We love you Arsenal, we do

Jövünk, Liverpool! ( 'Pool - Arsenal )

2012-03-03T12:24:00.000+01:00

Talán azon kevés esetek egyike van most, amikor bizakodva várhatunk egy rangadót. A múlt heti meccs után egyelőre minden szép és jó, negyedikek vagyunk a táblázaton. Azon nehéz meccsek időszakából, melyekben most vagyunk, az első sikerült megnyerni. Sorban játszunk a Tottenham, a Liverpool és a Newcastle csapatával, azaz közvetlen riválisainkkal. A Csirkéseket már legyőztük egy parádés meccsen, s ezzel eddig bőven elégedettek lehetünk. Hatalmas dolog lenne pont most legyőzni a 'Poolt ( na persze nem az ő bombaformájuk miatt ).
Az utóbbi években nem nyerni járunk a Mersey folyó partjára, bár az sem állítható, hogy a pokol tornáca lenne az Arsenal számára az Anfield Road. E két csapat párharcában a legjellemzőbb eredmény az iksz, példának okádék a tavalyi szezonban is két 1:1-es döntetlen született. Az idei kiírásban a bajnokság legelején volt az odavágó az Emiratesben. Ez volt a tragikus időszak, és csakis ez volt az oka annak, hogy nyertek a Pudlik. Egy szétesett csapat ellen is csak szerencsés gólokkal tudtak nyerni, ráadásul emberelőnyben. Nem érdemeltek azon a meccsen győzelmet, de ez már nem oszt, nem szoroz, hiszen ennek ellenére - ha megnyerik elmaradt meccsüket - is legkevesebb négy pont az előnyünk. Ha most nyernénk, azzal hétre duzzadna ez, s egyben letudnánk - remélhetőleg - a szezon végéig a Liverpoolt, mint valós veszélyt. Az már csak mellékes, hogy így se jelentenek valós veszélyt, mert igencsak gyengék idén is, de győzelem esetén ezt már a táblázat is hűen tükrözné.
Egyébként valószínű, hogy nem orrukat lógatva fognak kivonulni a pályára a Dalglish-legények, hiszen legutóbbi meccsüket megnyerték, ami nevezetesen a Ligakupa döntője volt. Mindkét csapat jó előjellel vág neki tehát a meccsnek, bár, ha bajnokságot nézzük ez nem mondható már el a vendéglátókról. Ám véleményem szerint ez nem számít, és egy szép kerek iksz lesz a meccs végeredménye. A Premier League-et tekintve legutóbb bő két éve tudtunk nyerni az Anfield-en. Még viccesebb, hogy - még mindig a bajnokság keretein belül - 2007 volt az az év, mikor utoljára legyőztek minket saját otthonukban.
Véleményem szerint a mai meccs végeztével is ugyan ez az év jelenti számunkra a legutóbbi győzelmet felettünk hazai pályán. A iksz még mindig nekünk jó, de most a szokottnál nagyobb az esélyünk a győzelemre. Valamint, a szokottnál nagyobb szükségünk van rá. Nyilván szoros meccs lesz, ahogy azt megszokhattuk ha ez a két csapat játszik, de papíron nyerhetőnek tűnik. Bárcsak úgy játszanánk, mint múlt vasárnap. Go Gunners!

Mészárlás a baromfiudvarban ( Arsenal - Sp*rs 5 - 2 )

2012-02-29T22:15:00.000+01:00

Ezúttal az Emirates vágóhídnak bizonyult a Hotspur számára - már, ha a csirkék "járnának" ilyen helyre. Nem tegnap, és nem is tegnap előtt láthatott utoljára ilyen káprázatos meccset az Emirates közönsége. Ha visszaemlékszünk, hasonlóan fontos meccset ily módon legutóbb talán egy éve, februárban a Barcelona elleni BL-odavágón nyertünk.
A meccs elejétől fogva látszott, hogy jobbak vagyunk, harcosabbak, élesebbek. Az már csak a sors iróniája, hogy ennek ellenére két góllal is el tudtak menni a vendégek - később összetörtek, akár, mint egy tojás. Persze tegyük hozzá, hogy már megint orrszőrcsavaróan szerencsétlen gólt kaptunk - nevezetesen az első Sp*rs gól. A második gól egy igen véleményes tizenegyes... Annyira véleményes, hogy nem is volt az. Ám így, hogy nyertünk, már nem húz föl. Még inkább azért nem, mert három-négy lassítás után is tapadt az ember szeme a képernyőre, hogy tisztán lássa az esetet, a sporinak viszont elsőre döntenie kell. Ám legyen. Adebayor, 0-2.
Ennyi viszont elég is volt a Csirkék teljesítményéről, egyelőre legalábbis.
Egyáltalán nem játszottunk rosszul az az első félidő nagyobbik felében sem, ám a két perc alatti egyenlítés - egy ilyen presztízsű meccsen - valami álomszerű volt. Az igazság, ami talán legkevésbé jellemző a futballra, most mellénk állt - no persze a mi hathatós ráhatásunkkal. Az, hogy Sagna gólt szerez, annyira nem szokatlan, de az, hogy az Arsenalban egy szélső hátvéd fejjel talál be, úgy, hogy nem a 90+5-dik percben jár a meccs, és élet-halál kérdés a győzelem, bizony ritka, mint a fehér játékos a francia válogatottban. Aztán jött... Ő. Fordult egyet, kettőt, ki tudja hányat, és elnyeste a labdát a kapu jobb oldalába. Klasszis. Extázis.

A második félidőben, mint valami villám csapott le ( hogyan is tehetné máshogy, muhaha ) az első félidőben borzalmasan szürke Walcott. Igaz, hogy a mi Rosickynk szerezte meg a vezetést ( a vezetést!!! ) egy leheletfinom ( no, nem egy ogre lehelet ) pörgetéssel. Kinéztem az ablakon, hirtelen olyan szép lett minden... Jajj, de szép fa! De szép idő! De szép szél! De szép gól!
Nem vagyok oly' bátor, hogy itt már örültem volna. Miden esetre ünnepeltem, s a nagy ünneplés közepette köszöntött rám, ránk a negyedik ( a negyedik!!! ) Ágyús gól. Walcott, akinek már ellőtte is volt veszélyes lövése, átemelt a vendégekben lelket tartó Friedel kapuson. 4-2. Fel sem tudtam dolgozni, hogy mennyi az állás, ismét Walcott, ismét gól és bedaráljuk a Sp*rs-t. Egyszerűen hihetetlen volt. Még csak most kezdem elhinni. Minden bizonnyal ezért késett a poszt. 5-2, 0-2-ről. Három góllal nyertünk, ami azt jelenti, hogy nemhogy győztünk, még a negyedik helyen is maradtunk. Ha Villas-Boas szintén marad, csak a Chelsea padján szezon végéig, akkor nagy valószínűséggel meg is tudjuk szerezni a hőn áhított pozíciót.

1/2 - Nagy lépés ( Sun'land - Arsenal 1 : 2 )

2012-02-11T21:53:00.000+01:00

Egészen a hetvenedik minutumig úgy voltam vele, hogy erről a meccsről aztán nagyon sokat fogok írni. Főleg azokról a dolgokról lett volna szó, ami zavar, no meg az öröm, hogy túl vagyunk ezen a meccsen. De ez megváltozott, s az idei egyik legrosszabb meccsből az egyik legjobb lett.
Megmondom őszintén, hogy féltettem a csapatot a bomba formában lévő Sunderland ellen, akik otthonában amúgy se nyertünk már vagy három éve. A döntetlent is aláírtam volna, csak legyünk túl a meccsen... De végül a csapatnak lett igaza. Az utolsó húsz percet leszámítva irdatlan gyenge meccs volt, bár jóformán ebben az időszakban sem volt túl sok esemény a gólokon kívül.
A meccs folyamán mind a két csapat szenvedett. Nekünk a szokásos labdabirtoklásunk megvolt, de szokás szerint teljesen meddő volt ez a mezőnyfölény. Egyszerűen nem hittem el, hogy a fiúk nem látják azt, amit a vak is, hogy ha tíz percig passzolgatunk az ellenfél térfelén, de ennek ellenére sem tudunk semmilyen helyzetet kialakítani, rá lehet lőni mondjuk 18-20 méterről azt a szerencsétlen labdát. Ha magunktól nem is jöttünk rá, legalább a hazaiakat követhettük volna, hiszen a második félidő azon szakaszában, amikor nyomás alá kerültünk, két átlövéssel több fejfájást okoztak nekünk, mint mi a 60-40 %-os labdabirtoklással. Aztán később mégis egy ilyen góllal egyenlítettünk.
Ami a Sunderland vezető gólját illeti, nos, nem igazán tudom, mit mondjak erről. Azt, hogy ez most fair play volt, vagy sem, nyilván mi és a Fekete Macskák szurkolói is máshogy gondoljuk ( bár inkább úgy szóljon a kérdés, hogy unfair volt, vagy sem ). Egy megszerzett labdát Mertesacker átlépett, és haza akarta adni, de megsérült és összerogyott. McClean persze kapva kapott az alkalmon, és a kapuig robogott a labdával s kilőtte a hosszút. Valószínűleg a legtöbben ezt csinálták volna az alja focisták közül. Persze még mindig védekezhet azzal, hogy nem tudhatta, csak balfék volt-e Mertesacker, elesett a saját lábában, s próbálja eljátszani a nagy halált. Ettől függetlenül szerintem nyilván tudta, hogy valami nem oké; a pálya talajánál már csak két rosszabb dolog van : a Wigan és a Mezőhegyes pályájának a talaja. De utólag köszönjük szépen, a csapat kicsit megélénkült játékban, s jött Ramsey. Öt percen belül egyenlítettük egy távoli lövésből. Most végre a szerencse is mellénk állt, Ramsey két csontot, plusz egy gólt is szerzett. Azaz, két oldalsó kapufát érintve csorgott be a labda. Sokáig tehát nem örülhettek a hazaiak a vezetésnek.
A gól után ugyan úgy mi birtokoltuk többet a játékszert, a Sunderland ugyan úgy nem támadott. Az egész meccsen legnagyobbrészt a kontrákra építettek, ami meglepő volt számomra egy ilyen formában lévő hazai pályán játszó csapattól. Igaz, Martin O'Neill nyilván tudta, hogy majd a labdát tartjuk, s úgy vélte, a megszerzett labdákból lehet valamit kihozni. Egyedül a meccs elején volt kiegyenlítettebb a játék, valamint a második félidő egy rövid szakaszában, amikor a kapunkhoz szorítottak bennünket.
A végén jött egy Walcott-Arshavin csere. Csak azért nem szomorkodtam, hogy az orosz pályára lép, mert szegény Walcott mai teljesítményét nem tudhatta alulmúlni bő öt perc alatt. De nagyon kellemeset csalódhattunk : ez alatt a rövid idő alatt volt két remek beadása, az első után Van Persie fejelhetett, amit még fogott a hazaiak hálóőre, Mignolet. A másodikra viszont remekül érkezett a legenda, és újra gólt szerzett, méghozzá ismét győztes gólt! Henry a hosszabbítás első percében talált be. Nem akartam elhinni, hogy ebből a meccsből ilyen gyönyörű sikertörténet lett. Titi ittléte alatt eddig hat meccsen lépett pályára, természetesen mindegyiken csereként. Háromszor talált be, ezek közül az egyik továbbjutást ért az FA kupában a Leeds ellen, a mostani egy nagyon fontos győzelmet a Stadium of Light-ban, és még a Blackburn elleni gálát is az ő gólja zárta. Ezek után már azon sem lepődnék meg, ha utolsó meccsén, a Milan ellen is betalálna, s ennek eredményeképpen érnénk el egy jó eredményt a San Siróban.

Igen kemény sorozat előtt állunk, mind a bajnokságban, mind a kupákban. Szerdán tehát jön a Milan ( helyesebben mi megyünk Milánóba ) majd szombaton reméljük jön a 2/2, azaz a második győzelem a Sunderland ellen egy héten belül. Őket kaptuk ugyanis ellenfélül az FA kupában a legjobb tizenhat között. Most tettünk egy nagy lépést, és első körben legyőztük őket. Igazi motivációs bomba volt a mai meccs a végkimenetelét illetően, jómagam bizakodva nézek a közeljövő elé.

Egy, két, há, négy, öt, hat, hét ( Arsenal - Blackburn 7 : 1 )

2012-02-09T22:09:00.000+01:00

Erről a meccsről egyszerűen cs.sz.sz.sz.sz., azaz csak szép szavakban szabad szólni - szeretetre méltó csapatunktól évente általában egyszer-kétszer látunk csak ilyen gálát. Most viszont rendesen megadták a fiúk a módját. Azt már lehet, hogy mindenki előre kitalálja, hogy Van Persie gólt lőtt. Nem is egyet.
Mivel ezen a meccsen a találatoké volt a főszerep, most idézzük fel ezeket, és semmi mást!
A Blackburn játékosai talán még azon gondolkoztak, hogy elzárták-e otthon a gázt, amikor kapták az első gólt. A Premier League gólkirályjelöltje, a centerek centere, Robin már a nyolcvanadik szekundumban eredményes tudott lenni. Egy gyönyörű Coquelin-passz után Walcott gurított középre az érkező Van Persie-nek, akinek innen már gyerekjáték volt bepofozni a labdát. 1-0
Sokszor volt már idén az Emiratesben olyan bajnoki meccs, ahol húsz-harminc percen keresztül ellenállhatatlanul játszunk, vagy legalábbis úgy, hogy az ellenfélnek momentuma sincs. Én egy elég parázós típus vagyok, de ezen a meccsen egyszerűen meg sem fordult a fejemben egy pillanatra se, hogy a vendégeknek akár annyi keresnivalójuk legyen itt, mint egy tálibnak a Fehér Házba. De milyen a foci? Kemény és igazságtalan. Pedersen óriási szabadrúgásgóljával egyenlítettek a vendégek a harmincadik perc környékén. Nem megkerülendő, hogy ez volt a meccsen az első kapura lövésük. 1-1
Ennek ellenére a fiúk mentek tovább, mintha mi sem történt volna ( ahogy mindig kéne az ilyen meccseken... ).
Song mesteri átadása Walcottnak ismét nyerőnek bizonyult, ugyanis az angol ismét jól gurított középre, és szinte lekopírozva az első találatot, érkezett Van Perise, és passzolt a hálóba. Nyolc perc sem telt még el, és máris ismét nálunk volt az előny. Ez nem is lehet másképp - gondoltam. 2-1
Rajtam kívül egy hajdani Szentek-beli gyorsvonat, Oxlade-Chamberlain, alias Chamboo is valami hasonlót gondolt. Van Persie talán úgy vélte, hogy ha már kapott két gólpasszt, most ő is kiszolgál : irányítókat megszégyenítő zsugát adott a fiatal támadónak, aki eltolta Robinson mellett a labdát, és megszerezte első PL-gólját. Bravó, Chamboo! 3-1
A félidőben tehát 3-1 arányban vittünk, hátradőlhetett mindenki. A történethez az is hozzátartozik, hogy a félidő végén az ellenféltől Givet azt hitte, itt a tél és a csúszkálás ideje, de rosszul hitte, és leküldték legalább a legközelebbi dombig.
A mi macsónk, Arteta folytatta ott, ahol abbahagytuk az első félidőben : egy szöglet után lecsorgó labdába Koscielny ért bele érdekesen, ami így pont a spanyolnak jól jött lövésre. Nem is teketóriázott Atika - ha kis szerencsével is, de - bevágta. 4-1
Most már egyre nehezebb dolgom van, itt már a szemem két helyén is csak a GÓL! felirat tükröződött, kezdem begolyózni örömömben a sok góltól. A matektanárom biztosan egyből karót adott volna, mert már nehezen számoltam a találatokat. A fejem gyakorlatilag úgy mozgott, mint egy teniszmeccsen, a Blackburn kapuja és a kezdőkör között. Egyig, kettőig, háromig és négyig tudok számolni, ameddig általában szükség van egy meccsen, de ez már ismeretlen terület volt. Azért megpróbálkoztam, és sikerrel jártam : Walcott vitte keresztbe a labdát és szolgált ki már harmadjára a meccsen. Jött a következő duplázó, Chamboo, és rögtön az első után megszerezte a második gólját is a Premier Leauge-ben. 5-1
Hogy is volt a hatodik? Ja, megvan.
Coquelin, aki az egész meccsen kiválóan játszott, középre passzolt, ahol megint csak Van Persie érkezett. A három gólja közül ez volt a legszebb, jobbal perdített a kapuba a rövidről. Mesterhármas, ezzel együtt megszerezte a 22-dik (!) gólját az idényben. 6-1
Ha létezik még hab a tortán, akkor ez az : Henry is betalált. Titi-is-gólt-rúgott. Labdát szerzett a védő ellen, cipelte, majd leadta a labdát ahárom gólnál járó Robinnak, aki viszont önzetlenül visszatette azt, s így Titi begurított a kapuba. 7-1

