Tíz perc játék - nagyjából így lehetne összefoglalni egy fél mondatban ezt a mai meccset. Tompák voltunk, s ez bizonyosan a szerdai meccsnek a mellékhatása. Sokan mondják manapság, hogy igenis vannak még csodák - egyet kell értenünk most velük, hiszen Mr. Gólvágó a mai meccsen nem talált be. El kell mondani azt is, hogy tulajdonképpen jól védekeztünk, hiszen konkrétan a vendégektől nem kaptunk gólt... Sajnos Vermaelen elég rosszul találta el a labdát meneti igyekvést, így az becsorgott a hálóba. Hősiessége mellet szól, hogy az egyenlítő gólt ő szerezte meg, s ezzel annyira felrázta a csapatot, hogy az utolsó tíz percben a Fulham jóformán át sem lépte a felezővonalat, csak a legvégén.
Ezt az időszakot leszámítva nagyon tompák voltunk, Robinnak voltak lehetőségei, de nem ziccerek. Valószínű a fáradtság miatt nem tudott eléggé koncentrálni, ezért nem tudott élni az adódó lehetőségeivel. Ramsey-nek volt még egy nagy lehetősége az első félidőben, valamint becserélése után Gervinho alakított ki magának egy helyzetet, amit az ellenfél kapusa hárított.
Ennél többet nem is érdemel meg ez a meccs, egy kis karcolatnál nem is érdemes többet mondani a mai erőlködésről. Nem lehet mindent megnyerni.
2011. november 26., szombat
Full hamm ( Arsenal - Fulham )
Egy kis londoni derbi következik, és mi nem aggódunk a meccs végkimenetele miatt. Van Persie, van gól, van győzelem. Az Emiratesből a második fordulóbeli Liverpool-zakó óta ( ami az egyetlen is egyben hazai pályán idén a bajnokságban ) senki nem tudott pontot rabolni se, és ez most a Fulhamnek sem fog sikerülni.
Tavaly egy szokásos szenvedős meccsen 2 : 1-re diadalmaskodtunk a rivális felett, az azóta az olajosokhoz szerződő Samir ( you are a... ) két góljával. A visszavágó, ami a szezon utolsó meccse volt, egy tét nélküli összecsapáson döntetlen született. Az emlékeink tehát nem rosszak a Temze-parti tizenegyről.
Ha a Dutchman hozza a formáját, két gólt most is előre elkönyvelhetünk neki, és ha mellé még hátul is ( már pedig miért ne ) Vermaelen és Mertesacker, valamint Koscielny betonbiztos védelmet alkot ( ahogy szokta ) nem is biztos, hogy annyira nehéz meccs lesz. Tény, hogy azok a csapatok, akik eddig megfordultak idén az Emiratesbe, jó szívvel a Liverpoolt leszámítva nem egy Ferencváros szintűek, s a Fulham sem az, de mindig résen kell lenni, lásd a tavalyi WBA és Newcastle elleni meccsünket.
A várható kezdő :
Tavaly egy szokásos szenvedős meccsen 2 : 1-re diadalmaskodtunk a rivális felett, az azóta az olajosokhoz szerződő Samir ( you are a... ) két góljával. A visszavágó, ami a szezon utolsó meccse volt, egy tét nélküli összecsapáson döntetlen született. Az emlékeink tehát nem rosszak a Temze-parti tizenegyről.
Ha a Dutchman hozza a formáját, két gólt most is előre elkönyvelhetünk neki, és ha mellé még hátul is ( már pedig miért ne ) Vermaelen és Mertesacker, valamint Koscielny betonbiztos védelmet alkot ( ahogy szokta ) nem is biztos, hogy annyira nehéz meccs lesz. Tény, hogy azok a csapatok, akik eddig megfordultak idén az Emiratesbe, jó szívvel a Liverpoolt leszámítva nem egy Ferencváros szintűek, s a Fulham sem az, de mindig résen kell lenni, lásd a tavalyi WBA és Newcastle elleni meccsünket.
A várható kezdő :
Szczesny
Koscielny - Mertesacker - Vermaelen -Santos
Arteta -Song
Walcott - Ramsey -Gervinho
Van Persie
2011. november 24., csütörtök
A következő szint (Arsenal - Dortmund 2 : 1)
Ezen a szerdai estén fokozatosan daráltuk be a németeket, akik jól játszottak és az első félidőben nem is nagyon sikerült feltörni a védelmüket. Az egész csapat remek teljesítményt nyújtott, és volt, aki ki tudott emelkedni az átlagból, ami ezen a meccsen elég magasan volt. Mindenki a maximumot nyújtotta, megérdemeltem nyertünk, és aki látta a meccset, az tudja, hogy a 2 :1 az részint csalóka.
