A Porto játszott egy félidőt, és köszöni szépen

Csütörtökön játszották le az Európa Liga elődöntőinek első összecsapásait. A Porto - Villarreal és Benfica - Braga párosítások közül egyértelműen az előbbit vette körül nagyobb felhajtás. Ami azt illeti, igen jó meccset játszottak.
Ha a Porto lép pályára ebben a szezonban, ráadásul hazai környezetben, joggal lehet számítani sok gólos meccsre. Ez tegnap este sem történt másképp. Az első félidőben meglepetésre a vendégek sokkal több helyzetet alakítottak ki. Kontráik közül az összes életveszélyes volt, mindig eljutottak a Porto kapujáig. A félidő legvégén, amikor már két góllal kellett volna, hogy vezessen a Villarreal, csak begyömöszölték a vezető találatot. Ekkor úgy tűnt, hogy ezen a meccsen a portugáloknak nem sok babér fog teremni. Helyzetet nem is tudtak kidolgozni, egyetlen egy veszélyes távoli próbálkozásuk volt.
Jött a második játékrész és minden megváltozott. Igaz, egy tizenegyessel egyenlítettek, de utána beindult az úthenger. A vendégeknek volt még ezután is néhány lehetősége, de mint oly sok, ezek is kimaradtak. Falcao, Guarín, Falcao, Falcao, Falcao. Csillagos négyes a kolumbiai támadótól. A Portótól pedig egy csillagos ötös, ugyanis ezzel az ötössel aligha buknak el. Vajon ezzel kijelenthetjük, hogy a Porto megnyerte az Európa ligát? Hiszen papíron a "Sárga tengeralattjárók" a legerősebbek ( rajtuk kívül ). Ki tudja.

A másik összecsapást a Benfica nyerte meg 2-1-re saját pályáján, így ez a párharc még messze nem dőlt el. Ha a Braga hozza a szokásos 1-0-s győzelmét a visszavágón, máris továbbjutottak. Persze ehhez lesz még néhány szava a Benficának.

Színjátszó szakkör egy lelkes rendezővel

Mindenki azt hitte, hogy miután a Király - kupát elhódította a Real, a Bernabeuban egy izgalmasabb meccset látunk. Már balsejtelmem volt Mourinho nyilatkozatánál, amikor is azt mondta, hogy jó neki a 0-0. Aztán a meccs körülbelül annyit szólt a fociról, hogy Messi két gólja. Mindenek előtt leszögezném, hogy megérdemelt volt a Barca-siker, vagy legalábbis a gólok azok voltak. A második találat szép is volt, bár Messi nem mutatott be őrdöngős cseleket, egyszerűen úgy tolta meg háromszor a labdát, hogy átment a Real nem túl határozott védelmén.
Ám előtte még annyi minden volt. Az első játékrészben is látszott már, hogy előszeretettel színészkednek a játékosok Wolfgang Stark játékvezetőnek, a színészfelfedezőnek, aki egyenesen odavolt a mutatványokért. Félidőben a teljesítmények 50% - 50%-ra álltak, de a Real mindig csak a hazai pálya előnyét használta ki. Az ötcsillagos játékvezető pedig a nagy semmit is lefújta. Di Maria úgy reklamált, hogy két kezével hergelte a közönséget, ami tudvalevő, hogy nagyon nem díjaznak a bírók. Igen, a bírók, és nem Wolfgang Stark. ( Egyszer össze kéne hozni őt, és Phil Dowd sporttársat ).
Ami pedig ezután következett. Nos, eddig is tudtam, hogy a Barca játékosai szeretnek nagyon nagy nyomást gyakorolni a bírókra ( nem volt ez másképp az Arsenal ellen sem ). Ezt eddig kiegyenlítette az, hogy tényleg leiskoláznak mindenkit, és bár nem túl izgalmasak a meccseik, ha egy-két rövid, lapos passzos összjátékot elcsíp az ember, azt megemlegeti még egy párszor. De ezen a meccset most betelt az addig még viszonylag üres pohár. Busquets, Dani Alves, és a többiek pedig reklamálásban. Valami hihetetlen, hogy mit össze esetlenkedtek, szó szerint, csak direkt. Mivel a világ legjobb klubjának hívják őket, jól tudják, hogy a harmadikat már biztos, hogy befújja a spori. Ezen az estén nagyjából volt harminc. A madridiak kaptak két sárgát és két pirosat, a vendégek pedig két sárgát ( és egy pirosat, a tartalékkapus kapta... ).
Egyik fél játékosai sem akartak ismeretlenek maradni s színészvilág számára, ez tény. Ezen az estén viszont a katalán színészet virágzott inkább. Most tessék belegondolni, hogy ez volt a Real otthonában, mi lesz a Camp Nou-ban?
Ha visszatekintünk az egyenes kieséses szakaszba, a Barca komolyabb meccsein ( főleg abban az időszakban, amikor nem állt továbbjutásra, vagy még necces volt az eredmény ), mindig voltak tömegjelenetek.