Séta Álomországban

Tudunk mi ilyet is ( Arsenal - Aston Villa 3 : 2 )

2012-01-29T20:53:00.001+01:00

Azt azért nem hittem volna el, ha valaki meccs előtt azt mondja, hogy kétgólos hátrányból negyedóra leforgása alatt megfordítjuk a meccset a mi javunkra. Kezdjük ott, hogy már csak azt sem hittem volna el, hogy mínusz kettőbe leszünk... Pedig így történt.
Nem kezdtük rosszul a meccset, a vendégeket nem nagyon hagytuk labdához jutni. Igazi helyzeteket ugyanakkor - szokás szerint - nem tudtunk kidolgozni. Ramsey, Rosicky és Chambo próbálkozott messziről, kevés sikerrel. Aztán az egyik jellemző forgatókönyv következett : a Villa a semmiből fejelt egy gólt, Dunne révén. Szerintem abszolút elkerülhető gól lett volna, egy kicsivel több odafigyeléssel és akarással a vendég védő nem biztos, hogy ilyen könnyen hozzáfért volna a labdához. Ekkortájt már a félidő vége felé jártunk, s nem nyomtunk már annyira, mint a meccs elején. Látszott is, hogy felpörgettük a játékot, ismét volt egy-két lövésünk, de Given állta a sarat. Már a második kapott gól előtt is azon bosszankodtam, hogy a lövések nyomán kipattant labdák soha nem tudnak hozzánk pattanni, egy sem. Erre aztán jött Darren Bent gólja, amitől idegbajt kaptam. Persze az efféléket már megszokhatná egy Arsenal szurkoló ( mármint az ilyen gólokat ). A jobb oldalon robogott el az angol támadó, tüzelt, amit elsőre hárított Fabianski. Még szép, hogy Bent elé tolta vissza, bár szerintem azért nem nagyon tehet róla. Innen már nyilván bepasszolta, s a Villa kettővel ment a szünetbe.
Elég keményen megnyomtuk a félidő elejét, de hát kétgólos hátrányban ez már csak természetes. Érezni lehetett, hogy rezeg a léc a Villa alatt, főleg, mikor Ireland a gólvonalról mentette Mertesacker fejesét. Viszont Song labdája után Ramsey-nek sikerült kiharcolnia egy büntetőt, amit maga az első gól szerzője, David Dunne hozott össze. Van Persie higgadtan gurított a jobb alsóba, 1-2. Nem volt megállás, hiszen az után, hogy az 54-dik minutumban szépítettünk, egy ránk egyáltalán nem jellemző, szerencsés góllal az 56-dik percben már ki is egyenlítettünk. Itt kezdett talán eszmélni a vendég csapat, hogy nincs meg nekik a meccs, sőt. Már nem tizenegy emberrel védekeztek, ám késő volt, hiszen lendületbe jöttünk. Koscielny (!) indult meg és harcolt ki egy újabb tizenegyest. Ezzel, mint kiderült, a meccs is eldőlt, de valószínűleg az is, hogy egy pár évig nem fogunk büntetőt kapni... Van Persie ismét értékesítette, negyedóra alatt fordítottunk. Végül nyertünk. Hihetetlen volt a meccs, hiszen általában egy gólos hátrányból is nehezünkre esik feltápászkodni, sőt a mi előnyünket szoktuk elajándékozni... De most máshogy történt, és ott vagyunk a nyolcaddöntőben. Visszatért Sagna, beállt Henry, és még Chambo is jól játszott. Nem annak indult, de végül a mi meccsünk lett.
Jaj, valamit majdnem kihagytam : Van Persie a duplájával megszerezte 119-dik és 120-dik gólját, s ezzel beérte Bergkampot... Micsoda este.

Nyerni vagy nem nyerni ( Arsenal - Aston Villa )

2012-01-29T16:35:00.000+01:00

Őszintén szólva nem repestem az örömtől, mikor kiderült, hogy az Aston Villa ellen fogunk játszani. Persze, papíron könnyebb dolgunk van, mint mondjuk a Liverpoolnak volt, de tudjuk, hogy az FA kupában bármi megtörténhet. Két nagy már búcsúzott is ebben a körben ( az előzőben pedig a Man City ) a Pudlik a Manchester Unitedet ütötték ki a kupából, akiknek így jóformán már csak a bajnokságban kell helytállniuk. A Newcastle pedig a másodosztályú Brighton & Hove Albion ellen vérzett el. Szóval már vannak nagyhalak, akik kiestek, úgyhogy ezt a szerepet nem kell magunkra "vállalni"...
A Villa két évvel ezelőtt a döntőig masírozott, ahol a Chelsea-vel már nem bírtak a birminghamiek. Emlékezhetünk rá, hogy tavaly a Man City mellett a Stoke volt a másik döntős ( előtte pedig a Porsmouth és az Everton volt a Chelsea-nek az ellenfele ). Látszik tehát, hogy a kupában gyakorlatilag felborul a rend, s ide hatványozottan igaz az a futballközhely, miszerint a pályán van a legkisebb különbség a csapatok között.
Így már mindjárt másképp nézi az ember a meccset. Viszont a mait nyerni kell, a bajnokságban sorozatban három vereségen vagyunk túl, és hiába, a Villa még mindig a verhető, és ebben az esetben a "meg kell verni" kategóriába tartozik. Könnyebbség, hogy hazai pályán játszhatunk, ahol egy jó ideig veretlenek voltunk, csak a United tudott győzni... Minden esetre tisztán látszik, hogy itthon stabil a csapat. Még itt hozni kéne a meccset, nem hiányzik az újrajátszás idegenben, bár, a bajnokságban már egyszer legyőztük a birminghamieket az otthonukban. Jó hír, hogy Sagna és Henry már a padon, Oxlade-Chamberlain pedig a kezdőben. Nagyon remélem, hogy ismét olyan ellenállhatatlanul játszik majd, mint a Vörös Ördögök ellen, ahol a rutinos Patrice Evra is sokszor csak Columbo felügyelőt játszott a pályán ha vele találta szembe magát. És, ha így lesz, könyörgök majd, hogy ne legyen Ox-Arshavin csere...
Nyernünk kell ma, be kell jutni a tizenhat közé, hiszen már csak a 'Pool és a Chelsea van bent az igazán ütősek közül. A Tottenham is versenyben van még, de nekik nem ajánljuk, hogy kikezdjenek velünk.

A kezdő : Fabianski, Coquelin, Mertesacker, Koscielny, Vermaelen, Song, Ramsey, Rosicky, Walcott, Van Persie, Oxlade-Chamberain
Cserék : Szczesny, Sagna, Arteta, Benayoun, Arshavin, Park, Henry

Ezt ismét eltoltuk (Arsenal - Man United 1 : 2 )

2012-01-25T21:34:00.000+01:00

Az egyetlen ok, amiért többes számban írtam a címet, az az, hogy mind Wenger, mind a csapat, mind pedig mi, mezei faja a szurkolóknak ehhez a klubhoz tartozunk. Ezidáig számtalan helyen megírták már, hogy ez a meccs Wenger lelkén szárad, hiszen a Premier Leauge-ben először kezdő Oxlade-Chamberlaint, aki igencsak tetszetősen játszott, s az egyenlítő gólhoz asszisztált, a mester lecserélte, és behozta Arshavint, megnyugtatva ezzel minden United szimpatizánst. Már itt mindenkire jókora csókot nyomott az ideg, érdekes volt csekkolni Robin van Persie véleményét a cseréről. Bár visszafogta magát, de belül valószínű egy jókora WTF?! villant fel.
Egy barátom továbbgondolta a helyzetet a következőképpen : elképzelte, hogy megfilmesítik a meccset, hogy Wenger lecseréli Ox-ot. Ezután mindenki azt hiszi, hogy ennyi, vége van, de mégsem! A film bemutatja, hogy mi történt volna, ha az öreg hagyja játszani az ifjút. Ezek szerint még hat gólt rúgott volna, s végén már rabláncon tartja Lindegaardot, az egész manchesteri csapat a padlón lett volna. K.O.
Nem könnyű tehát megemészteni a cserét, de ezt az egész meccset sem. Ha Nani nem lett volna, a United fele ennyit sem tanyázik a kapunk előtt ( bár, sajnos le kellett cserélni sérülés miatt, csakúgy, mint Phil Jones-t ).
Érezhető volt, hogy a vendégek magabiztossága nem kőkemény alapon nyugszik, ékes bizonyítéka volt ennek a második félidő első fele. Bosszantó volt, hogy elpazaroltuk a lehetőségeket, ebben a meccsben nemhogy iksz, a három pont is simán benne volt. Ritka pillanatnak lehettünk szemtanúi az ötvenedik perc környékén : talán a legnagyobb helyzetünket a meccsen elhibáztuk. De nem akárki. Robin van Perise. A dolgok ezthogyan?!-jait még az is szaporította, hogy a bal lábán volt, üres kapuval szemben. Az esetet azóta is fizikusok vizsgálják, próbálnak kézzel fogható magyarázatot adni arra, hogy ez hogy fordulhatott elő.
Érdekes, hogy az egyenlítő gólt gyakorlatilag a kapunak fél oldalt lőtte, védőn és kapuson át... Vicces volt.
De sajnos tíz perccel az egalizálásunk után ismét gólt kaptunk, egy elkerülhetőt. Hogy legnagyobb részt ki tehet róla? Nem nagyon kell orosz rulettezni, hogy kitaláljuk...

Három vereség zsinórban a bajnokságban, talpra kell állni, hiszen így elúszhat a negyedik hely. Ha ismét összeszedjük magunkat, és nem lesz öt ambulancés-kocsinyi sérült, akkor talán újra beindulhat a szekér.

Vissza ( Arsenal - Man United )

2012-01-22T15:05:00.000+01:00

Az utóbbi időben ( a csapattal egyetemben ) talán kissé fásult voltam a posztoláshoz, ezért fordulhatott elő, hogy sem a Leeds elleni, Henry-visszatérős és sem a Swansea elleni előny-elvesztegetős meccsről nem készült írásos beszámoló. A Múzsa nem volt kegyes hozzám, de visszatértem a helyes útra, ahogyan remélhetőleg a csapat is visszatalál a bajnokságban a jó formára. Badarság lenne persze, ha ezt pont a Man United ellen várnánk el, de elég sok nyomós okunk van rá, hogy apait-anyait beleadjunk délután.
Nyilván minden játékos, aki a keretben volt azon a bizonyos augusztusi meccsen, kettőzött erővel fog hajtani, hogy az Old Traffordon elszenvedett vereségért revansot vegyen. Híján a sérültekből persze most sem vagyunk, de talán most több szempontból kiegyenlítettebb harc folyhat a pályán : egyrészt tehát talán a kevesebb sérült ( bár ennyi hiányzónál végül is nevetséges ilyet mondani ) a hazai környezet, valamint az, hogy manapság a Vörös Ördögöknek sem mindig az élet habos oldala jut, gondoljunk csak nyugodtan a Bajnokok Ligája szereplésre, vagy ( az akkor még ) sereghajtó Blackburn-re, aki legyőzte idegenben a SAF-gárdát. Egyből utána egy 3-0-s vereség a St. James' Parkban. Legutóbb ugyan legyőzték az idén pocsékul szerepló Bogdánékat, de nyugodtan kijelenthető, hogy a Manchester United hullámzóan teljesít.

Titi fejel...

Rólunk ez kevésbé mondható el, itt tisztán látszik, hogy a bajnokság derekára kicsit elfáradt a csapat, az utóbbi öt meccsünkből kettőt nyertünk. De, az őszi nagy menetelésnek köszönhetően ( no és a Chelsea és a Liverpool gyengélkedésének ) így is elérhető távolságban a negyedik hely. Legutóbb, májusban, amikor számunkra már gyakorlatilag tét nélküli meccset játszottunk ellenük az Emiratesben, sikerült győznünk. Ha akkor sikerült, most miért ne sikerülhetne? Amikor itt van Henry, aki öt éve a ráadásban fejelt gólt ugyan itt, ugyan ezen a helyen, s ugyanezen csapat ellen. Amikor az egész őszt hősiesen végigküzdöttük, s most pillanatnyi megtorpanás után újra lendületet szeretnénk venni. Amikor itt a bosszúállás lehetősége, a csorba kiköszörülése. Hát csak előre, Ágyúsok, nem félünk semmitől, egy Manchester Unitedtől pedig végképp nem!

Beálltunk a sorba ( Fulham - Arsenal 2 : 1 )

2012-01-02T21:31:00.000+01:00

Az ember szívesen néz vissza dolgokat a régmúltból, fényképeket, videókat stb. Kicsit visszaidézi azt az időt, kicsit eltöpreng rajta. Valamelyest áthatja az "akkornak" a szelleme. Nos, ma sajnos velünk is ez történt. Mindenek előtt az jut erről a meccsről az eszembe, amit tavaly rendszeresen műveltünk. Most a félidőben már több góllal vezethettünk volna ( anno vezettünk is ). Számomra hihetetlenül érthetetlenül felfoghatatlan, hogy 1-0-s félidei eredménnyel hogy lehet ennyire bealudni a meccsbe ( anno több gólos előnyről műveltük ezt ). Körülbelül tíz perc telt el a második játékrészből, amikor kezdtem aggódni. Nem kellett további ennyi, hogy rájöjjek : itt csak a jószerencse hathatós közreműködésével nyerhetünk. Nem mintha megroppantunk volna a hazaiak nyomása alatt, de nem akartunk már egy támadást sem vezetni, legalábbis úgy tűnt.
Arra persze egyáltalán nem gondoltam, hogy végén még taknyolás lesz, persze nem tudhattam előre, hogy tíz emberrel fogjuk befejezni a találkozót. Viszont mikor ez kiderült, akkor sem hittem, hogy tíz percet nem tudunk kibekkelni maximum egy kapott góllal. Tévedtem.

Senki sem tökéletes, ezt már jó ideje tudjuk - sajnos a mai meccsen Szczesny sem volt az, bizony kellett a hibája az egyenlítéshez. Az első félidőben teljesen jól védett, de másodikban, csakúgy, ahogy az egész csapaté, neki is romlott a teljesítménye. A második már szóra sem érdemes, benne volt az egész második félidő, a múlt minden keserűsége, és sajnos Zamora lába is.
Veszélyes az, amikor sokáig jó teljesítményt nyújt a csapatod, hiszen az ilyen vereségektől hamar elszokik az ember. Az még rosszabb, ha nincs kire fogni, valami/valaki külső tényezőre, tevékenységre - ez a mai pont ilyen volt. Úgy látszik, csak nem sikerül kilógnunk a sorból és nekünk is lesz egy "ciki" meccsünk így az erőltetett menet folyamán. Bár, azért a Chelsea és Man United ennél sokkal durvábbat produkált.
Nincs mit szépíteni, ezt nagyon elszúrtuk, de tegyük hozzá, hogy összetehetjük a két kezünket, hogy azért sopánkodhatunk, hogy az ötödik helyre csúszunk vissza. Csakis az bizonyosodott be, amire számítani lehetett, hogy hihetetlen küzdelem várható a Chelsea és köztünk tavasszal ( no és idővel biztosra veszem, hogy a Tottenham között ). Fordulónként változik a 4-5-6 hely, néhány pont választ el három csapatot. Ezt gyorsan el kell felejteni, remélem az új esztendő nem hozza vissza a múlt formáját. Ahhoz túl sokat gürcöltünk az ősszel.

Full hamm #2 ( Fulham - Arsenal )

2012-01-02T15:30:00.000+01:00

Túl sok okosságot nem nagyon lehet mondani az újév első meccse előtt, őszintén szólva nem tudom, hogy mire számítsak. Tudjuk, hogy Craven Cottage-ről nehéz győztesen távozni ( a legkönnyebb talán döntetlennel ) a Fulham nagyon stabil csapat, máig nem értem, hogy a Man United hogyan tömhette ki őket így hazai pályán. Mint a kis csapatok általában, idegenben legtöbbször gyengélkednek ( bár a Fulhamre most hazai pályán sem mondhatjuk, hogy olyan lehengerlő lenne, három vereség, tizenkét szerzett pont kilenc meccsből ). Viszont éppen az előző fordulókban láthattuk, hogy - talán - a koncentrációhiány miatt, ami a fáradtság szüleménye, még a sereghajtó is megverheti a Manchester Unitedet, méghozzá az Old Traffordon.
Novemberben pontot raboltak az Emiratesből - mondjuk gólt nem lőve értek el 1-1-s eredményt - sőt, a Stamford Bridge-en is ugyan ilyen eredményt értek el. Előtte a Liverpoolt legyőzték hazai pályán, sőt, az ősz elején a Manchester City ellen is pontot tudtak szereztek otthon. Összességében tehát elmondható, hogy a nagyok ellen mindenhol fölszívják magukat, hát még, ha a Craven Cottage-on játszanak.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy előre elfelejthetjük a győzelmet. Ők ugyan úgy játszottak szombaton, mint mi, így ők sem lesznek fittek.