A csapat védekezése ezen a meccsen kiváló volt, ötös. Az első félidőben néha-néha el tudtak menni a szélen, de beadni már nem igazán sikerült. Koscielny-nek ugye kénszerűségből jobb szélsőt kellett játszania, amit kiválóan megoldott, de mivel a jobb oldalon sok támadást vezettünk, szélsőként neki is fel kellett lépnie, és néhányszor ezt vendégek is észrevették, próbálták a jobb oldalon megjátszani a labdát. De ha nem Koscielny, akkor megoldotta más, így nem volt gond hátul.
A középpályáról egyértelműen Songot lehet kiemelni. Az ő posztja szűrő középpályás, ahhoz képest, amit az első gól előtt bemutatott, az már-már Henryre emlékeztetett. Ha emlékeim nem csalnak, talán 3-4 sárga mezest fűzött át, s adott utána tanári labdát ( na kinek? na, na, vajon kinek? ) Van Persie-nek, aki természetesen nem hibázott. A gól nagyon jókor jött, azaz jó időpontba lőttük. Az utóbbi hetekben nem ez volt az egyetlen eset, amikor pont azzal sokkoljuk az ellenfelet, ami oly' jellemző volt ránk régen : a második félidő legelején rúgunk gólt. Látszik is, hogy sokkal összeszedettebb a csapat, nem ragadunk be, az egész meccsen összpontosítunk. Igaz, a gól, amit kaptunk, az az utolsó utáni pillanatban született egy kisebb figyelmetlenségből, de ez már nem osztott, nem szorzott.
Hogy miért nem? Mert előtte már kétszer beköszönt Van Persie a németeknek, csuda tudja, hányadik gólját szerezte ebben az évben, az biztos, hogy a három ikszen túl van. Rajta kívül egyébként Walcott volt jó a támadók közül, bár ő is inkább azért, mert fegyelmezetten hátrajött védekezni, és sokat segített ezzel. Gervinhonak viszonylag gyenge meccse volt, elsődleges feladatából mindenképpen, viszont ő is szaladgált rendesen.
Az eredmények kedvező alakulása miatt, azaz, hogy a Marseille képes volt kikapni otthon az Olympiakosztól, azon kívül, hogy biztos továbbjutók vagyunk, vitathatatlanná vált az is, hogy a csoport élén zárjuk majd az első kört, és továbblépünk a következő szintre : irány a nyolcaddöntő!
A csapat védekezése ezen a meccsen kiváló volt, ötös. Az első félidőben néha-néha el tudtak menni a szélen, de beadni már nem igazán sikerült. Koscielny-nek ugye kénszerűségből jobb szélsőt kellett játszania, amit kiválóan megoldott, de mivel a jobb oldalon sok támadást vezettünk, szélsőként neki is fel kellett lépnie, és néhányszor ezt vendégek is észrevették, próbálták a jobb oldalon megjátszani a labdát. De ha nem Koscielny, akkor megoldotta más, így nem volt gond hátul.
A középpályáról egyértelműen Songot lehet kiemelni. Az ő posztja szűrő középpályás, ahhoz képest, amit az első gól előtt bemutatott, az már-már Henryre emlékeztetett. Ha emlékeim nem csalnak, talán 3-4 sárga mezest fűzött át, s adott utána tanári labdát ( na kinek? na, na, vajon kinek? ) Van Persie-nek, aki természetesen nem hibázott. A gól nagyon jókor jött, azaz jó időpontba lőttük. Az utóbbi hetekben nem ez volt az egyetlen eset, amikor pont azzal sokkoljuk az ellenfelet, ami oly' jellemző volt ránk régen : a második félidő legelején rúgunk gólt. Látszik is, hogy sokkal összeszedettebb a csapat, nem ragadunk be, az egész meccsen összpontosítunk. Igaz, a gól, amit kaptunk, az az utolsó utáni pillanatban született egy kisebb figyelmetlenségből, de ez már nem osztott, nem szorzott.
Hogy miért nem? Mert előtte már kétszer beköszönt Van Persie a németeknek, csuda tudja, hányadik gólját szerezte ebben az évben, az biztos, hogy a három ikszen túl van. Rajta kívül egyébként Walcott volt jó a támadók közül, bár ő is inkább azért, mert fegyelmezetten hátrajött védekezni, és sokat segített ezzel. Gervinhonak viszonylag gyenge meccse volt, elsődleges feladatából mindenképpen, viszont ő is szaladgált rendesen.