A képen már a Camp Nou-ban, a visszavágón. Mi lett belőle? Egy van Persie - kiállítás. Aki csodálkozik ezen, emelje fel a kezét a monitor előtt.

Még egyszer utoljára pedig le kell szögezni, ha nincs Stark, a Barca sem ér el ennyit eredményt ( és a Real sem éri el részeredményeit ). De ez van. A cikket pedig már kezdem írogatni, a Manchester United - Barcelona BL - döntőről.

Győzött a jobbik, Schalke 0 - 2 Manchester United

Ezúttal nem borult fel a papírforma; a pálya viszont igen : A Manchester United 18-szor lőtt kapura, ebből 10-szer el is találta azt. Mindezt idegenben, egy BL - elődöntőn. Nem meglepő tehát a 0-2.

Kifejezetten jó iramban kezdődött a mérkőzés : mind a két együttes amint megszerezte a labdát, támadt. Az első 15-20 percben rendszerint minden támadás kapura lövéssel fejeződött be, az akciók aránya egyenlő volt.
Ezután természetesen a Schalke visszavett. Az első félidő további szakasza ugyan unalmas nem volt, de itt már egyértelműen a Manchester volt fölényben. Rengeteg elpuskázott helyzet, több nagy bravúr Neuertől. A vendégek rendszeresen megtalálták szélsőiket az előre ívelt labdákkal : rengeteg hosszú indításból csupán egyszer sült ki lesállás. Akkor jutottak el a tizenhatosig, amikor csak akartak. A hazaiaknál nem ütközték le sokszor a Manchester lendületesen érkező középpályásait, ezért mindig ott volt a rizikó egy hirtelen kiugratásra.
Ami meg is történt többször is, de Neuer kapus, a szerencse, és a United játékosainak szerencsétlenkedésének köszönhetően félidőben 0-0 volt az állás.
A második játékrész aztán rögtön két vendéghelyzettel indult; a meccs ott folytatódott, ahol abbahagyták. A Schalkénél csak nyomokban volt a labda pár másodpercig, és a kontrák sem voltak már a régiek. Érdekes volt megfigyelni, hogy a jobb oldalon játszót Valencia (MU) rendszeresen megverte védőjét, mindig a tizenhatoson belül volt már, de beadni véletlenül se adta be jól egyszer se a lasztit. Nagyjából ez volt jellemző az egész csapatra : a kapu előterében mindig rossz megoldást választottak. Egészen a 67. percig, amikor is a veterán Giggs ( akinek ez volt a 125. BL - mérkőzése ) második százszázalékos ziccerét már kihasználta.
A Schalkét sokkolta a gól, rögötn jött Rooney a másodikkal. A hazaiak ezután csak vergődtek, a SAF - csapat pedig tartotta az eredményt.
Ez a párharc sajnos eldőlt, minden bizonnyal a tehenesek utaznak majd Londonba a Wembleybe, de előtte még május 1-jén az Emiratesbe, egy bajnoki erejéig ellenünk.