A tavalyi szezont a Fulham elleni 2-2 zárta

Nekünk sikerült egy QPR elleni ( végtére is izzadtságszagú ) győzelemmel hangolni a mai derbire. A közép és kis csapatok ellen az idén hazai pályán nagyon sokszor szenvedünk; Swansea, Sunderland, Everton, Fulham, Wolverhampton - ez mind olyan meccs volt, ahol ötlettelenül játszottunk, és egy-két alkalommal csak a szerencse, vagy Van Persie segített rajtunk. Idegenben viszont felszabadultabban tud játszani a csapat, s ennek meg is van az eredménye. Azt, hogy ez ellen a stabilan védekező Fulham ellen mennyire tudunk majd felszabadultan futballozni, az több dologtól is függ. Mennyire lesz akaratos a hazai gárda? Ki lesz jobban fáradt, avagy ki bírja jobban? Fel tudunk-e kellőképpen pörögni a meccsre? Kinek lesz fontosabb a három pont?
Tavaly a Birmingham ellen egy sima 3-0 lett a vége, idegenben. Ez nem lenne reális eredmény, de megvan az esélyünk a győzelemre. Sőt, azt mondanám, hogy vagy x, vagy 2-es. Ha hozzuk a formánkat, nyerünk, legyen az kínszenvedős, vagy tükörsima.

THE END ( Arsenal - QPR 1 : 0 )

2011-12-31T20:53:00.001+01:00

A mai meccsel, amit Robin van Persie góljával megnyertünk 1 : 0 arányban, lezárult a 2011-es naptári év. A negyedik, azaz ebben a szezonban a legjobb helyezéssel zárjuk az esztendőt. Nem is kell több december 31-én, minthogy egy ilyen eredménnyel járó győzelem. Pezsgő kibont, duda, konfetti elő, paróka és tűzijáték föl!

THIS IS ARSENAL!

Red Army

Végső állomás, pezsgő és konfettieső ( Arsenal - QPR )

2011-12-31T14:07:00.000+01:00

A mai meccsről túl sokat már nem lehet mondani. Meg kell nyerni, ugyan úgy, ahogy a többi ilyen meccset, a napokban ráadásul mindenki Henry visszatérésére koncentrált. Titi együtt edzett a a többiekkel, és ő már a hírek szerint bele is egyezett az ajánlatba, már csak a NY Red Bullss vezetőivel kell megegyezni a kölcsönvételről. De mivel a átigazolási piac csak január 1-jén nyílik, a mai meccset még biztosan nélküle kell lejátszani.

Kíváncsi vagyok a kezdő tizenegyre, mert hétfőn már a Fulham ellen megyünk idegenbe, ami azért kemény dió általában, elég masszívak a fekete-féhérek a Craven Cottage-en. Viszont a Queens Pakrot sem lehet félvállról venni, hiszen akkor szenvedhetünk megint egész meccsen. R. van Persie valószínű, hogy nem látszik, emellett is várhatóak még variálások, előzőleg így kényesebb meccsre számítok, mint a Wolves ellen ( mondjuk a végeredmény persze itt valószínű jobb lesz, mint ami lett a Farkasok ellen ).

Ez az utolsó meccs az évben, a végső állomás, ahol nyerni kell. Ha nyerünk, akkor örülünk, és jobb lesz a szilveszterünk. Megtartjuk az ötödik helyünket, kibontjuk a pezsgőt, szétszórjuk a konfettit, feltesszük a piros-fehér parókát, megfújjuk a dudát és énekeljük a "We are follow the Arsenal"-t. Nulla óra egykor pedig kívánunk egy sikeresebb tavaszt és meglepetést az elkövetkezőkre.

GO GUNNERS!

'11 - piros-fehérben

2011-12-28T16:25:00.000+01:00

Alapozás - ez egy nagyon fontos szakasz a bajnokság előtt, hogy a csapat, játékos jól tudjon majd szerepelni az elkövetkező időszakban. Nem a legérdekesebb része a felkészülésnek, de jó alapozással nagyobb az esély a szép eredmények elérésére.
Eltelt egy év. 2011 január 2-án jegyeztem be az első posztot a blogra, és azóta igyekszem a virtuális pennát minél gyakrabban és jobban forgatni. A blog címe elé még oda lehetne biggyeszteni a "FIGYELEM! Szigorúan szubjektív!"-feliratot is, hiszen saját szemszögemből, a saját véleményemet írom le, természetesen elfogultan.
Mindezt pontosan egy éve teszem, így az év végi visszatekintő poszt egyben évforduló is. Az első év, az "alapozás" tehát meg volt, igyekeztem, rajta voltam a témán, mint Winehouse a pián. Volt, hogy eufóriától csöpögő posztot firkanthattam a meccs után. Volt, hogy morcos arccal, keserűen kellet leülnöm megírni egy értékelést. Olyan is előfordult, hogy az elkeseredettség sűrű felhője mögül kellett felelnem fejem, kiállni a csapat mellett. Az egyik legjobb rész, amikor Balotelli intelligenciahányadosának számát és Torres Chelsea mezben rúgott góljainak számát állítjuk egymás mellé, és egyenlő értékeket kapunk.
Száz szónak is egy a vége : sok minden történt ebben az esztendőben, lássuk tehát, mik voltak ezek. Előnyben a kellemes pillanatok.

Mondhatjuk, hogy csodásan indult az év. A tavalyi szezon közepén, - tehát gyakorlatilag egy éve, csak januárban - nem veszítettünk meccset, minden sorozatban ott voltunk, a bajnokságban hoztuk a győzelmeket, és az erőltetett menet ellenére ( amit az újrajátszások miatt félig-meddig magának is köszönhetett a csapat ) továbbjutottunk mind a Ligakupában, mind az FA-kupában. Csalódásként a City elleni hazai bajnokit emelném ki, gól nélküli döntetlen lett annak ellenére, hogy már az első pillanatokban a gólvonalról kellett menteni a vendégeknek. A legizzasztóbb meccs a Leeds elleni hazai FA-kupa találkozó volt, amikor is Cesc a kilencvenedik minutumban egyenlített tizenegyesből. A visszavágón aztán viszonylag könnyen győztünk, szép gólok születtek mind a két oldalról.

A következő hónapban megtörtént az, ami az egész tavaszunkat befolyásolta. Az a szerencsétlen Ligakupa döntő, a tavalyi szezonra annyira jellemző bekapott góllal ( jellemzően ) az utolsó percekben. Ekkor játszottuk a később az év meccsének választott bajnokit... Amikor négygólos előnnyel mentünk a szünetre, de a Newcasle és Phil Dowd sporttárs együttes erővel összehozta, hogy döntetlen legyen a vége... Volt viszont a nagy meccsünk, amire összeszedtük magunkat, a Barcelonát otthon legyőztük a BL-ben, RvP dugóján azóta is elmosolyodok. De igaz, igaz, Víctor Valdés nagyon jó kapus.. Ha nem lett volna a döntőbeli zakó, még egy türhető hónapot tudhattunk volna le. Igaz, hogy ebben az esetben az egész hátralévő időszak máshogy alakult volna.

A következő meccseken már nem sok babér termett a számunkra. Nyilván való volt, hogy mentálisan a padlón vagyunk - mindenkinek az volt a véleménye, hogy a szerencsétlenül elvesztett döntőnek köszönhető mindez. Valószínű, hogy nagyrészt emiatt volt, és ehhez jött még két kiesés, a katalánok ellen a Bajnokok Ligájából, és a Man United révén az FA-kupából. Ez a két meccs egyébként a vereség ellenére nem nevezhető szégyenletesnek. A Vörös Ördögöknek ráadásul május elején vissza is vágtunk, az Emiratesben Ramsey góljával megszereztük utolsó győzelmünket abban az idényben a bajnokságban.
Őszintén szólva nincs is több említésre méltó összecsapásunk tavalyról, nagyon gyenge és elszomorító meccseket játszottunk már a vége felé. A szezonnak február-márciusban búcsút inthettünk...

Végre itt a nyár...
...amitől előre tarthattunk. Nagy kérdés volt, hogy meg tudjuk-e tartani kulcsjátékosainkat. Valamint a szokásos "spend some f...in' money..."
Clichy volt az első, aki elhagyta a csapatot, az újgazdagok vitték viszonylag olcsón. Őt követte Samir ( you're a c..t ) akinek volt egy jó félszezonja, és rögtön beköszönt az önérzet. Ő maga pedig a CIty olajfoltokkal tarkított mezeire köszönt be. Azóta állítólag tervezi a manchesteri Eiffel-torony megépíttetését, a kispadon ülve pattannak ki a legjobb ötletek a fejéből ( éppen azért már igen előrehaladt a tervezéssel ).
A legnagyobb érvágás természetesen EL Capitano távozása volt a hosszas és keserves huzavona után. Aki igazi Ágyús, az tudja, hogy badarság lenne lenne rá haragudni, nyolc évet töltött itt és ezalatt játszott törött lábbal, sőt még nagyapja halálának napján is. Ő tehát letett valamit az asztalra. Ég veled, Cesc!
A távozók közé csatlakozott közben Eboue is. Ellenben nyugtázhattunk olyan eligazolásokat is, melyek igazából megerősítették a csapatot. Ott van Denilson... Aki azóta már Brazíliában passzolja hátrafelé a labdákat, valamint Bendtner. Az a hír járja, hogy mióta elhagyta a klubot, Észak-London bárjaiban kevesebb a balhé.
Ami az érkezőket illeti, Gervinho után az éjféli gyorssal megérkezett Mertesacker, André Santos és Arteta. Nyilván való volt, hogy borzasztóan nehéz lesz így nekivágni a szezonnak, hogy több játékos a rajt előtt néhány nappal még mindig csak úgy mutogatott egymásra, hogy : téged láttalak a TV-ben! A jövevények között szerepelt még Pak Csu Jung, Jenkinson és Oxlade-Chamberlain is.
Sokan féltették a csapatot...

Aztán eljött az augusztus 13, ami ráadásul nem is péntekre esett. Ennek ellenére elég langyos meccset játszottunk a Szarkák ellen idegenben. Az akkor még - érthetetlen módon - az ott "pallérozódó" Joey Bunkó Barton megint felhúzta az agyunkat. Ahogy az ezt követő két bajnokin, úgy itt is összejött a kiállítás, persze Bartonnak köszönhetően. Látszott, hogy nincs egyben a csapat, persze ekkor még sokan nem is voltak itt az új igazolások közül. Nem áll szándékomban túlrészletezni az augusztust, az egyetlen örömteli okot az Udinese elleni kettős győzelem szolgáltatta, amivel kiharcoltuk magunknak a Bajnokok Ligája részvételt. Volt még meccs talán a Liverpool és esetleg a Manchester United ellen, de nem emlékszem, hogy hogyan alakultak ezek, és most nincs kedvem utána nézni.

Lehet, hogy vége van a nyárnak, és lehet, hogy hűvös szelek járnak, de az Ágyúsok szívét egy melegebb fuvallat járta át a felemásra sikerült szeptemberben. A bajnokságban megszereztük első győzelmünket, ami fontos mérföldkő volt a szezon elején. A BL-ben pontot raboltunk Dortmundból, a görögöket pedig itthon levertük. Van Persie megszerezte a Bolton ellen a századik gólját az Arsenalban, s mint tudjuk, azóta Shearer rekordjának a megdöntése sem áll már távol. A Shrewsburyt kiejtettük a Ligakupából, az egyetlen csúnya folt a Blackburn elleni vereség.

Az új hónap első vasárnapján sajnos becsúszott egy vereség a White Hart Lane-en, amit majd kétszeresen adunk vissza tavasszal. Ezt leszámítva az összes meccsünket hoztuk, talán az október volt a legszebb hónap idén ősszel. A Marseilletől idegenben loptuk el a három pontot a BL-ben, az összes hazai bajnokinkat behúztuk, a hab a tortán pedig a Chelsea 5 : 3-as legyőzése volt a Stamford Bridge-en. Megkezdtük a felzárkózást.

A következő nagy lépés az volt, hogy az angol csapatok közül elsőként mi biztosítottuk be a helyünket a legjobb tizenhat között a nemzetközi kupában. Bajnoki mérkőzésen a veretlenségünket hatmeccsesre növeltük, ha jól emlékszek Liverpoolt előztünk. Az már igazán senkit sem érdekelt, hogy B csapattal kikaptunk a Man City ellen a Ligakupában. A tél előrehaladtával folytattuk a menetelésünket a Premier Leauge-be, Wigant vertünk fölényesen, aztán Evertont egy hatalmas Van Persie góllal. Az Olympiacos ellen egy tét nélküli összecsapáson kikaptunk, csoportelsőként jutottunk tovább. Papíron a lehető legerősebb ellenfelet kaptuk meg még a csoport másodikak közül is, nem mást, mint AC Milant.
A hosszú bajnoki veretlenségünket a Man City ellen veszítettük el egy őrült, hajtós meccsen, 1 : 0 arányban. Szégyenkezésre okunk nem lehetett, rögtön utána győztünk ismét, és azóta sem vesztettünk meccset. Amikor ezt a posztot írom, még hátravan egy meccsünk a Queens Park Rangers ellen, amit minden valószínűség szerint megnyerünk, győzelemmel zárva az évet.

A legvégén pár mondatban természetesen a félszezont foglalnám össze. Reménytelen, fájó, remény-felcsillanó, javulós, küzdős, feljövős, reális, irreális, Arsenalos. A nehéz szezonkezdet után mindent beleadott a csapat, ennek köszönhető, hogy a tizenhetedik helyről most már ott kopogtatunk a Bajnokok Ligáját érő pozíció ajtaján. Ha nem nyitja ki a Chelsea, akkor mi fogjuk betörni, kirángatjuk onnan a riválist, és mi fogjuk birtokolni azt. Ez várhatóan elhúzódik egész szezonvégig, öldöklő küzdelemre lehet számítani.
Hogy mi várható még ezen kívül? Majd meglátjuk, hogy mit hoz a többi sorozat, először is a Milan és a Leeds ellen. Kíváncsian várjuk, hogy ki fog télen érkezni a csapathoz.
Sok minden jó várhat még ránk, reméljük, beköszönt egy szép tavasz ( a lehetőségekhez mérten szép tavasz ). Lepjünk meg most mindenkit az új esztendőben, amikor senki sem számít rá. Új év, új remények, új kihívások. Viszlát, 2011!

Van ilyen ( Arsenal - Wolves 1 : 1 )

2011-12-28T13:36:00.000+01:00

Narancssárga helyett fekete, és szivárvány helyett szenvedős este lett a meccsből. A várható forgatókönyv szerint indult a találkozó, a vendégek csak nyomozták a labdát, s ennek már a kilencedik percben meglett az eredménye, Gervinho góljával előnybe kerültünk. A pályán maximálisan az történt amit akartunk, és látszott, hogy ha támad a Wolves, hiába, mert csak addig jutnak el, amíg mi "engedjük". Eleinte hiába volt néhány szögletük, igazából veszélytelenek voltak a kapunkra. Mi pedig passzolgattunk, a gólunk környékén 77-23 %-ban birtokoltuk a labdát. A széleket nem nagyon használtuk, ahogy később sem, és helyzetünk sem volt azért szakajtónyi, ennek ellenére mindenki a második gólt várta. Őszintén szólva nem nagyon hittem, hogy ebből a meccsből is lehet "szokás szerint", pedig ez lett. Idővel természetesen csökkent ez a differencia a labdabirtoklásban, de a nagy nyomásba azért nem haltunk bele, amit a Wolverhampton gyakorolt ránk. Mégis, egy tipikus Arsenal góllal egyenlítettek. Mármint olyannal, amilyen stílusút kapni szoktunk. Egy szöglet utáni lecsorgó labdát küldött rá Hunt, ami pont a leshatáron portyázó Fletcher felé pattant, aki egy gyors reflexmozdulattal még belefejelt a labdába. Ezután egy lassított felvétel következett, amíg végnézte mindenki, ahogy bepattog a labda a hálóba. Szczesny már hiába nyújtózott, nem érte el.
A második félidő sok mindent hozott, csak gólt nem. Szenvedtünk, erőlködtünk, küzdöttünk a győzelemért, de gól a világért sem akart összejönni. Pedig még emberelőnyben is játszhattunk egy jó ideig, miután Milijast kiállította a játékvezető. Bár inkább adta volna meg a tizenegyest egy előbbi kezezésért... Igaz, az majdnem mindegy, hogy tíz helyett kilenc emberrel védekezik egy csapat. A félpályán sem jöttek át, így elég nehéz gólt lőni. A szpíker mondta, hogy nem is volt kidolgozott akcióból helyzetünk... Hát ilyenkor valószínű nem is lesz, távolról kellett volna tüzelni, ahogy azt az első félidőben néhányszor meg is tettük. Ment a tili-toli, csak a csiki-csuki nem dukált hozzá megfelelően. Eközben Hennessey kivédte a lelket is belőlünk, tegyük hozzá, hogy ezt a pontszerzést ( ami '82 óta nem jött össze a Farkasoknak idegenben ellenünk ) nagyrészt a walesi portásnak köszönhetik a vendégek. Ha ő nincs, most a negyedik helyen állnánk.