Az eredmények kedvező alakulása miatt, azaz, hogy a Marseille képes volt kikapni otthon az Olympiakosztól, azon kívül, hogy biztos továbbjutók vagyunk, vitathatatlanná vált az is, hogy a csoport élén zárjuk majd az első kört, és továbblépünk a következő szintre : irány a nyolcaddöntő!
2011. november 23., szerda
Beharangozó ( Arsenal - Dortmund )
Vajon mi a lényege ennek a meccsnek? Mivel a Dortmund az előző körben nyerni tudott az Olympiakosz ellen, matematikailag még nem jutottunk tovább, tehát : ma ebből a szempontból is eldől a továbbjutás sorsa. Remélhetőleg.
Mivel ezen a meccsen nem nagyon létezik olyan opció, hogy vendég győzelem, igazából mondhatnánk, hogy nincs nagy tétje ennek a meccsnek. Persze, a másik oldalról ezt valószínű nem így látják. Feltehetőleg a Marseille megveri otthon a görögöket, ezért mindkét csapatnak kell a három pont - a németeknek a bennmaradás forog kockán, nekünk pedig jó lenne csoportelsőként végezni.
Tulajdonképpen nincs is mit különöset írni a találkozóról - a németeknek erős csapatuk van, de a Bajnokok Ligájához még nem nőttek fel. Vannak olyan kiválóságaik, mint Götze, Großkreutz, Bender, Hummels és Kagawa. A Bundesligában éppen ezért nagyon veszélyes csapatnak számítanak. A sok fiatal miatt, illetve játékstílusukból kifolyólag gyakran hasonlítják őket hozzánk, vagy a Barcelonához. Valóban, Jürgen Klopp csapatot épít(ett) Dortmundban, és jövőre - ha meg tudják tartani sztárjaikat - talán már komolyabban kell számolni a BVB-vel. Idén azonban még egy lelkes kis csapat "csak". De ennyit a Dortmundról, most nézzük meg, idehaza mi a helyzet.
A Norwich legyőzésével zsinórban ötödik meccsünket nyertük meg a Premier Leauge-ben, ilyen mutatóval csak az első helyezett City büszkélkedhet. Hazai pályán pedig augusztus óta veretlenek vagyunk - ez nem sok jót ígér mostani és jövőbeli ellenfeleinknek se ( muhaha ). Egyébként a Bajnokok Ligájában még veretlenek vagyunk az Emiratesben, és vajmi kevés rá az esély, hogy a mai meccsen fog ez a sorozat megszakadni.
Itt van nekünk Robin, aki futószalagon szállítja a gólokat a csapatnak. A középpályán elsősorban Song, aki tanárian osztogat és szűr. Valamint legtöbbször a jól szervező Arteta és az egyre jobban játszó Ramsey.
És az előzőekben csak a túlnyomó részt támadásért felelő kiválóságokat soroltam fel.
Azért fogunk nyerni ma, mert 1. jobbak vagyunk, 2. tapasztaltabbak, 3. mert csak, 4. mert Van Persie megint gólt lő. Persze, persze a meccs elején Willkommen meg a szokásos, de a végén már Auf Wiedersehen, és a szokásos.
Mivel ezen a meccsen nem nagyon létezik olyan opció, hogy vendég győzelem, igazából mondhatnánk, hogy nincs nagy tétje ennek a meccsnek. Persze, a másik oldalról ezt valószínű nem így látják. Feltehetőleg a Marseille megveri otthon a görögöket, ezért mindkét csapatnak kell a három pont - a németeknek a bennmaradás forog kockán, nekünk pedig jó lenne csoportelsőként végezni.
Tulajdonképpen nincs is mit különöset írni a találkozóról - a németeknek erős csapatuk van, de a Bajnokok Ligájához még nem nőttek fel. Vannak olyan kiválóságaik, mint Götze, Großkreutz, Bender, Hummels és Kagawa. A Bundesligában éppen ezért nagyon veszélyes csapatnak számítanak. A sok fiatal miatt, illetve játékstílusukból kifolyólag gyakran hasonlítják őket hozzánk, vagy a Barcelonához. Valóban, Jürgen Klopp csapatot épít(ett) Dortmundban, és jövőre - ha meg tudják tartani sztárjaikat - talán már komolyabban kell számolni a BVB-vel. Idén azonban még egy lelkes kis csapat "csak". De ennyit a Dortmundról, most nézzük meg, idehaza mi a helyzet.