BL - elődöntők : Real Madrid - Barcelona

No, ismét egy klasszikó. Hanyadik is sorozatban? Harmadik. Azt mondják, hogy van olyan meccs, amit nem lehet megunni ( természetesen erre mondják ). Az én véleményem az, hogy a a játék képe alapján bőven meg lehet unni, de mivel mégiscsak egy Real - Barca, azért is megnézi az ember egy hónapon belül a harmadik és negyedik összecsapásuk. Kétségtelen, hogy ez lesz a legizgalmasabb mind közül. Az esélyes természetesen a Barcelona, de a Real a kupadöntőben megmutatta, hogy egy félidő erejéig ők is tudnak fölényben játszani a Barca ellen, sőt, le is tudják győzni a katalánokat.
A döntő megnyerése - vagy elvesztése - sokat fog számítani. Valószínű, hogy mindkét csapatnak motivációt ad. A Real most már elhiszi, hogy le tudja győzni riválisát, a Barcelona pedig nyilván vissza akar majd vágni a vereségért. A közelmúltban történtek után úgy gondolom, ez az a meccs, ahol legkevésbé lehet biztosra menni. Ha sikerül a Madridnak bekapott gól nélkül lehoznia a szerda estét, akkor az esélyei hatványozottan megnőnek a továbbjutásra. Ez még akkor is igaz, ha gólt sem lőnek, hiszen akkor akár az 1-1, 2-2, vagy 0-0 után tizenegyesekkel is döntőbe juthatnak. Azért ez nem lesz ilyen egyszerű a Barcelona ellen.
Azzal, hogy a Real megnyerte a kupadöntőt, kifejezetten érdekessé teszi majd ezt a meccset is, és így nem csak az egyik elődöntő lesz izgalmas, hanem mind a kettő.

BL - elődöntők : Schalke 04 - Manchester United

Ez egy tipikusan olyan meccs, amikor megvan a toronymagas esélyes, de az ellenfelük a kupasorozatban mutatott teljesítménye nem engedi azt meg, hogy száz százalékra meg lehessen mondani, hogy ki lesz a továbbjutó. Hiszen gondoljunk csak az Inter elleni negyeddöntőre, ahol Milánóban nyert 5-2-re a Schalke, és ezek után még otthon is nyertek egy tét nélküli meccsen. Ám az 5-2-s első mérkőzés előtt a németeknek nagyjából ugyanennyi esélyt adtak ( valamivel többet ). Jogosan, hiszen a realitás egy Inter - továbbjutás lett volna.
Itt is ugyan ez a helyzet. Csak a Manchester kissé jobb formába van, hozza 1-0-ra a meccseit, masszívak. A Schalke esélye a Neuer - Höwedes, Farfán - Raúl duókban van véleményem szerint. Sok függ attól, hogy a jövőre már valószínűleg a Bayern Münchenben védő német válogatott kapus tudja-e hozni azt, amire képes. Höwedes lesz-e olyan bátor, mint szokott ( egyébként az Inter ellen gólt is szerzett, ráadásul nem is rögzített szituációból, de nyilván akkor már az Internek mindegy volt ). Nagy kérdés, hogy Farfán meg tudja-e majd tréfálni Patrice Evrát ( sajnos nem valószínű ). Továbbá természetesen az, hogy Raúl tud -e majd villantani valamit tudásából.
Mindezeknek a kérdéseknek a sora csak akkor nyer értelmet, ha a Schalkénak lesz épkézláb támadása. Hazai pályán azért nagyobb a valószínűsége ennek, illetve muszáj is.
Ami a teheneseket illeti az a kérdés, hogy mekkora nyomást tudnak majd gyakorolni ellenfelükre. Lesz vajon Rooney - bomba, vagy Hernandez - fejes, amivel majd nyeri 1-0-ra a meccset a United ? Ezt nem tudni. Azonban azt igen, hogy egyértelmű esélyesei a találkozóknak, meg azt, hogy teljes szívemből a Schalke együttesének szurkolok. Nem ők a kedvenceim, de a MU végképp nem az... Kommen auf!