Mondhatni semmi vész, mert a Manchester Uniteden ( és mint kiderült sajnos Sp*rsön kívül ) az összes riválisunk leikszelt aktuális ellenfelével. Ugyan annyi pontunk van, mint tavaly ilyenkor, és az ősz utolsó meccsét itthon játsszuk a QPR ellen. Reméljük, meglesz a győzelem. A hazai meccseken egyébként egyre jobban látni, hogy nehezére esik a csapatnak úgymond "könnyedén" játszani. Gondoljuk csak a Fulham, az Everton és a mostani lejátszott meccsre. Két döntetlen is, és az Everton ellen is csak Van Persie-nek köszönhettük ( no meg Songnak ) hogy nagy nehezen sikerült behúzni a meccset. Természetesen, addig egy szavunk sem lehet, amíg behúzzák a meccseket a fiúk, még erre a meccsre is mondhatjuk, hogy van ilyen. Az eredményességet várhatjuk, a sziporkázó játékot már kevésbé ettől a csapattól. Egy kis pihi után már jön is a QPR, akit viszont már illene legyőzni. Az évet győzelemmel kezdtük, úgyhogy azzal is fogjuk zárni.

Narancssárga szivárvány ( Arsenal - Wolves )

2011-12-27T13:16:00.000+01:00

Nincs is annál jobb dolog, minthogy az év végén a csapatod a szezonban addigi legjobb pozícióját foglalja el a táblázaton. Az év végén ezúttal a naptári évet értjük, de számunkra ez is nagy lépés. Ahhoz képest, hogy hogyan kezdtük a szezont, most a 18-dik forduló után a negyedik helyen állhatunk. Tavaly tizennyolc forduló után volt harminchárom pontunk, most ugyanennyi meccsből lehet harmincöt. Tehát a riválisok is megerősödtek, helyesebben a tavaly voltak nagyon gyengék, hiszen ekkortájt simán a bajnoki címért utaztunk, most pedig azért van egy kis lemaradás. Természetesen minket elsősorban nem ez foglalkoztat...

Mivel a szezon előtt senki sem várta, hogy bajnokok leszünk ( vagy egyáltalán nyerünk valamit ) a csapaton talán nincs akkora nyomás. Maximum a Nyomás fölfelé! - és valóban, szépen csendben most már odalopakodhatunk a Bajnokok Ligáját érő pozícióba, annak ellenére, hogy sokan még az első ötbe se taksálták a srácokat, félidőnél pedig főleg nem. Nagyon össze lettünk szedve a körülmények ellenére, s már a védelem, ami az egyik legfőbb probléma volt is helyt tud állni, annak ellenére, hogy egy komplett védősor táppénzen van. Ne felejtsük, hogy a tavalyi csapat szíve-lelke, Jack Wilshere is féléves kényszerszüneten van.
Akkor ezeket összeadva el lehet gondolkodni, hogy jobban fogunk állni ma hat óra tájt, mint a Chelsea vagy a fontmilliókat költő Liverpool. That's the spirit!

"Hé, srácok! Oda lesztek rúgva, ha nem nyerünk!"

Ellenfél is lesz természetesen, mégpedig a Wolverhampton, akinek szintén égetően nagy szüksége van a pontokra. A Farkasoknak jól indult a szezon, de azóta már csak a szokásos forgatókönyv. Ez a rövid története a 17-dik hely : Wolverhampton - 15 pontnak. Tavaly habkönnyű győzelmet arattunk fölöttük itthon, Van Persie akkor is emlékezetes gólt szerzett. Erre most lehet, hogy nem lesz lehetősége, hiszen arról hallani, hogy Wenger a további eredmények érdekében pihentetni kényszerül a legfőbb tüzérünket. Ettől függetlenül valami hasonlót várok, nem úgy ismerem a narancssárga mezeseket, mint akik olyan hatalmas ellenállást szoktak tanúsítani...

Meglesz a meccs, nem kérdés, beficcen az a négyes, ráadásnak szombaton majd még legyőzzük a Queens Parkot, csakhogy Buzsáky is megtapasztalja, hogy milyen kikapni az Arsenaltól.

Kitartás ( Aston Villa - Arsenal 1 : 2 )

2011-12-22T20:56:00.000+01:00

Túl vagyunk egy nyögvenyelős, nehéz, ámde jelenlegi helyzetünkben kötelező győzelmen. Most a szerencse is velünk volt egy picit, hiszen szögletből voltunk eredményesek, ráadásul a 87-dik percben, ráadásul egy csereember, ráadásul Benayoun. A nagy téli menetelés közben minden meccs kifullasztó, hát még egy olyan iramú találkozó után, amilyen a City elleni volt. Gyakorlatilag bő két napot pihenhettek a srácok, emellett Song, a ( kameruni ) passzok koronázatlan sámánja sem játszhatott eltiltás miatt. Djourou sem léphetett pályára, s így már egy komplett védősorunk van dögrováson ebben a nehéz időszakban.
Éppen ezért, az első gól után megpróbáltunk minél kevesebbet futni ( na ennek a tanításában hasznos lehet Arshavin ) ami teljesen érthető. Aztán jött Albrighton, és ami rosszabb, hogy vele együtt a gól a második félidő elején. Szerencsére nagyjából levetkőztük azt a hibánkat, ami annyira jellemző volt ránk a tavalyi szezonban, azaz, hogy az öltözőben maradtunk a második játékrész elején. Elég nagy traumák értek bennünket anno ezzel kapcsolatban, s így, bár már nem jellemző ez, akarva-akaratlanul is felgomolygott az emberben a múlt...

A Dutchman éppen gólt lő

Dicséretes, hogy a csapat magasabb fokozatra kapcsolt, az már kevésbé, hogy ez jóformán csak a nagyobb labdabirtoklásban mutatkozott meg. Ez nagyban köszönhető volt egyébként Ramsey-nek ( aki még az első félidőben ziccert rontott ) Gervinhonak és Frimpongnak. Egyszerűen nulla volt a középpálya, maximum Arteta - vagy ahogy az orosz szpíker mondta, "Ártyétá" - nyújtott valami értékelhetőt. Persze, az ok a fáradtság, aki nem hiszi, járjon utána ( és nézze meg City elleni meccset, ahogy majdnem a saját olajukba főttek bele Balotelliék ).
Wenger cseréi bejöttek ( nemcsak a pályára ) Rosicky egyből elkezdett fel-alá szaladgálni, nem is beszélhetünk most olyan időszakról, hogy "amíg fölvette a meccs ritmusát". A Ráadásul Beanyount már említettem, de az sem baj, ha még egyszer leszögezzük : ő fejelte a győztes gólt.
Igazi csapatösszerázó meccs volt ez is, egy kis önbizalom-növelő, fáradtan is lehet nyerni, idegenben, egy helyenként jól játszó Villa ellen.
Még két meccsünk van idén, otthon. Az egyik a Wolverhampton ellen, a másik pedig a QPR-ral szemben, így nyugodtan készülhetnek a fiúk. Ha továbbra is hozzuk a kötelezőket, simán meglesz a Bajnokok Ligáját legalább részben érő hely. A Sp*rs pedig mehet az Európa Ligába, ahol Manchester vitézkedik majd tavasszal. Kitartás.

Ha egy üzlet beindul ( Man City - Arsenal )

2011-12-18T14:38:00.000+01:00

Manapság, ha Manchester kék színű zsoldosai ellen játszol, először is ellenszenvet és ( nem jó fajta ) szánalmat érzel velük kapcsolatban. Aztán utána már elmosolyodsz, hiszen tudod, hogy annak ellenére, hogy ennyi pénzt ölnek bele játékosvásárlásba, sehol sem tartanak ( legalábbis arányában ). Eddig ezt valóban így gondolhattuk, ám az, hogy májusban valahogy megnyerték az FA-kupát, illetve, hogy Manszúr sejk tüsszentett egy jókorát, s ez az áramlat belekapott a City vitorlájába most az év első felében, kisebb fajta óvatosságra inthet bennünket.
Tavaly a PL-ben az odavágón, illetve a visszavágón sem volt semmi köze a meccshez a Citynek, még mindig értetlenül állok a hazai 0-0 előtt, hogy hogyan tudták kibekkelni, hogy hogyan sikerült egy gólt sem rúgnunk...
Azóta azért fordult a kocka, és lehet, hogy a sok tudatlan most úgy gondolná még a hazai meccs előtt is, hogy az újgazdagok esélyesebbek.

Ne feledjük, hogy amíg az ellenfélben ilyen Balotelli-féle őstulkok játszanak, addig igencsak megnő az esélyünk a győzelemre. Lévén, hogy az olasznak kevesebb az IQ-ja, mint ahány gólt kapott idén a csapata, láthattunk már pár mókás esetet vele kapcsolatban. Ott van bájgooner 1 ( Nasri ) és bájgooner 2 ( Clichy ) bár előbbi valószínűleg kispadmelegítő lesz, ha nem tisztaságfelelős. Clichy pedig eltiltás miatt hiányozni fog, tehát Cuntville maximum egy ex-Arsenalosa köszönthet minket az Etihad Stadiumban. Mégis, hiába játszanak ilyen játékosok a szitiben, egészen az az előző fordulóig veretlenek maradtak. Valamilyen okból kifolyólag Manszúr csak egy gólt tudott venni a Chelsea ellen - lehet, hogy a héten építtetett egy Mont Everestet, és már csak ennyire futotta. Tény, hogy a londoni kékek tudták először legyűrni a manchesteri kékeket. Még legabszurdabb álmaiban sem tudom elképzelni, hogy a Man City nyeri a Premier Leauge-et. Ez hatalmas szégyen lenne egész Angliára nézve, úgyhogy ez ellen ma tennünk kell nekünk is. Már hetek óta úgy érzem, hogy le fogjuk győzni az ( íkú ) betyárságot, és ez most sincs másképp. El fogják izgulni a meccset a túloldalon... Remélem.
A Carlig Cup meccsen biztató volt látni, ahogy játszottunk ellenük, B csapattal. Ahhoz képest, hogy ők bizony sok olyan játékossal álltak föl, aki rendszeres résztvevője a PL-meccseknek, csak az utolsó percekben egy kontrából sikerült gólt szerezniük, ezzel megnyerve a mérkőzést. Akkor az egész második félidő a miénk volt, és közelebb álltunk a győzelemhez.
Ezt most senki nem várja el, nem is lenne reális, ha mi birtokolnánk többet a játékszert. Hadd passzolgassanak ők, hiszen a kontra, illetve a zseniális passzok ( Song... ) mesterei vagyunk. No meg a góloké, Van Persie személyében. Akár fordulatos meccs is lehet belőle, hiszen győzni akar mindenki. Rajtunk nincs teher, senki nem győzelmet vár, tőlük viszont mindenki.
Ha ezek után valaki még mindig kételkedne abban, hogy ez a meccs háromesélyes, gondoljunk csak a Chelsea elleni 3-5-re, ott ki gondolta, hogy ez lesz a végeredmény? Azóta sem kaptunk ki, már nyolc meccs óta veretlenek vagyunk. És tudjuk, ha egy üzlet beindul...

125, Everton, Van Persie, 1 : 0

2011-12-12T19:35:00.000+01:00

Mivel hivatalosan az első meccset 1886 december 11-én játszották őseink, az Everton elleni hazai bajokin ünnepeltük klubunk fennállásának 125-dik évét, meccs előtti szoboravatással, legenda-sorfallal, győzelemmel.

Igaz, hogy nem a legszebb, legkönnyedebb győzelmet arattuk, de szokás szerint nyertünk ( az Everton ellen ). Bár voltak fölényes diadalaink a Mersey-partiak ellen, Bergkamppal, Piressel, Vieirával, vagy az 1-6 Fabregas vezérletével ( ekkor mutatkozott be Verminator, stílszerűen gólt fejelt ) az utóbbi időben inkább szoros meccseket játszunk David Moyes tanítványaival.
Talán a dekoncentráltság számlájára írható a gyenge meccs, a gól viszont a dácsmen klasszisára, egyszerűen hihetetlen, hogy ilyen szürke meccsén is, amilyen ez volt, ilyen villanással gólt szerez. Egész meccsen nem nagyon érezte az ütemet, sem a lövései, sem a passzai nem jöttek be, aztán egyszer csak, Song, a kameruni passzok koronázatlan sámánja, forintos labdát ficcent előre, amit futás közben, kapásból lő el, és a következő pillanatban robban a stadion. Ahogy anno, a már felemlegetett 7-0 alkalmával is, úgy most is bevette az ellen kapuját a holland. Most tényleg ő nyerte meg nekünk a meccset - bár az első félidőben Gervinho is megtehette volna mindezt azzal, ha számtalan helyzetéből kihasznál legalább egyet. A többiek nem nyújtottak emlékezetes teljesítményt...
Reméljük azért, hogy vasárnap nem lesznek fáradtak ( miért lennének? ) és szép eredményt érünk el a Siti ellen - aki ma este játszik a Russkaja vendégeként. Valahogy úgy érzem, hogy ha nem a Cselszkij, akkor mi leszünk azok, akik elveszik a City veretlenségét... Ja, egy kicsit merész, de ne mond, hogy nem jó ötlet.

Szoboravatás, kommentár nélkül

2011-12-09T21:23:00.000+01:00

Közlemény

2011-12-08T19:49:00.000+01:00

Sokat gondolkoztam ezen, de végül is arra jutottam, hogy ezt nem lehet kihagyni. Mivel úgy is az "Arsenalról és a Premier Leauge-ről" szól ez a blog, még bőven bele fér. Bele fér az, hogy közlöm mindenkivel, hogy a Manchester United és a Manchester City nem fért be a legjobb tizenhat közé a Bajnokok Ligájában.
Azért ez durva. A City kevésbé lepett meg, viszont a Vörös Ördögök pokolra jutása már "mélyen érintett". Sima ManU győzelmet vártam Baselben, hiszen a kötelező meccseket ilyen ellenfél ellen hozni szokták a Tehenesek.
Most aztán mehetnek az Európa Ligába, ahol gondolom, tartalékkal fognak játszani, aztán eljutnak addig, ameddig. Sir Alex fiainak kudarca lehetőséget ad arra, hogy visszaadjuk azt, amit mi kaptunk az ominózus meccs után. Most aztán lehet gúnyolódni és cinkelni a rivális szurkolókat.
Viszont azt is látni kell, hogy így bizony egész Manchester kettőzött erővel tud a bajnokságra koncentrálni, és azt nem mondhatjuk, hogy eddig is nem ők uralták a mezőnyt. Persze, nyilván ilyen áron nem nagyon akartak előnyhöz jutni, de valószínű, hogy afféle öröm az ürömben felfogással ezt megpróbálják kamatoztatni. Nem mintha veszélyeztetne minket az első és második hely, de azért semmiképpen sem elhanyagolható tény.
Főleg úgy, hogy bő egy hét múlva játszunk Manchesterben, árulóéknál. Tavaly habkönnyű 3 nyuszi lett a vége. Ha valaki most azt mondja, hogy idegenben az Arsenal 3-0-ra veri a szitit, hát, gondolnak róla egyet, s mást.
Azért mi örülünk, hogy még talpon vagyunk, és messzi távolból (be)integetünk Manchesternek, amikor már valószínű a legjobb nyolc között leszünk, merthogy csoportelsőként jó esélyünk van arra, hogy verhető ellenfelet kapjunk. Akit ugyebár meg is verünk, nem úgy, mint valakik...

