártam, főleg a vendégek játékától, hogy ugyan olyan gyors és kombinatív lesz, ahogy azt az utóbbi időben megszokhattunk tőlük. A Juventus dominált, de ezt nem szabad azzal azonosítani, hogy túlságosan beszorították volna az Udinesét. A vendégek, ahogy hozzájuk került a labda, azonnal mentek előre, de ebből nem sok jó sült ki.
A Juventus játéka is nagyon gyenge, és esetleges volt. Egyszer, egyszer Krasic megpróbált betöri a tizenhatoson belülre, de ha sikerült is neki, onnan már csak visszaút volt.
Az első félidőben a haziak szenvedtek, de az Udinese is a játékát kereste.
A meccs második fele már jóval jobb volt, az Udinese formájá most már megmutatkozott a játékban is, és helyzetekben is. Az első tizenöt perceb a vendégek játszottak jobban, ők uralták a meccset. A sors fintora, hogy pont akkor, amikor már kezdett érni a vendég gól, jött a Juventus, és Marchisio csodálatos találata révén megszerezték a vezetést. Ekkor azt hittem, hogy ez majd önbizalmat ad a hazaiaknak, de ez nem így történt. Hét percre rá kiegyenlített a vendégcsapat Zapata góljával.
Ezután picit lenyugodtak a csapatok itt is, ott is kb ugyanannyit volt a labda.
Végül egy gyönyörűen kijátszott helyzet higgadt értékesítése döntött, a találat jegyzője a chilei Alexis Sanchez.
Később a Juvéból Bonuccinak elszállt az agya, és egy méreteset odapakolt Sancheznek, egyből pirosat kapott. Gyakorlatilag rögtön ezután, Sanchez csúszott oda Del Pieronak, második sárgáját megkapva neki is el kellett hagyni a pályát.
A második félidő kárpótolt az elsőért. Az udinei csapat egy újabb skalpot gyűjt be, s ezzel káprázatos januárt zárnak, a Juventus pedig óriási gödörben van.
Hércules CF - Barcelona 0 : 3. A Katalánok egészen a meccs végéig csak egy góllal vezettek, aztán utolsó két percben gyorsan hintettek kettőt. A Barcelona második gólja előtt volt még egy hazai támadás, amikor egészen betörtek a tizenhatoson belülre, de nem lett belőle semmi. Ezt megemlítettem egyik Barcás barátomnak is, aki szerényen a következővel nyugtázta : " Nem izgultam, éreztem, hogy vagy Barca gól, vagy semmi ". Ezt ugyebár az 1-0-ás állásnál levő hazai helyzetre való tekintettel kérdeztem meg tőle.
A frissen szerzett Affelay erős két percre állt be, de ez nem meglepő számomra. Tulajdonképpen azt, hogy mit is keres ő a Barcában, azt csak Guardiola tudja, de lehet, hogy még ő sem teljesen.
Messi duplázni tudott
Továbbá azok az igen pesszimista Barcelona drukkerek, akik még eddig nem voltak biztosak abban, hogy csapatuké lesz a bajnoki cím, azokat megnyugtatta a nagy rivális, ugyanis a Real Madrid 1-0-ás vereséget szenvedett a Osasuna ellenében. A pamplonai együttes a második félidőben már Vadóczcal a soriban megérdemelten tartotta otthon a számukra létfontosságú három pontot.
A Villarreal pedig már tényleg üldözője a Blancóknak, ugyanis a királyi gárdának még vissza van az El Clásico, ahol nem valószínű, hogy nyernek, így akár a "sárga tengeralattjárók" három egységnyire is megközelíthetik idővel Mourinho alakulatát, igaz nekik is hátravan a listavezető elleni összecsapás.