A Norwich legyőzésével zsinórban ötödik meccsünket nyertük meg a Premier Leauge-ben, ilyen mutatóval csak az első helyezett City büszkélkedhet. Hazai pályán pedig augusztus óta veretlenek vagyunk - ez nem sok jót ígér mostani és jövőbeli ellenfeleinknek se ( muhaha ). Egyébként a Bajnokok Ligájában még veretlenek vagyunk az Emiratesben, és vajmi kevés rá az esély, hogy a mai meccsen fog ez a sorozat megszakadni.
Itt van nekünk Robin, aki futószalagon szállítja a gólokat a csapatnak. A középpályán elsősorban Song, aki tanárian osztogat és szűr. Valamint legtöbbször a jól szervező Arteta és az egyre jobban játszó Ramsey.
És az előzőekben csak a túlnyomó részt támadásért felelő kiválóságokat soroltam fel.
Azért fogunk nyerni ma, mert 1. jobbak vagyunk, 2. tapasztaltabbak, 3. mert csak, 4. mert Van Persie megint gólt lő. Persze, persze a meccs elején Willkommen meg a szokásos, de a végén már Auf Wiedersehen, és a szokásos.
2011. november 6., vasárnap
Verminator visszatért ( Arsenal - West Brom 3 : 0 )
"Nincs szükségünk Batman-re, itt van nekünk Vermaelen" - és ez teljesen igaz. Három lőtt gólunkból a másodikat ő szerezte, ezzel teljességgel kijelenthető, hogy a Verminator visszatért. Egy csendes szombat délutánon tükörsima győzelmet arattunk Gera Zoliék felett, amivel folytatjuk jó szereplésünket, no meg a statisztikánkat is javítottunk, például a gólkülönbség idén először pluszba billen át.
Nagyon lekvár volt a mérkőzés egészen a vezető gólunkig, helyzet egyik oldalon se voltjóformán, és nem is úgy nézett ki, hogy lesz egyhamar. Aztán gyakorlatilag a semmiből Ramsey szolgálta ki Walcotott olyan labdával, ahogy hajdan Cesc csinálta. A ziccert Theo még kihagyta, de szerencsénkre a kipattanó Robin elé pattant, aki nem hibázott. Igen, megint a holland. Zúgott is a Robin van Persie! az Emiratesben, miután megszerezte az idei Premier Legaue kiírásban a tizenegyedik gólját.
Ez a gól nagyon fontos volt, mert a találat után már sokkal nyugodtabban és ezáltal ötletesebben játszottunk, bár a West Brom védelmét így sem lehetett feltörni. Ramsey passza többek közt ezért is volt zseniális; az egyetlen lehetőséget ragadta meg, hogy a vendégek védelme mögé kerüljünk, hiszen előtte húsz percig csak a szokásos tilitoli ment 73-27%-os labdabirtoklással. Aztán jött az egész meccsen tanárian játszó, szenzációsan passzoló Song, aki gyönyörűen ívelt be az ötösre, ahonnan Van Persie visszakanalazta a labdát, ami Gervinhot érintve Vermaelen elé csorgott. Természetesen a belga nem hibázta el, és bevágta a kapus mellett.
Mivel a vendégek kapura sem lőttek az első félidőben, ez a meccs már félidőben megvolt, bár őszintén a Koscielny - Vermaelen védőpáros mellett nem is gondoltam, hogy gond lehet hátul.
A második félidő csak játszogatás volt, és szereztünk egy igazán szép gólt. Ez volt az egyetlen gól a háromból, amit szép passzjáték előzött meg, Arteta is betalált a meccsen.
Összességében minden csapatrész jól muzsikált, a védelemből önmagához képest talán Santos volt halványabb. Elöl sem Walcott, sem Gervinho nem brillírozott, de nem játszottak rosszul. A többiek kiváló telseítményt nyújtottak egész meccsen, és bebizonyosodott, amire számítani lehetett : a franica-belga duó nagyon magabiztos. Reméljük, hogy a sérülés egy jó időre elkerüli őket...
Nagyon lekvár volt a mérkőzés egészen a vezető gólunkig, helyzet egyik oldalon se voltjóformán, és nem is úgy nézett ki, hogy lesz egyhamar. Aztán gyakorlatilag a semmiből Ramsey szolgálta ki Walcotott olyan labdával, ahogy hajdan Cesc csinálta. A ziccert Theo még kihagyta, de szerencsénkre a kipattanó Robin elé pattant, aki nem hibázott. Igen, megint a holland. Zúgott is a Robin van Persie! az Emiratesben, miután megszerezte az idei Premier Legaue kiírásban a tizenegyedik gólját.