53-as karika

Ismét leikszeltünk - kezdtem volna a posztot. Csakhogy a hosszabbításban beköszönt Cohen, és elvesztettük a meccset. Kár, mert közelebb voltunk a győzelemhez.
Kapuskérdés pedig nincs, jelentem! A mi Szczesnynk tizenegyest és ziccert fogott. Legalább ezen a téren megnyugvást hozott a mérkőzés.

Érik a scudettó

Szombaton lejátszották a Serie A 34. fordulójának összes mérkőzését. Nyert az Inter, ám - jelen állás szerint - mindhiába, hiszen a másik milánói együttes, a Milan is diadalmaskodott. Ezzel így négy fordulóval a bajnokság vége előtt nyolc pontot ver a Milan Leonardo csapatára. Akárhogy is nézzük, itt már nem sok esélye van a címvédésre a kék-feketéknek. Ha a Milan az összes hátralévő meccsét döntetlenre hozza, az Inter pedig saját összecsapásait rendre megnyeri, még akkor is nagy valószínűséggel Ibrahimovicsék fogadhatják majd a gratulációkat cirka egy hónap múlva. Ha a Milan egyetlen egy meccset nyer a négy közül, karnyújtásnyira kerül a bajnoki címhez. Lesz még egyébként mind a két csapatnak nehéz mérkőzése, a Milan Rómába látogat, az Inter pedig Nápolyban fog vendégeskedni. Ki tudja, lehet, hogy akkor már csak egy nyaralás lesz az Inter számára?

Angliában is eldőlni látszik az idei szezon : miután a Manchester United a 84. percben Javier Hernandez góljával megnyerte szombati meccsét az Everton ellen, maradt hat pontos az előnye négy fordulóval a befejezés előtt. Ám pont emiatt itt még nem oly egyértelmű a dolog, mert a Chelsea egy huszáros hajrával ( ami már tart egy ideje ) akár be is foghatja a teheneseket ( ha nyerünk ma a Bolton ellen, még mi is esélyesek vagyunk... hahaha ). Hogy miért ? Aki látta a tegnapi Man. Utd - Everton meccset, érzékelhette, hogy a Vörös Ördögöknek sem megy most annyira. Ha az Arsenal valami csoda folytán a több mint két éves nyeretlenségi sorozatot megszakítja Sir Alex csapata ellen majd az Emiratesben, és a Chelsea is megveri a Unitedet akkor még bármi lehet. De hiába, azért nem ez a realitás.
Nem mellékes, hogy a londoni Kékeknél kitört az örömünnep, Torres megszerezte első gólját a Chelseaben.   ( Még több ilyen góltalansági sorozatot! Ha ilyen mennyiségben termeled a gólokat, egészen megkedvellek majd! )