Bundesliga, 20. forduló :
Bayer Leverkusen - Hannover 2 : 0
Werder Bremen - Bayern München 1 : 3
Vfl Wolfsburg - Borussia Dortmund 0 : 3
Nürnberg - Hamburger SV 2 : 0
Schalke 04 - Hoffenheim 0 : 4
St. Pauli - Köln 3 :0
Kaiserslautern - Mainz 05 0 : 1
Stuttgart - Freiburg 0 : 1
Eintracht Frankfurt - Borussia Mönchengladbach 0 : 1
Serie A, 22. forduló :
Lazio - Fiorentina 2 : 0
Catania - Milan 0 : 2
Brescia - Chievo 0 : 3
Cagliari - Bari 2 : 1
Genoa - Parma 3 : 1
Inter - Palermo 3 : 2
Lecce - Cesena 1 : 1
Napoli - Sampadoria 4 : 0
Bologna - Roma hóesés miatt félbeszakadt
Juventus - Udinese 1 : 2
Itt, Olaszországban kedden, szerdán és csütörtökön rendezik a 23. fordulót. Rögtön az első napon, 20 : 45- től lesz látható a forduló rangadója. Milan - Lazio, avagy az első helyezett a harmadik ellen. Igaz, mostanában a kékek nem játszanak olyan formában, mint ahogy tették azt a szezon első felében. Ennek ellenére biztosan érdekes meccset fog játszani a két csapat.
La Liga, 21. forduló :
Levante - Getafe 2 : 0
Málaga - Zaragoza 1 : 2
Mallorca - Sporting de Gijón 0 : 4
Real Sociedad - Almeria 2 : 0
Hércules CF - Barcelona 0 : 3
Deportivo - Sevilla 3 : 3
Atlético Madrid - Atheletic Bilbao 0 : 2
Osasuna - Real Madrid 1 : 0
Espanyol - Villarreal 0 : 1
Racing Santander - Valencia 1 : 1
Az angol Premier League küzdelmei is folytatódnak, de ennek, és a Serie A 23. fordulójának összegzését szerdán fogm megírni.
2011. január 10., hétfő
Vasárnap, ünnepnap
De miért? Azért, mert az említett napon rendezték a spanyol és az olasz bajnokság szinte minden meccsét. Sőt, Tottiéknál minden összecsapásra a naptárakban piros számmal jelzett napon került sor. Persze, nekem akkor lenne igazán az, ha mondjuk a BL döntőt rendezték volna akkor, és nyertünk volna... Őszintén szólva nem igazán volt ínyemre, hogy néhány másod, harmadrangú spanyol meccs kivételével az összes mérkőzés vasárnap volt. ( Igaz, a Barca is szombaton játszott, de a Deportivo nem túl acélos ellenfél, sőt talán még "alumíniumos" se )
Ha már a Barcánál tartunk. Szombat késő délután vendégeket vártuk és jöttek is:) A lényeg, hogy eleinte ennek nem örültem, gondoltam lemaradok néhány jó meccsről. De végül is úgy gondoltam, egyszer én is kibírom, úgyhogy nem foglalkoztam vele többet. Aztán felléptem a Magic11.com-ra, hogy megnézzem a vasárnapi meccseket. Kicsit meglepődtem, hogy spanyolba a Barca meccsén kívül mindösszesen egy Málaga - Ath. Bilbao, illetőleg egy Sociedad - Sevilla lesz. Itt jegyezném meg, hogy a Sevilla 3-2-re nyert, és úgy látszik, kilábaltak a kráterből, amiben voltak.
Aztán 22 órakor kezdődött a Deportivo - Barcelona. Nincs különösebben mit magyarázni a vendégek játékán : jó kis levezetése volt a szombatnak nekik a meccs, és nagylelkűen oktatást nyújtottak a Depornak, hogyan kell rohangálni a labda után úgy, hogy csak négy gólt kapjanak. A hazaiak biztosan a későbbiekben majd tudnak építeni az itt szerzett tapasztalatokra...
Deportivo - Barcelona 0-4
A Real Madrid is behúzta a maga meccsét pedig az első félidőben nagy szerencséjükre 2-2 volt az állás. Ronaldo triplázott, majd a negyediket a kis Kaká szerezte. Végül bejött, amit tippeltem, hogy 2 góllal is nyerhet a Real, de azért több helyen is sántít a történet. Amint írtam, a fővárosiak sokkal inkább megszenvednek a győzelmekért, mint riválisuk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, amit a hazaiak produkáltak az első félidőben. Az ő szempontjukból az egyenlő a nullával. Aztán csak nyertek, de ha nem javul jelentősen a játékuk, amit könnyen el tudok képzelni, akkor a Barca ellen ismét számolhatnak egy ötös személyi csomagra, 0% THM-el.