Ez a gól nagyon fontos volt, mert a találat után már sokkal nyugodtabban és ezáltal ötletesebben játszottunk, bár a West Brom védelmét így sem lehetett feltörni. Ramsey passza többek közt ezért is volt zseniális; az egyetlen lehetőséget ragadta meg, hogy a vendégek védelme mögé kerüljünk, hiszen előtte húsz percig csak a szokásos tilitoli ment 73-27%-os labdabirtoklással. Aztán jött az egész meccsen tanárian játszó, szenzációsan passzoló Song, aki gyönyörűen ívelt be az ötösre, ahonnan Van Persie visszakanalazta a labdát, ami Gervinhot érintve Vermaelen elé csorgott. Természetesen a belga nem hibázta el, és bevágta a kapus mellett.
Mivel a vendégek kapura sem lőttek az első félidőben, ez a meccs már félidőben megvolt, bár őszintén a Koscielny - Vermaelen védőpáros mellett nem is gondoltam, hogy gond lehet hátul.
A második félidő csak játszogatás volt, és szereztünk egy igazán szép gólt. Ez volt az egyetlen gól a háromból, amit szép passzjáték előzött meg, Arteta is betalált a meccsen.
Összességében minden csapatrész jól muzsikált, a védelemből önmagához képest talán Santos volt halványabb. Elöl sem Walcott, sem Gervinho nem brillírozott, de nem játszottak rosszul. A többiek kiváló telseítményt nyújtottak egész meccsen, és bebizonyosodott, amire számítani lehetett : a franica-belga duó nagyon magabiztos. Reméljük, hogy a sérülés egy jó időre elkerüli őket...
2011. november 5., szombat
Tovább ( Arsenal - WBA )
Elérkezett egy meccs, egy hazai, amire azt mondjuk, hogy nyerjük meg, és kapaszkodjunk tovább fölfelé. Nem is lehet sok egyszerűbb feladat annál, hogy jó formában, hazai pályán le kell győzni a West Bromwichot. Van egy holland gólvágónk - Dutchman - Robin van Persie, aki a legutóbbi 27 bajnokiján 28 gólt szerzett. Létezik, hogy ennek ellenére nehéz meccs lesz?
Tavaly, amikor veretlenül fogadtuk őket, szintén jó formában voltunk, hazai meccseinket szintén hoztuk - nem is akárhogyan - kikaptunk 3 : 2-re.
Ez persze jóformán semmit sem jelent, csak azt, hogy - nekünk fokozottan - oda kell figyelnünk, hiszen lehetünk hazai pályán két hónapja veretlenek, a West Brom pont egy olyan csapat, aki elkaphatja a nagyokat. Ráadásul szeretjük az "csinálni", hogy egy fél félidőn keresztül ellenállhatatlanul játszunk, de egy gólnál nem tudunk többet rúgni, aztán a semmiből jön az egyenlítés, és fordul a kocka. Egészen a vezető gólunkig - ha van olyan, éppen ezért veszélyes - szenvedünk.
Ha már a formákról beszéltünk, a West Brom teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. Legutóbbi öt meccsén két döntetlent, két győzelmet, valamint egy vereséget mutat föl. Ha hozzák a"formát", akkor elvileg most egy vereség jön. Idegenbeli legutóbbi öt meccsén is pont ez a helyzet.
Ez azért nem azt jelenti, hogy szárnyal a West Brom, a két idegenbeli mellett mindössze egy hazai győzelmet arattak, ráadásul a két döntetlent is a Hawthornstól távol érték el. Tehát idegenben idén jobban szerepelnek.
Wengernek most van lehetősége variálni, kíváncsi vagyok a belső védő párosra, hogy kiket fog szerepeltetni. A várható line-up :
Tavaly, amikor veretlenül fogadtuk őket, szintén jó formában voltunk, hazai meccseinket szintén hoztuk - nem is akárhogyan - kikaptunk 3 : 2-re.
Ez persze jóformán semmit sem jelent, csak azt, hogy - nekünk fokozottan - oda kell figyelnünk, hiszen lehetünk hazai pályán két hónapja veretlenek, a West Brom pont egy olyan csapat, aki elkaphatja a nagyokat. Ráadásul szeretjük az "csinálni", hogy egy fél félidőn keresztül ellenállhatatlanul játszunk, de egy gólnál nem tudunk többet rúgni, aztán a semmiből jön az egyenlítés, és fordul a kocka. Egészen a vezető gólunkig - ha van olyan, éppen ezért veszélyes - szenvedünk.
Ha már a formákról beszéltünk, a West Brom teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. Legutóbbi öt meccsén két döntetlent, két győzelmet, valamint egy vereséget mutat föl. Ha hozzák a"formát", akkor elvileg most egy vereség jön. Idegenbeli legutóbbi öt meccsén is pont ez a helyzet.