A Basel bezzeg fölvette a kesztyűt...

Felejtős... ( Olympiakos - Arsenal 3 : 1 )

2011-12-07T21:34:00.000+01:00

Olyan sok minden van, amit lehetne írni erről a meccsről, csak sajnos ez abba a kategóriába tartozik, amiről nem akar sokat írni az ember. Legalábbis akkor, ha a pacák Arsenal-párti. Arról nem is beszélve, hogy csak papíron volt téttel bíró mérkőzés ( számunkra legalábbis ), tehát értelme sem sok volt lejátszani. Azért lássuk, mi jellemezte ezt az összecsapást.

Az egyéni teljesítmények szinte egytől egyig a katasztrófa kategóriájába tartoztak, úgy látszik, ez Vermaelenre is valamelyest átragadt - tegnap legalábbis - hiszen a hardstyle és az attitűd képviselőjének most volt néhány megkérdőjelezhető megoldása. Igaz, ezt szép lassan el is felejthettük, a többiek megtettek mindent, hogy feledtessék velünk hibáit... Sajnos nem úgy, hogy kiváló teljesítményt nyújtottak.
Ha valós téttel bíró meccs lett volna, akárhányszor hozták ránk a labdát a hazaiak, remeghettünk volna, egyszerűen hihetetlen, milyen mértékű, hát, szerencsétlenkedés ment hátul. Ez a régebbi időkre emlékeztetett...
De nem csak a védelem nézett ki úgy, mint egy Gyros, amit a földre ejtettek. Támadásban ugyan olyan hatástalanok voltunk, mint két feles Pista bára disznóvágáskor. Az egyedüli, akit ki tudok emelni, az Benayoun, és nem csak azért, mert ő lőtte a gólt - méghozzá nem is akármilyet - hanem azért, mert nála mindig jó helyen volt a labda, és jó helyre is tette azt. Arshavinról és Sumákról felesleges is szót ejteni, ártatlanok voltak, akár mint egy orosz és egy marokkói. Sajnos Oxlade-Chamberlain sem tudott most olyan veszélyes lenni, mint szokott, így a támadók, illetve a védők közül sajnos elég "gáz" teljesítmények láttak napvilágot a pireuszi estében. A középpálya még úgy, ahogy küzdött a már említett Benayoun mellett Coquelinnel és Frimponggal.
Elég gyászos ez a poszt, és még nem is említettem Mannona félresikerült cukaharáját...
Pihi. Szombaton Everton.

Edzőmeccs, nemzetközi módra ( Olympiakos - Arsenal )

2011-12-06T20:44:00.000+01:00

Először is azt reméljük a mai meccsel kapcsolatban, hogy a határon a sorompós nem sztrájkol, és gond nélkül eljutnak az Ágyúsok az esti meccs helyszínére, különben gyaloglás közbe tolhatják magukba a karácsonyra félretett görög joghurtot, hogy maradjon szufla az összecsapásra is. Míg az Olympiakosnak élet-halál meccs a mai, mi már hátradőlve élvezhetjük a szép pillanatokat ( ha lesz ilyen, és nyilván úgy gondoljuk, hogy igen ). Bár, a kezdő tizenegy láttán önkéntelenül is felhúzza a szemöldökét az ember, igaz, kevéssé a meglepetés miatt, inkább csak szokatlan, hogy a Bajnoko Ligájában B-csapattal is játszhatunk. Így azért elég sok esélyt adunk a görögöknek a továbbjutásra, de ha a csapat Manchester City elleni Ligakupa meccsét veszem számba, egyáltalán nem olyan reménytelen a helyzet, sőt. Tökéletes arra, hogy tapasztalatot szerezzenek az olyanok, mint Frimpong, Ox, Coquelin, vagy éppen játékban legyen valaki, például Benayoun.
Nem várok győzelmet a mai meccstől, és akkor sem várnék, ha teljes csapattal, még téttel bíró mérkőzésen lépnénk itt pályára, hiszen az Olympiakos nagyon erős otthon, bárkit képesek megverni hazai környezetben.
Azért persze nem féltem a srácokat, nyomják végig becsülettel a meccset, és nem lesz gond.

A kezdő tizenegy :

Fabianski

Djourou - Vermaelen - Squillaci - Santos

Frimpong - Coquelin

Ox - Benayoun - Arshavin

Chamakh

Tükörsima ( Wigan - Arsenal 0 : 4 )

2011-12-04T21:41:00.000+01:00

Ha már a fárasztó időszak kezdetéről írtam előzőleg, valljuk be, soha rosszabb kezdést a téli eszeveszett rohanáshoz. A nyomás egyre fokozódik, ahogy lassan közeledünk a bajnokság feléhez, ahogy bekapcsolódunk az FA-kupa küzdelmeibe, ahogy elkezdődik az igazi játék a Bajnokok Ligájában. Ám úgy látszik, mindezen nehéz sorozat előtt misem egyszerűbb, minthogy könnyed győzelemmel oszlassuk szét a Wigan-szurkolók hiú reményeit.
Őszintén bevallom, a mutatottnál nagyobb ellenállást vártam a kiesés ellen küzdő csapattól, hazai pályán. Az első húsz-huszonöt perc nagyjából megfelelt a várakozásaimnak, ekkor még valamennyi akarat fölfedezhető volt a Wigan játékosaiban, ha valaki esetleg észrevette, hogy ők is pályán vannak. Hamar kezünkbe vettük a játék irányítását, és, bár egyre világosabbá vált, hogy előbb-utóbb gólt fog eredményezni a szokásos tiki-taki, helyzetünk nem igazán adódott az első találat előtt. Nagyon kellett az az Arteta átlövés ( no meg Ali Al Habsi kapus elmélázása ). Egyébként nagyon meglepődtem, mert azt hittem, hogy náthás a kommentátor ( mert sokat tüsszögött ), és így kérték fel, hogy közvetítsen meccset. Aztán, ahogy haladt előre a meccs, észrevettem egy összefüggést : mintha mindig akkor tüsszentene, mikor a hazaiak kapusa játékba kerül. Ráadásul valami fura arab szöveget is mondott mindig előtte. Most már tudom persze, hogy csak az ománi kapus nevét emlegette a szpíker, hiszen, mivel aránylag gyorsan kell mondani, a Habsi-t hapci-nak értettem, és ebből adódott ez a kis félreértés.

A váratlan Arteta-gólra egy percen belül érkezett a Vermaelen-fejes, amivel el is dőlt a meccs. Zsinórban 178 sikertelenül elvégzett sarokrúgás után ( mármint, amiből nem lett gól ), a 179-dik végre meghozta a sikert, és szögletből is eredményesek tudtunk lenni.
A továbbiakban gála volt, és Robin persze betalált, hogy is végződhetne a mese másként, mint egy Persie-góllal. A harmadikat viszont kedvenc párja, Gervinho szerezte, így a mellett, hogy biztosítottuk, hogy tapadunk az élmezőnyre, mint szerencsétlen diák számtanórán a táblára, azt is bebizonyítottuk, hogy nem csak "egy emberes" csapat vagyunk. Négy gól, négy különböző gólszerző, három pont és nagy elégedettség - ezek a vonzatai a hétvégi meccsnek.

Nehéz meccsek időszaka ( Wigan - Arsenal )

2011-12-03T15:28:00.000+01:00

Azzal, hogy hét közben vereséget szenvedtünk a Manchester City ellen a Ligakupában, egy sorozattal kevesebbe kell, hogy helytálljunk. És, ha bizonyos szempontból úgy állunk majd helyt, ahogy a City ellen tettük azt második csapattal, egész biztos, hogy mindenki elégedett lesz a csapat teljesítményével.
A december-január-február ( illetve végső soron már a november is ) a legnehezebb hónapok, az előző szezon januárjában például kilenc (!!) meccset játszottunk, akkor persze a Ligakupával együtt. Így, nélküle kevesebb mérkőzésen kell majd pályára lépni, viszont reméljük, a megmaradt sorozatokban sokáig meg is maradunk, és egészen májusig böcsülettel tolják majd a fiúk. Ez a téli-tavaszi fénysebességű hajtóvadászat a mai Wigan elleni bajnokival kezdődik. Rodallegaék jelenleg kieső helyen álltak, ám szinte pontosan egy éve sem álltak olyan nagyon jobban, mégis döntetlent értek el ellenünk ugyan ezen a pályán, egy számunkra elég szerencsétlen meccsen... Akkor nagyon tartalékos csapattal álltunk ki, pedig a Wigan pont azért veszélyes, mert tudva lévő, hogy el-elkapja a nagy csapatokat. Ezt mi is megtapasztalhattuk...
Wenger azt nyilatkozta, hogy mindenképpen kell a három pont ( ezt persze tudjuk mi is ) és nyilván való, hogy nem tartalékos csapattal fogunk pályára lépni, hiszen nem nagyon engedhetünk meg magunknak több botlást legalább a City elleni december-végi összecsapásig. A játékosokban, akik ma pályára fognak lépni, nem nagyon lehet meg az "Olajosok" elleni vereség íze, hiszen csak Koscileny kezdett azon a meccsen, és Vermaelen, illetve Gervinho is csak csereként lépett pályára. Mindenképpen oda kell, hogy tegyék magukat, a Wigan vérszegény teljesítménye ellenére a legutóbbi két meccsén veretlen, négy pontot is szereztek a hatból. Úgy látszik tehát, hogy valamelyest összeszedték magukat, csakúgy, mint tavaly, hiszen akkor is a kiesőjelöletek között volt a csapat.

De biztos vagyok benne, hogy teszünk ma érte, hogy továbbra is az maradjon, és nyerünk. Nem számítok könnyű meccsre, és bár senkinek sem akarok fogadási tippeket adni, de véleményem szerint két gólnál ma nem szerzünk többet. De remélem rám cáfol a csapat, és a helyezések alapján akár reális, sok gólos győzelmet aratunk.

A várható kezdő

Szczesny

Koscielny - Mertesacker - Vermaelen - André Santos

Song - Arteta

Walcott - Ramsey - Gervinho

Robin van Persie

Tíz perc játék ( Arsenal - Fulham 1 : 1 )

2011-11-26T20:43:00.000+01:00

Tíz perc játék - nagyjából így lehetne összefoglalni egy fél mondatban ezt a mai meccset. Tompák voltunk, s ez bizonyosan a szerdai meccsnek a mellékhatása. Sokan mondják manapság, hogy igenis vannak még csodák - egyet kell értenünk most velük, hiszen Mr. Gólvágó a mai meccsen nem talált be. El kell mondani azt is, hogy tulajdonképpen jól védekeztünk, hiszen konkrétan a vendégektől nem kaptunk gólt... Sajnos Vermaelen elég rosszul találta el a labdát meneti igyekvést, így az becsorgott a hálóba. Hősiessége mellet szól, hogy az egyenlítő gólt ő szerezte meg, s ezzel annyira felrázta a csapatot, hogy az utolsó tíz percben a Fulham jóformán át sem lépte a felezővonalat, csak a legvégén.
Ezt az időszakot leszámítva nagyon tompák voltunk, Robinnak voltak lehetőségei, de nem ziccerek. Valószínű a fáradtság miatt nem tudott eléggé koncentrálni, ezért nem tudott élni az adódó lehetőségeivel. Ramsey-nek volt még egy nagy lehetősége az első félidőben, valamint becserélése után Gervinho alakított ki magának egy helyzetet, amit az ellenfél kapusa hárított.
Ennél többet nem is érdemel meg ez a meccs, egy kis karcolatnál nem is érdemes többet mondani a mai erőlködésről. Nem lehet mindent megnyerni.

Full hamm ( Arsenal - Fulham )

2011-11-26T18:08:00.001+01:00

Egy kis londoni derbi következik, és mi nem aggódunk a meccs végkimenetele miatt. Van Persie, van gól, van győzelem. Az Emiratesből a második fordulóbeli Liverpool-zakó óta ( ami az egyetlen is egyben hazai pályán idén a bajnokságban ) senki nem tudott pontot rabolni se, és ez most a Fulhamnek sem fog sikerülni.

Tavaly egy szokásos szenvedős meccsen 2 : 1-re diadalmaskodtunk a rivális felett, az azóta az olajosokhoz szerződő Samir ( you are a... ) két góljával. A visszavágó, ami a szezon utolsó meccse volt, egy tét nélküli összecsapáson döntetlen született. Az emlékeink tehát nem rosszak a Temze-parti tizenegyről.

Ha a Dutchman hozza a formáját, két gólt most is előre elkönyvelhetünk neki, és ha mellé még hátul is ( már pedig miért ne ) Vermaelen és Mertesacker, valamint Koscielny betonbiztos védelmet alkot ( ahogy szokta ) nem is biztos, hogy annyira nehéz meccs lesz. Tény, hogy azok a csapatok, akik eddig megfordultak idén az Emiratesbe, jó szívvel a Liverpoolt leszámítva nem egy Ferencváros szintűek, s a Fulham sem az, de mindig résen kell lenni, lásd a tavalyi WBA és Newcastle elleni meccsünket.

A várható kezdő :

Szczesny

Koscielny - Mertesacker - Vermaelen -Santos

Arteta -Song

Walcott - Ramsey -Gervinho

Van Persie

A következő szint (Arsenal - Dortmund 2 : 1)

2011-11-24T19:36:00.001+01:00

Ezen a szerdai estén fokozatosan daráltuk be a németeket, akik jól játszottak és az első félidőben nem is nagyon sikerült feltörni a védelmüket. Az egész csapat remek teljesítményt nyújtott, és volt, aki ki tudott emelkedni az átlagból, ami ezen a meccsen elég magasan volt. Mindenki a maximumot nyújtotta, megérdemeltem nyertünk, és aki látta a meccset, az tudja, hogy a 2 :1 az részint csalóka.

A csapat védekezése ezen a meccsen kiváló volt, ötös. Az első félidőben néha-néha el tudtak menni a szélen, de beadni már nem igazán sikerült. Koscielny-nek ugye kénszerűségből jobb szélsőt kellett játszania, amit kiválóan megoldott, de mivel a jobb oldalon sok támadást vezettünk, szélsőként neki is fel kellett lépnie, és néhányszor ezt vendégek is észrevették, próbálták a jobb oldalon megjátszani a labdát. De ha nem Koscielny, akkor megoldotta más, így nem volt gond hátul.

A középpályáról egyértelműen Songot lehet kiemelni. Az ő posztja szűrő középpályás, ahhoz képest, amit az első gól előtt bemutatott, az már-már Henryre emlékeztetett. Ha emlékeim nem csalnak, talán 3-4 sárga mezest fűzött át, s adott utána tanári labdát ( na kinek? na, na, vajon kinek? ) Van Persie-nek, aki természetesen nem hibázott. A gól nagyon jókor jött, azaz jó időpontba lőttük. Az utóbbi hetekben nem ez volt az egyetlen eset, amikor pont azzal sokkoljuk az ellenfelet, ami oly' jellemző volt ránk régen : a második félidő legelején rúgunk gólt. Látszik is, hogy sokkal összeszedettebb a csapat, nem ragadunk be, az egész meccsen összpontosítunk. Igaz, a gól, amit kaptunk, az az utolsó utáni pillanatban született egy kisebb figyelmetlenségből, de ez már nem osztott, nem szorzott.

Hogy miért nem? Mert előtte már kétszer beköszönt Van Persie a németeknek, csuda tudja, hányadik gólját szerezte ebben az évben, az biztos, hogy a három ikszen túl van. Rajta kívül egyébként Walcott volt jó a támadók közül, bár ő is inkább azért, mert fegyelmezetten hátrajött védekezni, és sokat segített ezzel. Gervinhonak viszonylag gyenge meccse volt, elsődleges feladatából mindenképpen, viszont ő is szaladgált rendesen.

Az eredmények kedvező alakulása miatt, azaz, hogy a Marseille képes volt kikapni otthon az Olympiakosztól, azon kívül, hogy biztos továbbjutók vagyunk, vitathatatlanná vált az is, hogy a csoport élén zárjuk majd az első kört, és továbblépünk a következő szintre : irány a nyolcaddöntő!

Beharangozó ( Arsenal - Dortmund )

2011-11-23T18:37:00.000+01:00

Vajon mi a lényege ennek a meccsnek? Mivel a Dortmund az előző körben nyerni tudott az Olympiakosz ellen, matematikailag még nem jutottunk tovább, tehát : ma ebből a szempontból is eldől a továbbjutás sorsa. Remélhetőleg.