Real Madrid - Villarreal 4-2
Így végeztek a kisebbek:
Málaga - Athletic Bilbao 1-1
Espanyol - Zaragoza 4-0
Mallorca - Almeria 4-1
Osasuna - Getafe 0-0
Racing Santander - Sporting Gijón 1-1
Levante - Valencia 0-1
Hércules - Atletico Madrid 4-1
Sampadoria - Roma. Az olasz meccseken (legfőképpen ebéd után) jókat lehet bóbiskolni. Itt az utolsó 10-15 percre érdemes volt felébredni. Ekkor 1-1 volt az állás, és jött be be csereként a hazaiakhoz Macheda, aki mintha egy adrenalin bomba lenne, frissítette föl a Samp játékát. Nem sokkal később jött Mannini is. Szerintem nagyon jól nyúlt bele a meccsbe a hazaiak mestere, Domenico Di Carlo ezzel a két cserével. Utóbbi játékosnak rögtön volt két beadása egymás után. Az egyik szimplán veszélyes volt, aztán rögtön a vendég védelem tisztázása után ismételhetett, és az a beadás is kellett a gólhoz. Lepattant a labda, kissé talán pörgött is, de ez mit sem vonja le Juan "érdemeit", ugyanis a római védő gyönyörűen asszisztált a hazai játékos Guberti elé, aki bepiszkálta a kupa a labdát. Nem mellékes, hogy nagy mértékben Juan lelkén szárad Julio Sergio, kiállítása, és a megítélt büntető, amiből gól lett. A túl oldalon, hogy ne csak Juant emeljem ki, Palombo volt az, aki mintha minden előreívelése előtt a vacsoráját látta volna repülni a levegőben...
A Samp a 84. percben egyenlített, s ekkor még ők voltak emberelőnyben. Azonban hat perccel később már ők voltak emberhátrányban. Mindkét hazai játékos a második sárgáját megkapva vonulhatott az öltözőbe. Érzésem szerint mindkét kiállítás túlzó volt, bár az egyik kezezésből adódott, de szándékosnak nem volt nevezhető. Ilyenkor a sporin múlik, mit ítél, hát sporttárs, most szőrö szívű voltál. A Samp egy hónap után nyert újra térmérkőzésen.
Sampadoria - Roma 2-1
Napoli - Juventus. Ahogyan arra számítani is lehetett, jó kis meccs volt. Az első félidő egyértelműen a hazaiaké volt, igaz, a "zebráknak" voltak nagyobb helyzetei, és volt egy meg nem adott góljuk is. Amire rögtön válaszolt egy érvényes góllal a Napoli, s azon belül Edison Cavani. Az uruguayi támadó ekkor a második gólját lőtte a meccsen. Félidőben 2-0 volt az állás, én személy szerint nem tudtam elképzelni, hogy a Juve azon az estén pontot fog szerezni. Az 53. percben ismét a "matador", Cavani villant, és megszerezte a maga és csapata harmadik találatát. Nem mellékes, hogy mindhárom gólját fejjel szerezte. A Juventusnál nagyon régen, pontosan 23 éve nem fordult elő olyan, hogy két egymást követő bajnoki meccsen több mint hat gólt kapjon.
Napoli - Juventus 3-0
Milan - Udinese. És nem láttam a meccset! Pedig gondoltam, hogy az Udinese megszorongatja a Milant. Négyet is vágtak Ibráéknak úgy, hogy a hazaiak nem is vezettek egyszer se! Végül - akármilyen furán is hangozhat egy Udinese ellen hazai pályán - a Milannak kellett pontot mentenie.
Milan - Udinese 4-4
Ez az eredmény városi riválisuknak, az Internek (is) kedvezett, ugyanis Cambiassóék a Catania otthonában nyertek 2-1-re. Említésre méltó még, hogy a Lazio képes volt otthon kikapni a Leccétől, amitől idegileg teljesen kibuktam, később majd kifejtem, hogy miért. (Na jó, nem volt annyira durva,, de nem esett jól.)
A többi eredmény :
Fiorentina - Brescia 3-2
Bari - Bologna 0-2
Chievo - Palermo 0-0
Cesena - Genoa 0-0
Parma - Cagliari 1-2
Kiderült tehát, hogy az előző fordulóban a Sampot egy hármassal hazaküldő Palermo csak egy gól nélküli döntetlenre volt képes a Chievo otthonában, míg a Juventust verő Parma otthon égett a Cagliari "jóvoltából".