Ez azért nem azt jelenti, hogy szárnyal a West Brom, a két idegenbeli mellett mindössze egy hazai győzelmet arattak, ráadásul a két döntetlent is a Hawthornstól távol érték el. Tehát idegenben idén jobban szerepelnek.
Wengernek most van lehetősége variálni, kíváncsi vagyok a belső védő párosra, hogy kiket fog szerepeltetni. A várható line-up :
Szczesny
Jenkinson - Mertesacker - Vermaelen - Santos
Song - Ramsey - Arteta
Walcott - v. Persie - Gervinho
2011. november 2., szerda
Így sikerült ( Arsenal - Marseille 0 : 0 )
Sikerült gól nélküli döntetlent játszani a franciákkal. A továbbjutás eddig sem volt kérdés, ez után sem az, de azért kár, hogy nem sikerült nyerni. A négy pont két meccsből teljesen elfogadható, bár talán szerencsésebb lett volna, ha itthon gyűjtjük be a három pontot.
Mindkét csapat győzni akart, ez látszott - főleg az első félidőben - aztán sikerült a végére összehozni megint egy átlagon aluli 20-25 percet ( legalábbis a mi oldalunkról nézve ).
Wenger megpróbált megint takarékoskodni, Park kezdett a center helyén. Igaza van, Robinnak valóban pihennie kell, de most valahogy az az érzésem, hogy jobb lett volna, ha az elejétől játszatja, nem végig. Így nem tudott jól beszállni a meccsbe, ami egyre inkább döntetlen szagúbb lett az idő előrehaladtával. Hiába ment előre a két együttes, a vége fele már nem nagyon akadtak helyzetek, inkább csak meddő támadójáték folyt. A kis koreai pedig súlytalan volt, nehezen megjátszható és talán körülményes is. A Bolton elleni Carling Cup meccsen pedig jól játszott, és inkább csak a meccs tétéje, minthogy a védők minősége között volt nagy különbség. A Premier Leauge-ben a testalkat miatti hátrányt a fürgeséggel és a találékonysággal lehet valamelyest kompenzálni, bár Parkot könnyen elnyomják így is. Ha esetleg bajnoki meccsen kell majd játszania, szerintem fölösleges centerbe tenni, mert egy labda sem fog eljutni hozzá, a Premier Leauge-ben a Marseille védőinél csak keményebb bekkek vannak.
Walcott gyenge közepes teljesítményt nyújtott, bár ez az a meccs volt, ahol kamatoztathatta volna gyorsaságát. Volt is, az elején főleg, hogy megindult, de csakúgy mint bárki másnál, a döntő megoldásai rosszak lettek. Ezeken kívül pedig másban sem jeleskedett.
Gervinho egy fokkal veszélyesebb volt már, volt lövése, voltak jó megoldásai,de tőle sem ájultunk el. Vezettük a támadásokat, de ziccerig nem igazán jutottunk el.
Ramsey nagyon aktív volt - szintén az első játékrészben - és az ő lábában maradt talán a győzelem. Neki volt egyedül ziccere, de sokat várt, aztán rossz megoldást választott. Az aktív pedig ez esetben sajnos nem azt jelentette, hogy jó is, legtöbbször a lehető legrosszabb ütemben, pontatlanul passzolt. Aztán a helyére beállt Rosicky folytatta...
Ki más, mint Song, aki megint elfogadható teljesítményt nyújtott. A kameruni Gervinhonak már-már svájci frankos labdát adott egyszer, erre tisztán emlékeszem. De az egész meccsen hozta a formáját, amit megszokhattunk tőle.Artetáról ez sajnos nem mondható el, eléggé beleszürkült a játékba.
Védekezésben ismét volt bajunk - de jóformán csak a széleken. Santos és Jenkinson többször is hibázott, a szélről befelé sokszor veszélyeztettek a vendégek. Ezzel szemben Vermaelen... Számomra rejtély, hogy a sérülései után hogyan tud rögtön hibátlan teljesítményt nyújtani. Hihetetlen.
Mertesacker pedig rám cáfolt, mert Koscielnyt tettem volna be, de ő is ugyan olyan megbízható volt most, mint belga szomszédja. Egyre jobban látszik, hogy a német túlnyomó részt kiváló teljesítményt nyújt, viszont az esetek harmadában nagyon tudja tolni a dolgokat - mint például a Chelsea ellen.