Mivel ezen a meccsen nem nagyon létezik olyan opció, hogy vendég győzelem, igazából mondhatnánk, hogy nincs nagy tétje ennek a meccsnek. Persze, a másik oldalról ezt valószínű nem így látják. Feltehetőleg a Marseille megveri otthon a görögöket, ezért mindkét csapatnak kell a három pont - a németeknek a bennmaradás forog kockán, nekünk pedig jó lenne csoportelsőként végezni.

Tulajdonképpen nincs is mit különöset írni a találkozóról - a németeknek erős csapatuk van, de a Bajnokok Ligájához még nem nőttek fel. Vannak olyan kiválóságaik, mint Götze, Großkreutz, Bender, Hummels és Kagawa. A Bundesligában éppen ezért nagyon veszélyes csapatnak számítanak. A sok fiatal miatt, illetve játékstílusukból kifolyólag gyakran hasonlítják őket hozzánk, vagy a Barcelonához. Valóban, Jürgen Klopp csapatot épít(ett) Dortmundban, és jövőre - ha meg tudják tartani sztárjaikat - talán már komolyabban kell számolni a BVB-vel. Idén azonban még egy lelkes kis csapat "csak". De ennyit a Dortmundról, most nézzük meg, idehaza mi a helyzet.

A Norwich legyőzésével zsinórban ötödik meccsünket nyertük meg a Premier Leauge-ben, ilyen mutatóval csak az első helyezett City büszkélkedhet. Hazai pályán pedig augusztus óta veretlenek vagyunk - ez nem sok jót ígér mostani és jövőbeli ellenfeleinknek se ( muhaha ). Egyébként a Bajnokok Ligájában még veretlenek vagyunk az Emiratesben, és vajmi kevés rá az esély, hogy a mai meccsen fog ez a sorozat megszakadni.
Itt van nekünk Robin, aki futószalagon szállítja a gólokat a csapatnak. A középpályán elsősorban Song, aki tanárian osztogat és szűr. Valamint legtöbbször a jól szervező Arteta és az egyre jobban játszó Ramsey.
És az előzőekben csak a túlnyomó részt támadásért felelő kiválóságokat soroltam fel.

Azért fogunk nyerni ma, mert 1. jobbak vagyunk, 2. tapasztaltabbak, 3. mert csak, 4. mert Van Persie megint gólt lő. Persze, persze a meccs elején Willkommen meg a szokásos, de a végén már Auf Wiedersehen, és a szokásos.

Verminator visszatért ( Arsenal - West Brom 3 : 0 )

2011-11-06T17:30:00.000+01:00

"Nincs szükségünk Batman-re, itt van nekünk Vermaelen" - és ez teljesen igaz. Három lőtt gólunkból a másodikat ő szerezte, ezzel teljességgel kijelenthető, hogy a Verminator visszatért. Egy csendes szombat délutánon tükörsima győzelmet arattunk Gera Zoliék felett, amivel folytatjuk jó szereplésünket, no meg a statisztikánkat is javítottunk, például a gólkülönbség idén először pluszba billen át.
Nagyon lekvár volt a mérkőzés egészen a vezető gólunkig, helyzet egyik oldalon se voltjóformán, és nem is úgy nézett ki, hogy lesz egyhamar. Aztán gyakorlatilag a semmiből Ramsey szolgálta ki Walcotott olyan labdával, ahogy hajdan Cesc csinálta. A ziccert Theo még kihagyta, de szerencsénkre a kipattanó Robin elé pattant, aki nem hibázott. Igen, megint a holland. Zúgott is a Robin van Persie! az Emiratesben, miután megszerezte az idei Premier Legaue kiírásban a tizenegyedik gólját.
Ez a gól nagyon fontos volt, mert a találat után már sokkal nyugodtabban és ezáltal ötletesebben játszottunk, bár a West Brom védelmét így sem lehetett feltörni. Ramsey passza többek közt ezért is volt zseniális; az egyetlen lehetőséget ragadta meg, hogy a vendégek védelme mögé kerüljünk, hiszen előtte húsz percig csak a szokásos tilitoli ment 73-27%-os labdabirtoklással. Aztán jött az egész meccsen tanárian játszó, szenzációsan passzoló Song, aki gyönyörűen ívelt be az ötösre, ahonnan Van Persie visszakanalazta a labdát, ami Gervinhot érintve Vermaelen elé csorgott. Természetesen a belga nem hibázta el, és bevágta a kapus mellett.

Mivel a vendégek kapura sem lőttek az első félidőben, ez a meccs már félidőben megvolt, bár őszintén a Koscielny - Vermaelen védőpáros mellett nem is gondoltam, hogy gond lehet hátul.
A második félidő csak játszogatás volt, és szereztünk egy igazán szép gólt. Ez volt az egyetlen gól a háromból, amit szép passzjáték előzött meg, Arteta is betalált a meccsen.
Összességében minden csapatrész jól muzsikált, a védelemből önmagához képest talán Santos volt halványabb. Elöl sem Walcott, sem Gervinho nem brillírozott, de nem játszottak rosszul. A többiek kiváló telseítményt nyújtottak egész meccsen, és bebizonyosodott, amire számítani lehetett : a franica-belga duó nagyon magabiztos. Reméljük, hogy a sérülés egy jó időre elkerüli őket...

Tovább ( Arsenal - WBA )

2011-11-05T12:00:00.000+01:00

Elérkezett egy meccs, egy hazai, amire azt mondjuk, hogy nyerjük meg, és kapaszkodjunk tovább fölfelé. Nem is lehet sok egyszerűbb feladat annál, hogy jó formában, hazai pályán le kell győzni a West Bromwichot. Van egy holland gólvágónk - Dutchman - Robin van Persie, aki a legutóbbi 27 bajnokiján 28 gólt szerzett. Létezik, hogy ennek ellenére nehéz meccs lesz?

Tavaly, amikor veretlenül fogadtuk őket, szintén jó formában voltunk, hazai meccseinket szintén hoztuk - nem is akárhogyan - kikaptunk 3 : 2-re.
Ez persze jóformán semmit sem jelent, csak azt, hogy - nekünk fokozottan - oda kell figyelnünk, hiszen lehetünk hazai pályán két hónapja veretlenek, a West Brom pont egy olyan csapat, aki elkaphatja a nagyokat. Ráadásul szeretjük az "csinálni", hogy egy fél félidőn keresztül ellenállhatatlanul játszunk, de egy gólnál nem tudunk többet rúgni, aztán a semmiből jön az egyenlítés, és fordul a kocka. Egészen a vezető gólunkig - ha van olyan, éppen ezért veszélyes - szenvedünk.
Ha már a formákról beszéltünk, a West Brom teljesen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. Legutóbbi öt meccsén két döntetlent, két győzelmet, valamint egy vereséget mutat föl. Ha hozzák a"formát", akkor elvileg most egy vereség jön. Idegenbeli legutóbbi öt meccsén is pont ez a helyzet.
Ez azért nem azt jelenti, hogy szárnyal a West Brom, a két idegenbeli mellett mindössze egy hazai győzelmet arattak, ráadásul a két döntetlent is a Hawthornstól távol érték el. Tehát idegenben idén jobban szerepelnek.
Wengernek most van lehetősége variálni, kíváncsi vagyok a belső védő párosra, hogy kiket fog szerepeltetni. A várható line-up :

Szczesny

Jenkinson - Mertesacker - Vermaelen - Santos

Song - Ramsey - Arteta

Walcott - v. Persie - Gervinho

Így sikerült ( Arsenal - Marseille 0 : 0 )

2011-11-02T12:11:00.000+01:00

Sikerült gól nélküli döntetlent játszani a franciákkal. A továbbjutás eddig sem volt kérdés, ez után sem az, de azért kár, hogy nem sikerült nyerni. A négy pont két meccsből teljesen elfogadható, bár talán szerencsésebb lett volna, ha itthon gyűjtjük be a három pontot.
Mindkét csapat győzni akart, ez látszott - főleg az első félidőben - aztán sikerült a végére összehozni megint egy átlagon aluli 20-25 percet ( legalábbis a mi oldalunkról nézve ).
Wenger megpróbált megint takarékoskodni, Park kezdett a center helyén. Igaza van, Robinnak valóban pihennie kell, de most valahogy az az érzésem, hogy jobb lett volna, ha az elejétől játszatja, nem végig. Így nem tudott jól beszállni a meccsbe, ami egyre inkább döntetlen szagúbb lett az idő előrehaladtával. Hiába ment előre a két együttes, a vége fele már nem nagyon akadtak helyzetek, inkább csak meddő támadójáték folyt. A kis koreai pedig súlytalan volt, nehezen megjátszható és talán körülményes is. A Bolton elleni Carling Cup meccsen pedig jól játszott, és inkább csak a meccs tétéje, minthogy a védők minősége között volt nagy különbség. A Premier Leauge-ben a testalkat miatti hátrányt a fürgeséggel és a találékonysággal lehet valamelyest kompenzálni, bár Parkot könnyen elnyomják így is. Ha esetleg bajnoki meccsen kell majd játszania, szerintem fölösleges centerbe tenni, mert egy labda sem fog eljutni hozzá, a Premier Leauge-ben a Marseille védőinél csak keményebb bekkek vannak.
Walcott gyenge közepes teljesítményt nyújtott, bár ez az a meccs volt, ahol kamatoztathatta volna gyorsaságát. Volt is, az elején főleg, hogy megindult, de csakúgy mint bárki másnál, a döntő megoldásai rosszak lettek. Ezeken kívül pedig másban sem jeleskedett.
Gervinho egy fokkal veszélyesebb volt már, volt lövése, voltak jó megoldásai,de tőle sem ájultunk el. Vezettük a támadásokat, de ziccerig nem igazán jutottunk el.
Ramsey nagyon aktív volt - szintén az első játékrészben - és az ő lábában maradt talán a győzelem. Neki volt egyedül ziccere, de sokat várt, aztán rossz megoldást választott. Az aktív pedig ez esetben sajnos nem azt jelentette, hogy jó is, legtöbbször a lehető legrosszabb ütemben, pontatlanul passzolt. Aztán a helyére beállt Rosicky folytatta...
Ki más, mint Song, aki megint elfogadható teljesítményt nyújtott. A kameruni Gervinhonak már-már svájci frankos labdát adott egyszer, erre tisztán emlékeszem. De az egész meccsen hozta a formáját, amit megszokhattunk tőle.Artetáról ez sajnos nem mondható el, eléggé beleszürkült a játékba.

Védekezésben ismét volt bajunk - de jóformán csak a széleken. Santos és Jenkinson többször is hibázott, a szélről befelé sokszor veszélyeztettek a vendégek. Ezzel szemben Vermaelen... Számomra rejtély, hogy a sérülései után hogyan tud rögtön hibátlan teljesítményt nyújtani. Hihetetlen.
Mertesacker pedig rám cáfolt, mert Koscielnyt tettem volna be, de ő is ugyan olyan megbízható volt most, mint belga szomszédja. Egyre jobban látszik, hogy a német túlnyomó részt kiváló teljesítményt nyújt, viszont az esetek harmadában nagyon tudja tolni a dolgokat - mint például a Chelsea ellen.
Kapusukat pedig nyilván zavarja, hogy Santos személyében egy brazil trükkös hekus érkezett a csapathoz. Szczesny bizonyítani akarja, hogy még mindig ő cselez a legjobban, ennek örömére be is mutatott megint egy újonc ágyúsnak talán hajmeresztő produkciót, nekünk viszont már szokásos cseleket... Egyszerűen nagy arc!

Arsenal - Marseille : felspanolva

2011-11-01T11:39:00.000+01:00

Míg a legtöbben a mai napon az elhunyt szeretteikre emlékeznek, addig London piros szegletében e mellett még a szombati hőstettre is. Az Ágyúsok idegenben győzték le a Chelsea-t, és mutatták meg, hogy bizony még mindig van Arsenal. Ám még egészen három nap sem telt el a diadal óta, máris újabb feladat vár Arsene Wenger fiaira : Didier Deschamps együttese érkezik Londonba, hogy a Marseille-el valami csoda folytán pontot raboljon a hazai pályán hét meccse százszázalékosan teljesítő Arsenaltól. Amellett, hogy szinte lehetetlen, titkon mindenki tudja, hogy nem fog sikerülni...

Ha a Marseille elleni 0 : 1 is motivációs lökést adott a csapatnak - Arsene szerint - akkor ez a hétvégi győzelem valóságos Mikulás csomag mentális erőből a csapatnak. Ezek után joggal várja mindenki, hogy a Marseille elleni hazai Bajnokok Ligája meccs már gyerekjáték lesz. Igazuk van?

Óva intenék mindenkit ettől a gondolattól. Aki már egy ideje nézi a focit, és ismeri annak "törvényeit", tudja, hogy nincs két egyforma meccs. Olyanból pedig főleg, amilyet szombaton produkáltunk. Aki ismer minket, az tudja, hogy az Arsenal-nál egy ideje nincs egyértelmű meccs, legyen szó ( szinte ) akármelyik csapatról. Ez egyfelől jó is, hiszen sosem úgy mennek ki a pályára a játékosok, ahogy más nagy csapatoknál néha észrevehető (...). És igen, az a harmadik dolog. Nyilván a játékosok sem úgy gondolják, hogy ez a meccs könnyebb lesz, mint akár az odavágó. Hiszen azon kívül, hogy balfékek, a Marseille egy stabil csapat és mivel franciák, a védekezéshez is konyítanak; elég jól.

De mit sem számít ez nekünk, akik önbizalomtól duzzadunk, meccsről meccsre egyre jobban. Az a plusz, amit a Chelsea elleni 5 : 3 ad, még sokáig repítheti a csapatot. A hős Közönség, aki nehéz időben sem hagyta el a csapatot, most újra összegyűlik az Emiratesben, és megkettőzött erővel buzdítják csapatukat. A srácok ráadásul saját dolgukat könnyíthetik meg egy győzelemmel : gyakorlatilag nem lenne kérdés a továbbjutás ( most sem az... ). Tíz pontunk lenne, a franciáknak hat, a többi nem érdekes. Fogadjuk még itthon a Dortmundot, ami szintén sima egyes, valamint utazunk még egyszer Görögországba, ami reálisan egy iksz. Egy szó mint száz, a győzelem elvárható - nem hiába - meg is lesz, bár érzésem szerint inkább szerényebb, minthogy túlzó. A továbbjutás el fog dőlni ezen a szép estén.

Go Gunners!

Chelsea - Arsenal ( 3 : 5 )

2011-10-30T10:43:00.001+01:00

Ehhez egyszerűen nincs mit hozzáfűzni. Ez a győzelem, sőt, diadal úgy jó, ahogy van. Erről nincs mit írni, fölösleges is, a szakmai panaszkodást most nagylelkűen meghagyom a Chelsea szurkolóknak, hiszen jóval inkább nekik kell most elgondolkozniuk. Szerintem minden ágyús most szeretné kiélvezni a győzelmet. Ez egy hatalmas eredmény, hiszen elég csak egy hónapra visszatekintenünk, amikor még mindig súlyos gondokkal küszködött a csapat ( ez most másként, csak javult a helyzet ). És ehhez képest, most 5 : 3-ra megvertük a Chelseat, idegenben. Ramsey - most ez jutott eszembe. Pazarul játszott. Ez egyetlen "elemzős" dolog, ami megfordult a fejemben, az az volt, hogy végre nem mi voltunk azok, akik előnyről buktak. Végre nem mi voltunk azok, akik az öltözőben ragadtak a második félidőre - annak ellenére, hogy a hazaiak az első játékrész utolsó percében szerezték meg a vezetést - hanem tíz perc alatt a magunk javára fordítottuk a mérkőzést, s ezzel megalapoztuk a maradék szűk negyven percet. És ennyi. A többi egy valóságos mese, ahogy játszott a csapat. Remek mérkőzés volt, igaz, ha védelmek jobbak, ez sem így lett volna.
De győztünk. Ezt nem kell magyarázni.