Ha már a Barcánál tartunk. Szombat késő délután vendégeket vártuk és jöttek is:) A lényeg, hogy eleinte ennek nem örültem, gondoltam lemaradok néhány jó meccsről. De végül is úgy gondoltam, egyszer én is kibírom, úgyhogy nem foglalkoztam vele többet. Aztán felléptem a Magic11.com-ra, hogy megnézzem a vasárnapi meccseket. Kicsit meglepődtem, hogy spanyolba a Barca meccsén kívül mindösszesen egy Málaga - Ath. Bilbao, illetőleg egy Sociedad - Sevilla lesz. Itt jegyezném meg, hogy a Sevilla 3-2-re nyert, és úgy látszik, kilábaltak a kráterből, amiben voltak.
Aztán 22 órakor kezdődött a Deportivo - Barcelona. Nincs különösebben mit magyarázni a vendégek játékán : jó kis levezetése volt a szombatnak nekik a meccs, és nagylelkűen oktatást nyújtottak a Depornak, hogyan kell rohangálni a labda után úgy, hogy csak négy gólt kapjanak. A hazaiak biztosan a későbbiekben majd tudnak építeni az itt szerzett tapasztalatokra...
Deportivo - Barcelona 0-4
A Real Madrid is behúzta a maga meccsét pedig az első félidőben nagy szerencséjükre 2-2 volt az állás. Ronaldo triplázott, majd a negyediket a kis Kaká szerezte. Végül bejött, amit tippeltem, hogy 2 góllal is nyerhet a Real, de azért több helyen is sántít a történet. Amint írtam, a fővárosiak sokkal inkább megszenvednek a győzelmekért, mint riválisuk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, amit a hazaiak produkáltak az első félidőben. Az ő szempontjukból az egyenlő a nullával. Aztán csak nyertek, de ha nem javul jelentősen a játékuk, amit könnyen el tudok képzelni, akkor a Barca ellen ismét számolhatnak egy ötös személyi csomagra, 0% THM-el.
Real Madrid - Villarreal 4-2
Így végeztek a kisebbek:
Málaga - Athletic Bilbao 1-1
Espanyol - Zaragoza 4-0
Mallorca - Almeria 4-1
Osasuna - Getafe 0-0
Racing Santander - Sporting Gijón 1-1
Levante - Valencia 0-1
Hércules - Atletico Madrid 4-1
Olaszország
Sampadoria - Roma. Az olasz meccseken (legfőképpen ebéd után) jókat lehet bóbiskolni. Itt az utolsó 10-15 percre érdemes volt felébredni. Ekkor 1-1 volt az állás, és jött be be csereként a hazaiakhoz Macheda, aki mintha egy adrenalin bomba lenne, frissítette föl a Samp játékát. Nem sokkal később jött Mannini is. Szerintem nagyon jól nyúlt bele a meccsbe a hazaiak mestere, Domenico Di Carlo ezzel a két cserével. Utóbbi játékosnak rögtön volt két beadása egymás után. Az egyik szimplán veszélyes volt, aztán rögtön a vendég védelem tisztázása után ismételhetett, és az a beadás is kellett a gólhoz. Lepattant a labda, kissé talán pörgött is, de ez mit sem vonja le Juan "érdemeit", ugyanis a római védő gyönyörűen asszisztált a hazai játékos Guberti elé, aki bepiszkálta a kupa a labdát. Nem mellékes, hogy nagy mértékben Juan lelkén szárad Julio Sergio, kiállítása, és a megítélt büntető, amiből gól lett. A túl oldalon, hogy ne csak Juant emeljem ki, Palombo volt az, aki mintha minden előreívelése előtt a vacsoráját látta volna repülni a levegőben...
A Samp a 84. percben egyenlített, s ekkor még ők voltak emberelőnyben. Azonban hat perccel később már ők voltak emberhátrányban. Mindkét hazai játékos a második sárgáját megkapva vonulhatott az öltözőbe. Érzésem szerint mindkét kiállítás túlzó volt, bár az egyik kezezésből adódott, de szándékosnak nem volt nevezhető. Ilyenkor a sporin múlik, mit ítél, hát sporttárs, most szőrö szívű voltál. A Samp egy hónap után nyert újra térmérkőzésen.