Kapusukat pedig nyilván zavarja, hogy Santos személyében egy brazil trükkös hekus érkezett a csapathoz. Szczesny bizonyítani akarja, hogy még mindig ő cselez a legjobban, ennek örömére be is mutatott megint egy újonc ágyúsnak talán hajmeresztő produkciót, nekünk viszont már szokásos cseleket... Egyszerűen nagy arc!
Mindkét csapat győzni akart, ez látszott - főleg az első félidőben - aztán sikerült a végére összehozni megint egy átlagon aluli 20-25 percet ( legalábbis a mi oldalunkról nézve ).
Wenger megpróbált megint takarékoskodni, Park kezdett a center helyén. Igaza van, Robinnak valóban pihennie kell, de most valahogy az az érzésem, hogy jobb lett volna, ha az elejétől játszatja, nem végig. Így nem tudott jól beszállni a meccsbe, ami egyre inkább döntetlen szagúbb lett az idő előrehaladtával. Hiába ment előre a két együttes, a vége fele már nem nagyon akadtak helyzetek, inkább csak meddő támadójáték folyt. A kis koreai pedig súlytalan volt, nehezen megjátszható és talán körülményes is. A Bolton elleni Carling Cup meccsen pedig jól játszott, és inkább csak a meccs tétéje, minthogy a védők minősége között volt nagy különbség. A Premier Leauge-ben a testalkat miatti hátrányt a fürgeséggel és a találékonysággal lehet valamelyest kompenzálni, bár Parkot könnyen elnyomják így is. Ha esetleg bajnoki meccsen kell majd játszania, szerintem fölösleges centerbe tenni, mert egy labda sem fog eljutni hozzá, a Premier Leauge-ben a Marseille védőinél csak keményebb bekkek vannak.
Walcott gyenge közepes teljesítményt nyújtott, bár ez az a meccs volt, ahol kamatoztathatta volna gyorsaságát. Volt is, az elején főleg, hogy megindult, de csakúgy mint bárki másnál, a döntő megoldásai rosszak lettek. Ezeken kívül pedig másban sem jeleskedett.
Gervinho egy fokkal veszélyesebb volt már, volt lövése, voltak jó megoldásai,de tőle sem ájultunk el. Vezettük a támadásokat, de ziccerig nem igazán jutottunk el.
Ramsey nagyon aktív volt - szintén az első játékrészben - és az ő lábában maradt talán a győzelem. Neki volt egyedül ziccere, de sokat várt, aztán rossz megoldást választott. Az aktív pedig ez esetben sajnos nem azt jelentette, hogy jó is, legtöbbször a lehető legrosszabb ütemben, pontatlanul passzolt. Aztán a helyére beállt Rosicky folytatta...
Ki más, mint Song, aki megint elfogadható teljesítményt nyújtott. A kameruni Gervinhonak már-már svájci frankos labdát adott egyszer, erre tisztán emlékeszem. De az egész meccsen hozta a formáját, amit megszokhattunk tőle.Artetáról ez sajnos nem mondható el, eléggé beleszürkült a játékba.
Védekezésben ismét volt bajunk - de jóformán csak a széleken. Santos és Jenkinson többször is hibázott, a szélről befelé sokszor veszélyeztettek a vendégek. Ezzel szemben Vermaelen... Számomra rejtély, hogy a sérülései után hogyan tud rögtön hibátlan teljesítményt nyújtani. Hihetetlen.
Mertesacker pedig rám cáfolt, mert Koscielnyt tettem volna be, de ő is ugyan olyan megbízható volt most, mint belga szomszédja. Egyre jobban látszik, hogy a német túlnyomó részt kiváló teljesítményt nyújt, viszont az esetek harmadában nagyon tudja tolni a dolgokat - mint például a Chelsea ellen.
Kapusukat pedig nyilván zavarja, hogy Santos személyében egy brazil trükkös hekus érkezett a csapathoz. Szczesny bizonyítani akarja, hogy még mindig ő cselez a legjobban, ennek örömére be is mutatott megint egy újonc ágyúsnak talán hajmeresztő produkciót, nekünk viszont már szokásos cseleket... Egyszerűen nagy arc!
2011. november 1., kedd
Arsenal - Marseille : felspanolva
Míg a legtöbben a mai napon az elhunyt szeretteikre emlékeznek, addig London piros szegletében e mellett még a szombati hőstettre is. Az Ágyúsok idegenben győzték le a Chelsea-t, és mutatták meg, hogy bizony még mindig van Arsenal. Ám még egészen három nap sem telt el a diadal óta, máris újabb feladat vár Arsene Wenger fiaira : Didier Deschamps együttese érkezik Londonba, hogy a Marseille-el valami csoda folytán pontot raboljon a hazai pályán hét meccse százszázalékosan teljesítő Arsenaltól. Amellett, hogy szinte lehetetlen, titkon mindenki tudja, hogy nem fog sikerülni...