Hibátlan kvartett

2011-10-27T18:12:00.000+02:00

Az utóbbi pár napban azon gondolkoztam, hogy egy Arsenal fanatikusnak szinte fel sem tűnik, ha a csapat zsinórban megnyer néhány meccset. Ha közbe be-becsúszik a hiba, máris rosszul szerepel az Arsenal.
Most viszont ez nem mondható el, hiszen legutóbbi négy meccsünkből négyet nyertünk. Az áldozatok : Bolton, ( kétszer ) Marseille, Stoke City. Talán nem a legacélosabb ellenfeleknek tűnnek ( no, nem is azok ) de jelenlegi helyzetünkben mindenképpen előrelépést jelent az, hogy a kötelező meccseket többé-kevésbé magabiztosan, de hozzuk. Ezen kívül úgy látszik, hogy idén az Emirates ismét egy oroszlánbarlang lesz, a szezon legeleji káosznál a Liverpool tudott megverni minket otthon. Ezt leszámítva nyolc meccs, nyolc győzelem. Persze, amint elhagyjuk Észak-Londont ( sőt, volt, mikor még ezt se kellett... ) már nem ilyen szép a mutató, ezt nem is osztanám meg, úgyse kíváncsi rá senki sem.
Igaz, a marseille-i kirándulás győzelemmel zárult, egy igazi önbizalom-növelő diadal volt. A végjátékban megnyerni egy meccset mindig jó, és aki látta azt a meccset, tudja, hogy itt milyen jó érzés lehetett.
Aztán a Stoke City-t tulajdonképpen simán levertük, gyakorlatilag azért annyira nem. A favágók elleni bajnoki kísértetiesen hasonlított a Rózsák és a Fekete Macskák elleni mérkőzésre. Az első félidő első felében nagy nyomás alá helyezzük az ellenfelünket, vezetünk, aztán egy pontrúgásból egyenlít az ellenfél. Ha már a Stoke-nál tartunk, akkor erről a meccsről kicsit bővebben, hiszen sajnos elmaradt az értékelő poszt. Természetesen Delapék is pontrúgásból egyenlítettek. Mondjuk, a Stoke taktikája igen egyszerű : megpróbálják megdobni ( Delap partdobásai ugyebár )/megrúgni a tizenhatoson belül Crouchot. Bíznak abban, hogy a labda szerencsésen beleakad a colos angolba, és pont úgy pattan, hogy a kapuban köt ki.
Ezért a bekapott gólért azért voltam bosszús, mert megint a védelem tolta el, de rendesen. A gól előtt két alkalom is lett volna elfejelni a labdát ( és egyik esetben sem Stickman elől ) de ezt nem sikerült megtenni. Viszont a pontrúgást megelőzően Koscielny olyan tisztán fejelte le Crouchot, hogy annál szabályosabban már nagyon nem is lehetett volna.

Gervinho : egy gól, két gólpassz a Stoke ellen - talán eddigi legjobb meccs volt piros-fehérben

És akkor most lehet tippelni, ( puskázni ér ) hogy megint ki húzott ki minket a bajból? Igen. A holland beállt, rúgott két gólt és megnyerte nekünk a meccset. A Stoke sem a találatuk előtt, sem az után nem tudott, hát, kibontakozni, tehát megérdemelten és simán nyertünk, de ha nincs Robin, ki tudja, mi lesz a vége.
A sort a Bolton kezdi és egyben zárja is, a négy meccses győzelmi szériát velük kezdtük - és jelenleg még - velük zárjuk. Még inkább : velük tesszük még teljesebbé. Az első, a habkönnyű bajnoki, amit 3 : 0-ra nyertünk meg. Utóbbi pedig a keddi Ligakupa összecsapás, ahol is pár percen belül fordítottunk. Nem lehet nem észrevenni, hogy Wenger idén kiváltképp jó érzékkel rotál. A hétközi meccsen is jól játszott a csapat, szép gólokat szereztünk. Arshavin és Park vállalta az oroszlánrész ebből a győzelemből, de Benayoun, Vermaelen és az újonc Yennaris is szépen teljesített. Ezzel egy szempillantás alatt bekerültünk a legjobb nyolc közé.

Mindent összefoglalva, jó passzban van a csapat, s bár nem mindig sziporkázva, jól játszva nyeri a meccseket, de hozza, és ezt nem kell magyarázni. Egy biztos : a hétvégén meglesz a felmérés, hogy ez csak a szurkolókat motiválja, vagy a csapatot is. A Stamford Bridge-en lehet bizonyítani, hogy kezdjük összeszedni magunkat.

Nagy az esély arra...

2011-10-23T11:49:00.000+02:00

... hogy kevés gól születik ( ezen a meccsen ). A rutinosabb Premier League nézők már ennyiből is kitalálják, hogy Stoke City lesz az ellenfelünk. Az ellenfél darálása mellett sajnos ( "sajnos" ) a gólokat nem darálják a piros-fehérek. Igaz, hogy ellenük a riválisok sem esnek túlzásba góllövés terén, mindössze nyolcszor kapitulált a Stoke védelme. Így jön össze az a brutális, 14-es szám, amit akkor kapunk, ha összeadjuk idei lőtt és kapott góljaik számát. Mindez azt jelenti, hogy még a meccsenkénti két gól átlaga sincs meg ( lőtt és kapott egyaránt ).Éppen ezért nem tekintek túl nagy várakozással a meccs elé... Nagyon valószínű egy 1-0-ás, szenvedős meccs, és ez még a jobbik eset. Viszont a többek között a Liverpool gondoskodott arról, hogy mégiscsak érdekeljen a mai összecsapás, ugyan is két pontra feljöhetünk a 'Pool mögé, miután hazai pályán nem bírtak a Norwichcal. Rajtuk kívül, a közvetlen előttünk lévő csapatok, így az Aston Villa ( no és a Norwich ) is pontokat veszített. Így, győzelem esetén feljöhetünk egészen a hetedik helyre, ahonnan ténylegesen küzdeni lehet már az első ötbe kerülésért.
Ezért aztán mégiscsak jó lesz ez a meccs, hiszen idén még soha nem látott "magasságokba" emelkedhetünk, ha győzelmet aratunk. A színvonal valószínű, hogy nem lesz túl eget verő, és lehet, hogy a semleges nézők emiatt inkább a két manchesteri csapat focinak nevezett küzdelmét nézik, de ez minket aligha érdekel.
Hogy egy kicsit szakmai szemmel is felvezessük a mai meccset, véleményem szerint Song és Arteta játékán fog múlni ( ismét ) a meccs. Rosickyt már azért nem említem, mert nem valószínű, hogy játszani fog, Ramsey pedig nem az a kreatív, gyors és kombinatív játékos aki egy Stoke-féle betömörült védelem ellen maradandót nyújthatna. Mondanám, hogy bosszú, de ilyen a profi futballban nem létezik, ettől függetlenül persze ne féljen, ha ismét Shawrossal kerül szembe.
Szívből remélem, hogy a védelmünk jó napot fog ki. Várhatóan a Stoke nem helyezi majd óriási nyomás alá a védelmünket, de sajnos már kiderült, hogy bizony így is könnyen el tudunk aludni.
A támadókhoz igazából fölösleges mit hozzáfűzni, egyből ki kell használni az adódó lehetősége(ke)t, hiszen ki tudja, mennyi lesz belőle.

Go Gunners!

A három csere összehozta a gólt ( Marseille - Arsenal 0 : 1 )

2011-10-20T16:15:00.000+02:00

Aki látta a meccset, biztos tudja a lényeget, azaz : egyszer az Arsenalnak is lehet malaca. Merthogy most jóformán ez történt. Az esti meccset leginkább a szezonnyitó Newcastle elleni összecsapásunkhoz tudnám hasonlítani, ami ugye gól nélüküli döntetetlennel végződött.
A meccs vége előtt gondolkoztam el azon, hogy nem nagyon szoktunk olyan meccset játszani, ahol egy árva gól sem esik. Ez persze mindkét oldalról igaz, kapunk is és lövünk is. Ezért nem hittem el még a 85-dik percben sem, hogy 0-0 lesz, ám biztos voltam benne, ha valami csoda folytán megzörren a háló, az az ellenfélé lesz, ugyanis a Marseille az utolsó 10-15 percben annyit sem csinált, mint előtte - láthattuk, hogy a nullát is alul lehet múlni - az egész meccsen. No nem mintha mi sziporkáztunk volna... Sziporkázni?! Mikor - ha emlékeim nem csalnak - a második félidőben a legnagyobb helyzetünket is egy hazai védő topaságának köszönhettük. A labdát birtokoltuk, passzolgattunk, ( hol pontosan, hol nem ) és amikor meguntunk, Song megpróbálta beívelni a labdát van Persie elé a két - vagy három - belső védő közé, és ezután a két - vagy három - belső védő közül az egyik elfejelte a labdát. Egy másik eset volt, mikor egy paraszthajszálnyival több hely volt a szélen, mint szokott, leadtuk Jenkisonnnak a labdát, aki beadta, de rendszeresen rosszul. Aztán az finn-angolt le kellett cserélni, a térde bánta az egyik felszabadítását, de az első félidőben kellett már ápolni egyszer.
Rettenetesen elhanyagoltuk a bal oldalt ( amit nem csodálok, szegény Arshavinnak meg nem nagyon volt kedve? játszani ).
A Marseille-t nem engedtük helyzetekhez jutni, az első félidőben Remy-nek sikerült ( aki az új Henry lesz - Wenger ) áthámoznia magát két védőnkön, de végül nem tudta jól befejezni az akciót. Nagyjából ez volt a hazaiak legnagyobb lehetősége. Bár a colos, egy az egyben nem a leggyorsabb Mertesackert otthagyták néhányszor, de ezekből sem kerekedett ki veszélyes helyzet.
A meccset végül egy rossz jobboldali beadásnak köszönhettük, éppen a megsérült Jenkinson helyére beállt Djourou tekert be. A labda Gervinho mögé érkezett, aki inkább csak tessék-lássék módon tudott beleérni, minthogy tudatosan, de labda így pont a második hullámban érkező Ramsey elé gurult, aki szépen kilőtte a rövid alsót. A labda útja Djourou-Gervinho-Ramsey, azaz a csereemberek, méghozzá a becserélés sorrendjében. Wenger knows. Ez volt azon ritka esetek egyike, mikor a meccs végén megy föl a vérnyomás, ugyanis mire a szervezet is felfogja a GÓLT, már lefújják a meccset. Aztán meg nem tudtom, hogy miért úgy mosok fogat, hogy kigyullad a fogkefe.

Nagyon ikszes meccs volt, abból is a gól nélküli, abból is a helyzetek nélküli és azon belül a szenvedős. Ilyen meccsek alatt szép teljesítmény, ha tíz óra után az ember nem 44 pacákot lát rohangálni a pályán. Én tegnap ezt a küldetést teljesítettem, az eredmény pedig 0 : 1-lett, tehát a csapat is teljesítette a maga feladatát.
Koscielny, Song és Arteta voltak azok, akik értékelhető teljesítményt nyújtottak, no meg hát Ramsey-t is meg kell dicsérni, hogy bő tíz perccel a beállása után, a hosszabbítás utolsó percében nem remegett meg a lába ziccerben. André Santos is elvolt a pályán, néha kiosztott egy-egy esernyőt, vagy két ember között tartotta a meg a labdát, az ős teljesítménye védekezésben tűrhető volt. Robinnak esélye sem volt, amikor meg lett volna, beintették a lest, szóval sehogy sem volt ez jó. A többiek elrohangálgattak a kilencven perc alatt ( Arshavin elsétálgatott ).
Most nyertük, ez a lényeg, a játékot gyorsan el kell felejteni, a győzelmet még sokáig észben tartani. Vezetjük a csoportunkat, és ha két hét múlva megnyerjük ennek a meccsnek a visszavágóját, szinte a csoport elsőség is garantált.

Bonsior, Didier!

2011-10-19T20:10:00.000+02:00

Reszkess Marseille, jövünk! Látunk és győzünk! Megmutatjuk, ki az úr a háznál. Wenger, ha már hazatér, kinézi a hiperszuperextrateheteségeket, gondolva a jövőre. Az újakkal megkóstoltatják a csigalevest. Megtanulják a La Marseillaiset, rokonokat látogatnak. Arshavin eltéved a Notre Dame-ban, de Pat Rice épp belebotlik.
A sok kaland után pedig úgy fognak a pályán rohangálni, mint még soha, és leverik a forradalmat a Stade Velodromban.

Arsenal - Sunderland ( 2 : 1 )

2011-10-17T19:36:00.001+02:00

Igen, igen, megmondtam, hogy nyerünk. Így is történt. Kapitányunk, Robin van Persie vezérletével legyőztük a Sunderlandet, itthon tartottuk a három pontot, és ezzel elkezdtünk felfelé kúszni a táblázaton. Jó fordulót zártunk, ikszelt a Liverpool és Tottenham is - azaz a várható riválisok az ötödik hely környéki pozícióért.

Ha nem nyertünk volna, most biztos nagyon mérges lennék, megint egy annyira tipikus első félidőt játszottunk, hogy csak na. Huszonkét percen keresztül jóformán levegőhöz sem jut az ellenfél, a bejönnek a megoldásaink ( azaz helyzetbe kerülünk ) van Perise megőrjíti a védőket és e mellett káprázatos megoldásokat választ. A huszonkilencedik másodpercben már 1-0-ra vezetünk. Mégis, egy Sunderland helyzeTECSKE mintha visszavetné a lendületünket. Látszott már a 25-dik minutum környékén, hogy ennyi volt a szép futball - legalábbis erre a félidőre. Ha leállunk, egyszerűen nem tudunk újra felpörögni, csak éppen semmi okunk sem volt a leállásra. Szóval látszott, hogy Steve Bruce fiai megélénkültek. Azt nem állítom, hogy számítottam a kapott gólra, de mikor teljesen tisztán látszott, hogy visszaestünk, erős balsejtelmem támadt... A gólt a igen jól eltalált szabadrúgásból kaptuk, Larssonnak köszönhetjük... Az első félidő második felére támadt föl valamelyest a Sunderland, és ( állítólag ) ennyi. Jómagam sajnos nem tudtam megtekinteni a második félidőt.
Minden esetere az tisztán látszik, hogy a védelem a feje tetején, még úgy is, hogy szélsőink egész pozitívan hozták le a meccset. Azt a negyed órát, amikor a vendégek támadtak, nem elképesztő elánnal, hát, elég bizonytalanul hozták le. Nagyon nagyon sok minden fog még múlni azon, hogy a védelem hogy tud működni.
Annyit tudok még persze, hogy a holland kapitányunk, aki most érzi magát csúcsformában, olyan szabadrúgásgólt ragasztott Mignolet kapujába a hajrában, hogy állítólag Sebastian Larsson szégyentől vörös fejjel szaladt be az öltözőbe. Ha nincs Robin... És akkor mindenki fejezze be mondatot... Eddig a bajnokságban elért tizenkét gólunkból ötöt vállalt magára, legutóbb pedig olyan kedvvel és akarattal játszott két válogatottbeli kilencven perc után, hogy azt bárki például vehetné a csapatból. Ez az ő meccse volt. Ez is. Örökké Ágyús...

Amikor a Fekete macskák szerencsét hoznak

2011-10-15T12:44:00.000+02:00

Két hét után folytatódnak a küzdelmek a bajnokságban. Rapszodikus teljesítményt nyújtottunk eddig, de hátha ez most megváltozik valamelyest. A Sunderlandet, a "Fekete macskákat" fogadjuk az Emiratesben, és reméljük, hogy ezúttal a sötét színű cica szerencsét hoz. Kis tárgyi tévedés persze, hogy ha nyerünk, azt magunknak köszönhetjük. Ha nyerünk.

Ami akármilyen meglepő, nem is olyan valótlan feltételezés. Steve Bruce fiai közvetlen mögöttünk tanyáznak a táblázaton, azaz ők sem nyújtottak eddig túl sok értékelhetőt a bajnokságban. Ez nem az a csapat, aki ellen annyira szerencsénk szokott lenni ( mondjuk, ha valaki talál ilyet, azt megtapsolom ), tavaly két döntetlen született, az odavágón, Sunderlandben a kicsit túlnyújtott hosszabbításban egalizáltak... A visszavágón pedig már a szokásos tavaszi szenvedés dominált. Ezúttal két rossz formában lévő csapat találkozik, hogy úgy mondjam, és aki nyer, az végre magára talál ( tehát mi ). Ebben a szezonban, nagyon úgy tűnik, hogy nekünk nem lesz könnyű egyik csapat ellen sem. Eddig hazai pályán még jók vagyunk ( a Liverpool elleni meccs egy vicc volt annyi sérülttel ), három meccs, hat pont, utóbbi kettő gólkülönbsége 4-0, ráadásul a Bajnokok Ligájában is nyertünk. Nem hiszem, hogy Sunderland pontot fog rabolni, nem is ajánlom. Mindig tudnak meglepetést okozni, de nekünk - ITTHON! - nyernünk kell, és ezt Wenger is tudja. No meg hát remélem az összes játékos. Nem számítok jó meccsre, mert hajtani próbálunk majd, a Sunderland pedig védekezni fog. Ám a győzelemben szinte biztos vagyok.
Remélem, hogy a védelem összeszedi magát erre a meccsre, hogy a középpályán ismét ütőképesek leszünk., hogy hazai pályán ismét nyerünk.