Sampadoria - Roma 2-1
Napoli - Juventus. Ahogyan arra számítani is lehetett, jó kis meccs volt. Az első félidő egyértelműen a hazaiaké volt, igaz, a "zebráknak" voltak nagyobb helyzetei, és volt egy meg nem adott góljuk is. Amire rögtön válaszolt egy érvényes góllal a Napoli, s azon belül Edison Cavani. Az uruguayi támadó ekkor a második gólját lőtte a meccsen. Félidőben 2-0 volt az állás, én személy szerint nem tudtam elképzelni, hogy a Juve azon az estén pontot fog szerezni. Az 53. percben ismét a "matador", Cavani villant, és megszerezte a maga és csapata harmadik találatát. Nem mellékes, hogy mindhárom gólját fejjel szerezte. A Juventusnál nagyon régen, pontosan 23 éve nem fordult elő olyan, hogy két egymást követő bajnoki meccsen több mint hat gólt kapjon.
Napoli - Juventus 3-0
Cavani hármat fejelt a Juvénak
Milan - Udinese. És nem láttam a meccset! Pedig gondoltam, hogy az Udinese megszorongatja a Milant. Négyet is vágtak Ibráéknak úgy, hogy a hazaiak nem is vezettek egyszer se! Végül - akármilyen furán is hangozhat egy Udinese ellen hazai pályán - a Milannak kellett pontot mentenie.
Milan - Udinese 4-4
Ez az eredmény városi riválisuknak, az Internek (is) kedvezett, ugyanis Cambiassóék a Catania otthonában nyertek 2-1-re. Említésre méltó még, hogy a Lazio képes volt otthon kikapni a Leccétől, amitől idegileg teljesen kibuktam, később majd kifejtem, hogy miért. (Na jó, nem volt annyira durva,, de nem esett jól.)
A többi eredmény :
Fiorentina - Brescia 3-2
Bari - Bologna 0-2
Chievo - Palermo 0-0
Cesena - Genoa 0-0
Parma - Cagliari 1-2
Kiderült tehát, hogy az előző fordulóban a Sampot egy hármassal hazaküldő Palermo csak egy gól nélküli döntetlenre volt képes a Chievo otthonában, míg a Juventust verő Parma otthon égett a Cagliari "jóvoltából".
Címkék:
Barcelona,
Juventus,
Milan,
Real Madrid,
Totti
2011. január 7., péntek
Lassacskán vége a "téli álomnak"
Míg az angolok hétvégén bajnoki helyett FA kupát játszanak, addig spanyol és olasz bajnoki mérkőzéseket láthatunk majd, ha bekapcsoljuk a TV-t...
A spanyolok már múlt vasárnap folytatták a bajnokságot, de arról nem írtam, midőn az angoloknál sűrűbb volt a program. Az olaszok csütörtökön kezdték meg a tavaszi szezont.
Szépen lassan kezdenek "éledezni" a csapatok a téli pihenő után. A németeknél és a franciáknál is pirkad már, ők jövő hét végén fogják folytatni küzdelmeiket. De ez még a jövő zenéje, most a figyelem az előttünk álló hétvégére összpontosul.
Kezdésként utazzunk spanyol földre, nézzük, ki - kivel fog összecsapni.
Véleményem szerint a spanyol bajnokság a legegyértelműbb a topligák közül. Az első két helyezés nem lehet kérdés, hogy melyik két csapaté lesz. Az utána következő öt hely is az abból a szempontból, hogy gyakorlatilag szinte mindig az az öt csapat helyezkedik ott, csak más sorrendben. Sevilla, Villareal, Valencia, Espanyol, Atlético Madrid; ők azok, akik általában nemzetközi porondon is megtalálhatók.
A 18. forduló fog következni, ahol az éllovas Barcelona 2 ponttal vezet a "nagy" (és gyakorlatilag egyetlen komolyabbnak nevezhető riválissal szemben; igaz,az őszi meccs erre jócskán rácáfolt) Mourinho vezette Real Madrid előtt. Az őszi El Clásicót úgy harangozták be, hogy a világ jelenlegi két legjobb csapata küzd majd egymással. Ezzel azért nem értek egyet. Természetesen nem a Barcával van bajom, az nem lehet kérdés, hogy ők a legjobb csapat; a Madrid viszont abszolút nem a világ második legerősebb csapata. Gondoljunk csak bele, hogy azért van még Manchester United, Chelsea (nem a mostani formájuk alapján). Azt mondták,hogy ha az Arsenal és a Real összekerül a BL-ben, akkor 50%-50% az esély és mi azért bőven "csak" a top 5-6 csapatban vagyunk. Félreértés ne essék, attól, hogy most csak angol csapatokat soroltam fel, nem hiszem azt, hogy más csapat ne tudná megverni, meglepni CR7-éket.