Közben Németországban a feje tetejére állt minden. A sereghajtó Borussia Mönchengladbach megverte az éllovas Dortmundot. Ezzel a M'gladbach 18 (!) játéknap után mozdult el az utolsó helyről. A következő fordulóban, fordulókban pedig még az osztályozós helynél előbbre, azaz a bennmaradást jelentő 15. pozícióba is előre léphet, de ez aligha fog megtörténni. Ma a Wolfsburg hoz egy tipikus otthoni "Wolfsburgos" döntetlent a Köln ellen ( legutóbb február 25-én nyertek hazai pályán ), azaz vezetnek eggyel, akár kettővel, aztán a végén mégis iksz lesz a vége. Hatalmas meglepetés lenne természetesen ha még az osztályozós helyet sem érné el a csapat, de amilyen "fogyatékos" egy szezon az idei a németeknél, bármi előfordulhat. Zárójelben : A Bayern München az után, hogy hazai pályán 5-1-re elpáholta a Leverkusent, mindössze 1-1-re volt képes a 15. Frankfurt ellen, amely így valószínű az első osztályban szerepelhet jövőre is. A Bayern pedig, miután a Hannover nyert, könnyen lehet, hogy még a harmadik helyről is lecsúszik, mert így most már a hannoveriek kezében a sorsuk. Zárójel bezárva. No és a Dortmund. Nehéz eset. Öt pont az előnye a Leverkusennel szemben. Mondanám, hogy érik a már a Salátástál a Dortmund babérjai alatt, de még inkább nem mondom ezt. Mellettük szóljon, hogy soha nem volt még olyan csapat a Bundesliga történetében, amely a vége előtt négy fordulóval nyolc ponttal vezetett és ne lett volna végül bajnok. Majd meglátjuk.

A Király - kupa meg a többiek

Joggal várhattam a szerda estét, de nem sok kedvvel : a Sp*rs ellen játszottunk, de tét nélkül. Aztán eszembe jutott, hogy a Newcastle ellen előző nap ikszelt a MU, te sejtettem, hogy ez semmit sem fog számítani. Játszottunk egy jó első félidőt szokás szerint, aztán a második játékrészben visszaesett a teljesítményünk ( szokás szerint ). Egy hete visszatérő kapusunk, Szczesny tartotta a lelket a csapatban. Hiába szárad az ő lelkén az Sp*rs tizenegyese, ha ő nincs, nem 3-3, hanem 6-3 a vége.
Mindenki azért imádkozik, hogy valami isteni csoda folytán legyen már vége a szezonnak. Tökmindegy, hogy hányadik helyen végzünk ( közben már a Chelsea megelőzött minket ), legyen már vége. Apropó Chelsea. Ha véletlen megverjük a Unitedet, és a Chelsea is elpáholja Sir Alex együttesét ( és emellett megnyeri hátralévő öt meccsét ) lehet, hogy a Kékek kihasználják a két csapat szerencsétlenkedését, hogy finoman fejezzem ki magam, és nevető harmadikként övék lesz az arany. Simán. Nemsokára kiderül, lehet-e keretes szerkezettel szezont nyerni, azaz : fantasztikus rajttal és fantasztikus hajrával.

Ezen a szép szerda estén rendezték a Király - kupa döntőt. Mindenki tudja, hogy a Real nyert, de senki sem hiszi el. Pedig igaz. Nem mintha most bizonyították volna, hogy lehet Barcát verni, mert mi már megmutattuk sokkal szebben, de mindenképpen bravúr volt így, tulajdonképpen tétmeccsen.
Mivel ez így alakult, kicsit talán izgalmasabb lesz a BL - elődöntő, legalábbis úgy az első meccs első félideje biztos. Aztán majd meglátjuk. Mert bár biztos nagy elánnal fog a Barcelona játszani, a Real már megtudta, hogy nem lehetetlen legyűrni a katalánokat. Mindkét csapat bizonyítani akar, ez talán jobb meccset ígér, mint amilyen volt a döntő.

Ami minket illet, szombaton a Boltonhoz látogatunk egy testvéries döntetlenért. Üzenem : csak arra vigyázzunk, hogy a harmadik hely meglegyen !