Ha a Marseille elleni 0 : 1 is motivációs lökést adott a csapatnak - Arsene szerint - akkor ez a hétvégi győzelem valóságos Mikulás csomag mentális erőből a csapatnak. Ezek után joggal várja mindenki, hogy a Marseille elleni hazai Bajnokok Ligája meccs már gyerekjáték lesz. Igazuk van?
Óva intenék mindenkit ettől a gondolattól. Aki már egy ideje nézi a focit, és ismeri annak "törvényeit", tudja, hogy nincs két egyforma meccs. Olyanból pedig főleg, amilyet szombaton produkáltunk. Aki ismer minket, az tudja, hogy az Arsenal-nál egy ideje nincs egyértelmű meccs, legyen szó ( szinte ) akármelyik csapatról. Ez egyfelől jó is, hiszen sosem úgy mennek ki a pályára a játékosok, ahogy más nagy csapatoknál néha észrevehető (...). És igen, az a harmadik dolog. Nyilván a játékosok sem úgy gondolják, hogy ez a meccs könnyebb lesz, mint akár az odavágó. Hiszen azon kívül, hogy balfékek, a Marseille egy stabil csapat és mivel franciák, a védekezéshez is konyítanak; elég jól.
De mit sem számít ez nekünk, akik önbizalomtól duzzadunk, meccsről meccsre egyre jobban. Az a plusz, amit a Chelsea elleni 5 : 3 ad, még sokáig repítheti a csapatot. A hős Közönség, aki nehéz időben sem hagyta el a csapatot, most újra összegyűlik az Emiratesben, és megkettőzött erővel buzdítják csapatukat. A srácok ráadásul saját dolgukat könnyíthetik meg egy győzelemmel : gyakorlatilag nem lenne kérdés a továbbjutás ( most sem az... ). Tíz pontunk lenne, a franciáknak hat, a többi nem érdekes. Fogadjuk még itthon a Dortmundot, ami szintén sima egyes, valamint utazunk még egyszer Görögországba, ami reálisan egy iksz. Egy szó mint száz, a győzelem elvárható - nem hiába - meg is lesz, bár érzésem szerint inkább szerényebb, minthogy túlzó. A továbbjutás el fog dőlni ezen a szép estén.
Ha a Marseille elleni 0 : 1 is motivációs lökést adott a csapatnak - Arsene szerint - akkor ez a hétvégi győzelem valóságos Mikulás csomag mentális erőből a csapatnak. Ezek után joggal várja mindenki, hogy a Marseille elleni hazai Bajnokok Ligája meccs már gyerekjáték lesz. Igazuk van?
Óva intenék mindenkit ettől a gondolattól. Aki már egy ideje nézi a focit, és ismeri annak "törvényeit", tudja, hogy nincs két egyforma meccs. Olyanból pedig főleg, amilyet szombaton produkáltunk. Aki ismer minket, az tudja, hogy az Arsenal-nál egy ideje nincs egyértelmű meccs, legyen szó ( szinte ) akármelyik csapatról. Ez egyfelől jó is, hiszen sosem úgy mennek ki a pályára a játékosok, ahogy más nagy csapatoknál néha észrevehető (...). És igen, az a harmadik dolog. Nyilván a játékosok sem úgy gondolják, hogy ez a meccs könnyebb lesz, mint akár az odavágó. Hiszen azon kívül, hogy balfékek, a Marseille egy stabil csapat és mivel franciák, a védekezéshez is konyítanak; elég jól.
De mit sem számít ez nekünk, akik önbizalomtól duzzadunk, meccsről meccsre egyre jobban. Az a plusz, amit a Chelsea elleni 5 : 3 ad, még sokáig repítheti a csapatot. A hős Közönség, aki nehéz időben sem hagyta el a csapatot, most újra összegyűlik az Emiratesben, és megkettőzött erővel buzdítják csapatukat. A srácok ráadásul saját dolgukat könnyíthetik meg egy győzelemmel : gyakorlatilag nem lenne kérdés a továbbjutás ( most sem az... ). Tíz pontunk lenne, a franciáknak hat, a többi nem érdekes. Fogadjuk még itthon a Dortmundot, ami szintén sima egyes, valamint utazunk még egyszer Görögországba, ami reálisan egy iksz. Egy szó mint száz, a győzelem elvárható - nem hiába - meg is lesz, bár érzésem szerint inkább szerényebb, minthogy túlzó. A továbbjutás el fog dőlni ezen a szép estén.
Go Gunners!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)