De most a bajnokságról van szó, ezért vissza is térek erre. Ha már a Madridnál tartottunk:
Real Madrid - Villareal. Abszolút rangadó. A második a harmadik ellen, ráadásul csak nyolc pont a különbség... Nem merném azt kijelenteni, hogy az idei Real - Barca fogja eldönteni ki nyeri a 2010/11-es pontvadászatot,de az egyértelműen látszik, hogy a madridiak sokkal jobban megszenvednek a kisebb csapatok ellen, mint Xaviék. Sokszor nem játszanak jól, de mégis nyernek. Mert folyamatosan malacuk van. Érdekes, a katalánok ellen nem volt... A Madrid kiszámíthatatlan, azt is el tudom képzelni, hogy két-három góllal nyernek, de azt is, hogy valami Ronaldo-féle sunyi góllal hozzák a meccset. Azt nem hiszem, hogy pontokat hullajtanának, a jó foci meg a sunyi gólok miatt a fővárosiak tartani fogják a lépést a gránátvörös-kékekkel. Tipp: 2-0
Deportivo - Barcelona. A 12. helyezett Depor ellen lép pályára a Barca, valószínűleg nyerni fognak a katalánok:) A Barcelonának jó kis erős edzőmeccsek a bajnoki mérkőzések. Ha nem jön ki nekik a lépés, akkor sovány 2-0-ra nyernek, igaz múlt héten a Levantét 2-1-re verték. Van ilyen. Valamint az őszi Hércules 0-2 bekerült a világ 10 csodája közé (hivatalos:D) . Ilyen középpálya ellen senki sem léphet a gyepre azzal a tudattal, hogy ők maguk az esélyesek. Legfeljebb a BL-ben, úgy, hogy Messiék nem toronymagas favoritok. Ó, szegény mi, akik a Barcát kaptuk a BL-ben... A Depor ellen is győzni fognak, de ez olyan, mintha azt mondanám, hogy igenis van esélye a hazaiaknak. Pedig mindenki tudja, hogy nincs, és mindenki emlékszik a 0-2-s hazai meccsre. Azt is tudja mindenki, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ha netán mégis éppen most botlana a Barca, és úgy botlana, hogy abból tigrisbukfenc lenne, azaz nulla ponttal távoznának, akkor felvilágosítást nyújtok, hogy milyen szélsőséges körülmények járulhatnak ehhez hozzá: a vendég játékosok Ronaldinhóval töltötték az éjszakát, akiről tudni, mindig hosszúra sikerednek esti kalandjai. A másik eset pedig az, hogy a vendégek ügyvezetői rosszul tudják a meccs időpontját, ezért a Barca nem jelenik meg a meccsen, ahol óriási küzdelemben a Depor nyer 2-1-re.
A tragikomédiába illő szereplést talán a múlt fordulóban megszakító Sevilla a R. Sociedadnál vendégeskedik.
Diego Forlánék ellenfele a Hércules lesz, szintén idegenben.
A Barca előző heti riválisa a Valenciát fogadja, míg az Espanyol a kiesést jelentő 18. helyezett Real Zaragózát fogadja. Az alábbiakban a forduló további összecsapásai:
Szombat
Málaga - Athletic Bilbao
Vasárnap
Mallorca - Almeria
Osasuna - Getafe
Racing Santander - Sporting Gijón
...akárhol is legyünk
A spanyolok már múlt vasárnap folytatták a bajnokságot, de arról nem írtam, midőn az angoloknál sűrűbb volt a program. Az olaszok csütörtökön kezdték meg a tavaszi szezont.
Szépen lassan kezdenek "éledezni" a csapatok a téli pihenő után. A németeknél és a franciáknál is pirkad már, ők jövő hét végén fogják folytatni küzdelmeiket. De ez még a jövő zenéje, most a figyelem az előttünk álló hétvégére összpontosul.
Kezdésként utazzunk spanyol földre, nézzük, ki - kivel fog összecsapni.