Késő bánat, ebgondolat

A Szolnoki MÁV csapatát mindenki elásta a téli szünetben - joggal, ugyanis a még mindig kieső, utolsó előtti helyezettel szemben is nyolc pont volt a hátránya, szünet után már volt kilenc is.
A 24. forduló nyitó mérkőzésén a szolnokiak megverték Mészöly Géza Újpestjét ( azaz ma ). A vasutascsapat utolsó öt mérkőzésén mintha megtáltosodott volna, két győzelem, két döntetlen és mindössze egy vereség a mérlege. Legyőzte a Kecskemét együttesét és az Újpestet, ikszelt a Videotonnal és a Honvéddal, a Győrtől kapott ki mindössze. Jelenleg tizenhét pontja van a csapatnak ( egy híján már majdnem annyi pontot gyűjtöttek, mint egész ősszel ) és hét egységnyire van az MTK-tól, akik már a bennmaradást jelentő, 15. helyet foglalják el a tabellán, igaz, a Szolnok egy meccsel többet játszott. A Siófok hat pontra tőlük, a Balaton-partiak megéltek már szebb időket is ebben a szezonban.
Ám hiába hozza a Szolnok most már sorozatosan a bravúros eredményeket, minden bizonnyal már ehhez késő. Amellett, hogy hatalmas bravúrokat kellene bemutatnia a sereghajtónak - s tegyük fel, ez sikerül - még sok más dolognak is úgy kéne alakulnia, hogy az az ő malmukra hajtsa a vizet. Egy szorosabb véghajrát talán produkálhatnak, de mást már aligha. Pedig ikszeltek a Vidivel, nyertek az Újpest ellen is. De hiába. A bennmaradás már csak egy szép álom Szolnokon.

Arsenal - Liverpool

Eljön egy újabb nehéz mérkőzés. Nagy rangadót rég nem játszott már a csapat, talán utoljára január 5-én a Manchester City ellen. Ha azt vesszük alapul, hogy a kis csapatokkal is meggyűlt a bajunk sokszor, akkor bizony elég egyértelmű meccsre számíthatnánk.

Amennyiben a két csapat formáját vesszük alapul, akkor a Liverpoolnak áll a zászló. Ugyan mindkét csapat az előző öt meccsén 9-9 pontot gyűjtött, de míg mi tettük ezt három döntetlennel és két győzelemmel a Stoke és a Blackpool ellen, addig ők két vereség, három győzelemmel érték ezt el. A baj csak az, hogy a legyőzöttek közt volt a Manchester United, a Manchester City és a Sunderland.

Ám Steven Gerrardék idegenben nem tündökölnek, mindössze négyszer sikerült győzni ebben a szezonban az otthonuktól távol ( Bolton, Wolwes, Chelsea, Sun'land ) és kétszer ikszeltek. Gólokban sem jeleskednek, tizenhat idegenbeli meccsükön tizenhat gólt lőttek, huszonhatot kaptak. Ami ellenünk szólhat még az az, hogy nem elég, hogy sajnos mindig beragadunk a második félidő elején, ők pont ebben az időszakban ( 46 - 60 perc ) a leggólerősebbek. De milyen érdekes, ők is ekkor kapják a legtöbb gólt ( 11-11 ).

Ami minket illet, három és fél hónapja veretlenek vagyunk a bajnokságban. Öt vereségünk van, ebből hármat otthon szenvedtünk el ( WBA, Newcastle, spurs ). Nem illik ide a Liverpool, úgyhogy már csak ezért is nyerni fogunk. Az Emiratesben eddig ( mindössze ) tízszer nyertünk. Ezeken a meccseken viszont harminc gólt lőttünk ( az összesen ) és tizenkettőt kaptunk. Otthon egyébként, a Chelsea elleni győzelemtől ( 2010 dec. 27 ) mindössze két gólt kaptunk. Ebből egy félméteres lesről született, a Neverton ellen.

Szóval, ha minden egybevetünk a számok nyelvén, akkor azt mondhatjuk, hogy az ősz óta hazai pályán megembereltük magunkat - ezalatt azt kell érteni, hogy nem szenvedünk kínos vereségeket, és többnyire hozzuk a meccseinket. A Liverpool pedig gyengécske idegenben. Egyszóval ezek szerint esélyesebbek vagyunk. De ez nem számít semmit. A legtutibb az az, ha eggyel több gólt rúgunk, mint az ellenfél.

Akkor biztosan nyerünk.

Go Gunners!