Véleményem szerint a spanyol bajnokság a legegyértelműbb a topligák közül. Az első két helyezés nem lehet kérdés, hogy melyik két csapaté lesz. Az utána következő öt hely is az abból a szempontból, hogy gyakorlatilag szinte mindig az az öt csapat helyezkedik ott, csak más sorrendben. Sevilla, Villareal, Valencia, Espanyol, Atlético Madrid; ők azok, akik általában nemzetközi porondon is megtalálhatók.
A 18. forduló fog következni, ahol az éllovas Barcelona 2 ponttal vezet a "nagy" (és gyakorlatilag egyetlen komolyabbnak nevezhető riválissal szemben; igaz,az őszi meccs erre jócskán rácáfolt) Mourinho vezette Real Madrid előtt. Az őszi El Clásicót úgy harangozták be, hogy a világ jelenlegi két legjobb csapata küzd majd egymással. Ezzel azért nem értek egyet. Természetesen nem a Barcával van bajom, az nem lehet kérdés, hogy ők a legjobb csapat; a Madrid viszont abszolút nem a világ második legerősebb csapata. Gondoljunk csak bele, hogy azért van még Manchester United, Chelsea (nem a mostani formájuk alapján). Azt mondták,hogy ha az Arsenal és a Real összekerül a BL-ben, akkor 50%-50% az esély és mi azért bőven "csak" a top 5-6 csapatban vagyunk. Félreértés ne essék, attól, hogy most csak angol csapatokat soroltam fel, nem hiszem azt, hogy más csapat ne tudná megverni, meglepni CR7-éket.
De most a bajnokságról van szó, ezért vissza is térek erre. Ha már a Madridnál tartottunk:
Real Madrid - Villareal. Abszolút rangadó. A második a harmadik ellen, ráadásul csak nyolc pont a különbség... Nem merném azt kijelenteni, hogy az idei Real - Barca fogja eldönteni ki nyeri a 2010/11-es pontvadászatot,de az egyértelműen látszik, hogy a madridiak sokkal jobban megszenvednek a kisebb csapatok ellen, mint Xaviék. Sokszor nem játszanak jól, de mégis nyernek. Mert folyamatosan malacuk van. Érdekes, a katalánok ellen nem volt... A Madrid kiszámíthatatlan, azt is el tudom képzelni, hogy két-három góllal nyernek, de azt is, hogy valami Ronaldo-féle sunyi góllal hozzák a meccset. Azt nem hiszem, hogy pontokat hullajtanának, a jó foci meg a sunyi gólok miatt a fővárosiak tartani fogják a lépést a gránátvörös-kékekkel. Tipp: 2-0
Deportivo - Barcelona. A 12. helyezett Depor ellen lép pályára a Barca, valószínűleg nyerni fognak a katalánok:) A Barcelonának jó kis erős edzőmeccsek a bajnoki mérkőzések. Ha nem jön ki nekik a lépés, akkor sovány 2-0-ra nyernek, igaz múlt héten a Levantét 2-1-re verték. Van ilyen. Valamint az őszi Hércules 0-2 bekerült a világ 10 csodája közé (hivatalos:D) . Ilyen középpálya ellen senki sem léphet a gyepre azzal a tudattal, hogy ők maguk az esélyesek. Legfeljebb a BL-ben, úgy, hogy Messiék nem toronymagas favoritok. Ó, szegény mi, akik a Barcát kaptuk a BL-ben... A Depor ellen is győzni fognak, de ez olyan, mintha azt mondanám, hogy igenis van esélye a hazaiaknak. Pedig mindenki tudja, hogy nincs, és mindenki emlékszik a 0-2-s hazai meccsre. Azt is tudja mindenki, hogy a kivétel erősíti a szabályt. Ha netán mégis éppen most botlana a Barca, és úgy botlana, hogy abból tigrisbukfenc lenne, azaz nulla ponttal távoznának, akkor felvilágosítást nyújtok, hogy milyen szélsőséges körülmények járulhatnak ehhez hozzá: a vendég játékosok Ronaldinhóval töltötték az éjszakát, akiről tudni, mindig hosszúra sikerednek esti kalandjai. A másik eset pedig az, hogy a vendégek ügyvezetői rosszul tudják a meccs időpontját, ezért a Barca nem jelenik meg a meccsen, ahol óriási küzdelemben a Depor nyer 2-1-re.
A tragikomédiába illő szereplést talán a múlt fordulóban megszakító Sevilla a R. Sociedadnál vendégeskedik.
Diego Forlánék ellenfele a Hércules lesz, szintén idegenben.
A Barca előző heti riválisa a Valenciát fogadja, míg az Espanyol a kiesést jelentő 18. helyezett Real Zaragózát fogadja. Az alábbiakban a forduló további összecsapásai:
Szombat
Málaga - Athletic Bilbao
Vasárnap
Mallorca - Almeria
Osasuna - Getafe
Racing Santander - Sporting Gijón
Jöjjön, aminek jönnie kell! Serie A
Mielőtt belekezdenék az új fordulóba, néhány szó essen a csütörtöki eseményekről, hiszen volt bőven.
A Juventus - Parma (1-4) meccsről már írtam, ezért azt most kihagyom. Friss hír, hogy a zebrák leigazolták a Genoától Luca Tonit.
A Milan 1-0-ra nyert a Cagliari vendégeként. Éppen a milánóiak új szerzeménye, a télen a Sampadoriától igazolt Antonio Cassano adta a gólpasszt a 85. minutumban Strassernek. A Milan tehát, ha nem is könnyen, de behúzta a maga meccsét.
Az Inter a Napoli ellen küzdött. A hazaiak már az új edző, Leonardo által voltak felkészítve a mérkőzésre. Én az első félidőt láttam csak a meccsből, de az nem volt rossz. Hatványozottan igaz ez a játékrész utolsó harmadára. A 33. percben egyenlítettek Cavaniék, és azután több helyzetet is kidolgozott a Napoli. Végül a félidő legvégén ismét vezetést szerzett az Inter, amely végül 3-1-re nyert. Új edző, (talán) új lendület.
Az új edző, Leonardo győzelemre vezette az Intert
A többi eredmény az előző posztban látható.
A hétvégi fordulóban akad néhány jónak ígérkező találkozó. Roma, Juve, Milan. Egy a közös bennük: valószínűleg mindegyiküknek meg kell majd izzadnia a győzelemért.
Sampadoria - Roma. A Samp az előző fordulóban egy hármast kapott a szicíliai kirándulásuk alkalmával. A Palermo után most az egyre jobb formába lendülő AS Roma az ellenfelük. Őszintén szólva nem tudok tippelni se, de érzésem szerint a Roma esélyesebb a győzelem megszerzésére. Ha Komanék esetleg pontot szereztek volna a legutóbbi idegenbeli fellépésükön, akkor egyértelműen a Romára voksolnék. Így viszont a genoai közönség elégtételt kér majd kedvenceiktől:) Egyszóval azt akarom ezzel kifejezni, hogy biztos, hogy emiatt jobban odateszik magukat.
Napoli - Juventus. Nos, ez is szerintem tökre háromesélyes meccs. A Napoli kifejezetten motivált ebben a szezonban és ez látszik az eredményeiken. Nekem személy szerint nagyon tetszik az, ahogy Walter Mazzari csapata játszik az idén. Viszont a Juventus játéka is megváltozott Luigi Del Neri érkeztével, természetesen pozitív irányba. Tulajdonképpen a zebrák játéka sem csúnya. Szerintem sokkal kreatívabb, és eredményesebb mint volt az korábban. Ha lesz lehetőségem biztos, hogy megnézem ezt a meccset, érzésem szerint izgalmas lesz. Ajánlom mindenkinek!
Milan - Udinese. Amilyen pocsékul indult az Udinese számára a szezon, mostanában olyan jól megy nekik. Ahogyan az előző két csapat, úgy ők is tudnak igazán szépen játszani. Di Natale a sorukban, szóval a Milan nem mehet biztosra. Lehetségesnek tartom, hogy akár pontot, pontokat raboljanak a San Siroból. Persze, a Milan az esélyes, és ha a vendégeknél kimaradnak a lehetőségek, ha lesz, akkor azért nem lesz túl nehéz meccs Ibráék számára. Na,hát ez nagy bölcsesség volt... Úgy gondolom, hogy egy góllal nyer a Milan.
A forduló többi meccse: (az összes meccset vasárnap rendezik)
Bari - Bologna
Catania - Inter
Cesena - Genoa
Chievo - Palermo
Fiorentina - Brescia
Lazio - Lecce
Parma - Cagliari
Kellemes meccsnézést mindenkinek a hétvégére!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

