What's up, you Gunner?

2011-10-13T21:40:00.000+02:00

Így a kéthetes szünet alatt már nem nagyon tud az ember mit csinálni. Elnézi a válogatottakat, illetve aggódik az Ágyúsokért, akik ez idő tájt saját hazájuk válogatottjáért tesznek sokat. De azért ez nem az igazi. Történések híján önkéntelenül is elgondolkodtam azon, hogy mi a szitu. Arra jutottam, hogy nekem nem jön be.

Ahogy Fluornak is azt mondom, hogy gáz vagy öcsi, most akárki ezt mondhatja ránk is. Természetesen tudjuk : gyengültünk a nyáron, egóból és csigából is kevesebb van már az asztalon Nasri távozásával, fineszes passzokból és győzelmekből is kevesebb van Fabregas távozásával óta. Bubu is távozott, őt sem felejtjük el, ám ahhoz képest, hogy nem ő volt feltétlen a védelem oszlopa, simán gyengültünk tavalyhoz képest hátul is. Na persze, azt hiszem ezt mindenki tudja (tapasztalta). Hiába csengenek jól a nevek, a lehetséges variációk, mivel mindig van olyan, aki nem egészséges, vagy éppen nincs formában. E mellett még a csapat össze sincs szokva ( szét van esve? ). Ha az összes idei kapott gólunkat összeszámoljuk, valószínű, hogy még az is kevés (!) ahhoz az számhoz képest, ahányszor ezt témát már "kipicsogtam". A védelem bizonytalankodása (...) mellett említhetném Ramsey és Rosicky szürkeségét, amitől teljesen kiveszik a középpályánkról az értelem. Azt fölösleges is mondani, hogy különösképpen a mi játékunknak ez nem éppen tesz jót... Jött Benayoun és Arteta is, velük egyértelműek erősödött a keret ( a megmaradtakhoz képest ). A befejezésekért felelős sorban nem történt sok változás, a tavaly tavasszal hatalmas formában lévő van Persie maradt ( csak a formája nem ). Theo Walcott még mindig az Arsenal futballistájaként okoz stroke-ot az ellenfél védőinek. Samir persze... Igen, távozásával ( és Clichyével ) elég komolyan gyengült a bal oldalunk, Gibbs és Arshavin, esetleg Gervinho egyelőre nem üti meg az ő szintjüket. Igaz, André Santos személyében szerintem érkezett egy támadásban legalább olyan kaliberű játékos, mint Gäel.
Ehhez képest hét forduló után a tizenötödik helyen állunk, és az edzőnk még mindig Arséne Wenger. Nemrég azt olvastam, hogy a vezetőség biztosította Arsént afelől, hogy a bizalom megvan. Mondjanak még ilyeneket, és akkor még tizenöt évig fogunk...
Jómagam bízok az öregben, mert mindig tud újítani, és tudom, hogy csakis a makacssága miatt nem nyertünk már egy kicsit régóta kupát. Fater, elmélkedj, és kezdjük el mondjuk a Sunderland ellen....
Ha most rápillantok a tabellára, legszívesebben elásnám magam. Hét forduló után tizenötödikek vagyunk,

Tottenham - Arsenal ( 2 : 1 )

2011-10-02T20:51:00.000+02:00

Az a szerencse, hogy nem pörögtem föl túlságosan erre a meccsre. Pont emiatt. Féltem, hogy ez történik. És most nem szimplán magára a vereségre gondolok, hanem arra, ahogyan ez történt. Ez is egyfajta Arsenalos volt, bár nem az utolsó fél órában kaptunk hármat, nem is két öngóllal kaptunk ki. Sőt, még jogtalanul megítélt büntető sem volt. Egyszerűen az akarat hiányzott. Az igazi átütőerő. Az egyenlítő gólunk körüli periódus volt az egyetlen szakasza a meccsnek, amikor nyomás alá helyeztük a hazaiakat. Aztán, ez érthetetlen okok miatt alábbhagyott, és jött a szerencsétlen gól, ami azért Szczesny számlájára írható. De ez egyszer felmenteném, mert egyrészt ezen a meccsen is kiválóan védett - ezt leszámítva természetesen - másrészt ha ő nincs, akkor még annyi pontunk se lenne, mint ahány gólt eddig lőtt a Ferencváros az NB1 idei kiírásában.
Sajnos, míg néhány nappal ez előtt arról számolhattam be, hogy Mertesacker addigi legjobb meccsét hozta le nálunk, most azt kell, hogy mondjam, gyengébben szerepelt, mint a Jóska Pista a matekversenyen. Sokszor helyezkedett rosszul, lemaradt. Song, aki még mindig kényszerűségből játszik középhátvédet, most szintén nagyon gyengén játszott, nem voltak jó indításai, és olyan magabiztos megoldásai, mint az Olympiakosz ellen voltak. Ezen a meccsen inkább a szélső védőink emlékeztettek védőkre minket, míg hét közben a belső duónak köszönhettük, hogy nem kaptunk több gólt. Sagna most is hozta a szokásosat, védőmunkáját rendre megoldotta - míg le nem sérült. Egy ütközésnél maradt lent, kibicsaklott a bokája... Jenkinson állt be a helyére. Gibbs oldalán már több volt a hiba, az angol védő sem támadásban, sem annak elhárításában nem jeleskedett, de sajnos még így is túlszárnyalta Mertesackert ( és Songot )...
Merem kockáztatni, hogy Aaron Ramsey több labdát szórt el a meccsen, mint ahány fogam van ( egyelőre még mind megvan ). Annak ellenére, hogy ő szerezte egy szem gólunkat, egyszerűen kritikán aluli teljesítményt nyújtott egyrészt a labdák elszórásával, másrészt lassúságával és "anti-kreativitásával".Ő nem az a játékos, aki a gyors támadásokhoz passzol, akitől a fineszes megoldásokat várhatjuk. Ezt megint igazolta.
Artetának se volt sokkal jobb meccse. Gyenge közepes az ő teljesítménye, hosszú passzai rendre elakadtak, az ellenfélnél kötöttek ki. A középpályánkat most Coquelin tartotta, az ifjú francia remek teljesítményt nyújtott. A legjobbat a csapatból.

Ami a támadókat illeti, Gervinhóba benne volt a veszély, de szokás szerint rossz megoldásokat választott, ha egyáltalán elért a tizenhatosig. Volt egy kihagyott ziccere.
Sem Walcott, sem van Persie nem villogott a mai meccsen, mondjuk utóbbinak úgy nehéz is, ha nem kap labdát. Támadásban is fakó volt a teljesítmény, de ez a meccs fejben dőlt el. A Csirkék sokkal jobban akartak, ez tisztán látszott. Lehet, hogy 16 év után előbb fog végezni a Tottenham a tabellán, mint mi?

Jön az Észak-London DERBI

2011-10-01T13:00:00.000+02:00

Manapság minden idényben legalább kétszer elérkezik ez az alkalom. Ez a nap futballünnep minden észak-londoni számára, valamint azoknak, akik az érintett csapatok egyikét támogatják. Végre egy nap, ahol levetkőzhetik a hétköznapi monoton szürkeség hálóját. A nap, amikor minden Ágyús szív egyszerre dobban, mikor kivonulnak a Tüzérek a játéktérre. Amikor a piros-fehér pubokra kibiggyesztik a "hülyéket nem engedünk be" feliratot, ami természetesen a Tottenham Hotspur velejéig romlott ( félreértés ne essék, az összes az ) szurkolóira vonatkozik. A nap, amikor minden hős fanatikus kiengedi a fáradt gőzt, a dühöt és a gyűlöletet - vagy éppen csendesen végignézik a meccset, és álnokul mosolyognak, amikor látják a Csirkék kikezdett, fáradtságtól eltorzult arcát. Igen, következik a Tottenham - Arsenal!

Ez a párosítás teljes mértékben a rivalizálásról szól. Ami kell. A futball lételeme. E nélkül valóban csak játék lenne az egész. Ilyenkor teljesen mindegy, hogy valaki öt meccset nyert zsinórba, vagy nyolc mérkőzés óta nyeretlen. Itt bármi megtörténhet. És meg is történik.

Időtlen idők óta, pontosabban, mikor az Arsenal áttette székhelyét London északi részére, s a Highbury lett új otthona, a Spurs az Ágyúsok legfőbb ellensége. Büszkén nézünk rá azokat az eredményeket felsorakoztató listára, ami két csapat elnyert trófeáit mutatják. Amíg mi tizenháromszor jutottunk el a csúcsra az angol első osztályban, addig a csirkéseknek mindössze kétszer sikerült ezt elérniük. Az FA-kupa győzelmekből is nekünk van a több, kereken tíz, a Tottenhamnek nyolc. Egyedül a Carling Cup az a sorozat, ahol a Spurs többször volt a trónon ( jellemző ).
Ami a fej fej melletti párharcokat illeti, összesen 170-szer találkozott a két együttes minden sorozatot beleszámítva. Ezek közül egyiknél sem billen a Hotspur felé a mérleg, a legfontosabb, a bajnokságban 61 Arsenal győzelem, 43 döntetlen, valamint 47 Tottenham siker.

A tavalyi idény sajnos elég szégyenletesen sikerült, főleg az őszi, Emirates-beli találkozó. Nem akarom részletezni, annyi elég, hogy félidei 2-0-ás vezetés után otthon kikaptunk tőlük.
A tavaszi visszavágón szintén volt kétgólos az előnyünk ( 1-3 ), de ezt a meccset sem sikerült behúzni.
Most eljött az idő, hogy ezt megtoroljuk. Sőt, most még több okunk van rá. Mondjuk úgy, hogy egy újabb "ex-Arsenalossal" bővült a csirkések keret, ez pedig nem más, mint Emmanuel Adebayor. Miután megjárta Manchestert és Madridot, képes volt visszajönni Észak-Londonba, csak éppen eltévesztette a házszámot. Ezt csak egy győzelemmel lehet megtorolni. No meg amúgy is torkig vagyunk a Tottenhammel, nem igaz? Éppen ezért vasárnap Wenger Piros Hadserege legyőzi a Gonoszt, helyreállítva ezzel a rendet!

Arsenal - Olympiakosz ( 2 : 1 )

2011-09-29T16:30:00.000+02:00

A görögök legyőzésével túl vagyunk egy nyert meccsen, ami idei formánkat tekintve, illetve arra gondolva, hogy vasárnap DERBI, helyes kis eredmény.
Tulajdonképpen semmi különös nem történt a meccsen; ezt a formát már sokszor eljátszottuk. 20-25 perc igazi játék, két rúgott gól, aztán szépítettek a vendégek, és eléggé visszaestünk. Meglepően jól játszottak a görögök - nem sztrájkoltak - sok helyzetet alakítottak ki. Ez persze azért volt, mert mint csapat, nagyon gyengén védekeztünk. Frimpong gyenge meccset fogott ki, valamint a széleken is rendre hibáztunk. Sagna ugyan majdnem hozta szokott formáját, de most ő sem volt a toppon, ráadásul az ifjú titán, aki támadásban sokat megcsillogtatott tudásából, védekezésben pedig bemutatta, hogy bizony fejlődni kell, Oxlade-Chamberlain sem segített neki. Viszont a belső védőink, akik közül az egyik eredeti "foglalkozása" védekező középpályás, nagyszerű egyéni teljesítménnyel rukkoltak elő. Song, a mi Alexünk, akinek most a sok sérült miatt eggyel hátrébb kellett játszania, kitűnően látta el a feladatát. A helyenként letámadó vendégek egyszer sem tudták megzavarni, mindig jó döntést hozott, amit rendre pontosan kivitelezett. Egy nagy ötös mindenképpen jár neki. A párja, Mertesacker is gyakorlatilag hibátlanul hozta le a meccset. Jó szerelések, és sok mentés. A kapu előtti kisebb kavarodásokból, ha jól emlékszem, egy-két kivétellel mindig ő rúgta ki a labdát. Nem cifrázta, de megoldotta, és nagy szerepe volt abban, hogy megőrizünk egyet a kétgólos előnyünkből. A védekezésben szép teljesítményt nyújtott Szczesny, akinek a már a két kiválóan játszó belső védőinken is túljutó labdákkal kellett valamit kezdenie. Sokan tornázott, nem hagyták nyugton, főleg az első félidőben. Nagy szerepe volt a győzelemben. André Santosnak is, de neki leginkább a szerzett gólja miatt, mert ezen a meccsen nem a védekezésben mutatott fel jó teljesítményt. Annyival jobb talán Gibbsnél, hogy sokkal jobb, és látványosabb a támadójátéka. Mindössze másodjára kezdett, de már megvan az első gólja.

A középpályánk, mint említettem, nem éppen a támadás-elhárításban jeleskedett, kiváltképp az első játékrészben. De mivel Rosicky ( szokás szerint, sajnos ) gyengén játszott - és Frimpong is, mint az írva volt - előre sem voltunk este a legacélosabbak. Igaz, azt nem szabad feledni, hogy a cseh indította remekül Santost a második gól előtt. Ezen kívül viszont halvány játék. Középen nem, inkább a szélen villogtunk a meccsnek abban a periódusában, amikor úgy játszottunk, ahogy illik. A középső harmadból a legstabilabb teljesítményt Arteta nyújtotta, labdákat szerzett és játszott meg jól. Neki köszönhetjük, hogy mégiscsak volt középpályánk.
A támadósorból két pozitívum : Chamakh jobban játszott, mint szokott, és mint kiderült, van egy klassz (-is, lesz majd ) szélsőnk, Alex Oxlade-Chamberlain személyében. Gyönyörűen mozgott a be és vitelezte ki helyzetét,, ezzel megszerezte élete első Bajnokok Ligája találatát. Védekezésben azonban még messze alulmúlja Walcottot ( aki van, hogy néha ott jobb... ). Arshavin igen gyengén muzsikált, két helyzetéből egyet sem tudott kihasználni, de ezen kívül még a játékban sem vett részt sokszor túl hasznosan. Ez sem a kobold meccse volt, de sebaj, lesz még jobb is.

A győzelem volt lényeg, ez megvan, másodikak vagyunk, legközelebb megyünk Marseille-be, egy jó kis meccsre. Ezzel most két hétig letudtuk a Bajnokok Ligáját. Jöhet a hétvégén a Tottenham...

Sújtsunk le Damoklész kardjával

2011-09-27T15:24:00.001+02:00

A dortmundi döntetlen nem mondható rossz eredmények, bár úgy, hogy egy hatalmas góllal sikerült egyenlítenie az utolsó percekben a vendéglátóknak, kicsit keserű a szánk íze a pontszerzés ellenére. A tavalyi Bajnokok Ligája kiírásban mi rúgtuk a legtöbb gólt a csoportkörben, hat meccsen tizennyolc gól volt a termés. Ugyan most erősebb csoportba kerültünk, az Olympiakosz személyében kaptunk megint egy olyan ellenfelet, aki ellen talán nem bánnánk, ha sok gólt szerezne a csapat. A görögökkel kapcsolatban egyébként az az érdekes, hogy pont a hellének hő szokásának ellentmondó a csapat : sokkal inkább erősebb elöl, mint hátul. Riera, Ibagaza és az anno a Herthában gólok tömkelegét termelő szerb Marko Pantelics bizony nem piskóta egy ilyen szintű klubnál. Ám a BL-ben nem, és főleg az Emiratesben nem fognak villogni. A svéd Olof Mellberg nekünk pont jó védő lesz, ugyanis nem igazán ívelgetésre játsszunk. Mivel elég lomha a skandináv öreg róka, a mi gyors játékosaink könnyedén elvihetik mellette a labdát, vagy lefordulhatnak róla.
Amint az ilyen meccseken lenni szokott, sok minden függ attól, hogy mikor szerzi meg a vezetést a toronymagas esélyes, vagy esetleg egy kisebb csoda folytán gólt szerez az ellenfél, és megkeseríti jelen esetben a mi dolgunkat. Nagyon remélem, hogy erre nem kerül sor, és viszonylag hamar gólt rúgunk, ezzel eldöntjük a meccset. Ez a csapat közel sem olyan erős, mint a tavalyi, ezért nem is lenne meglepő, ha nem gáláznánk, de két gólos győzelem elvárható. Telt házat várok, és könnyed győzelmet. C'mon you Gunners!!

Arsenal - Bolton ( 3 : 0 )

2011-09-25T15:40:00.000+02:00

A statisztika furcsa dolog : Mindenki azt látja bele, amit akar; függ attól, hogy milyen oldalról nézzük.
Bár számolgatni teljesen fölösleges, azt majd elég lesz akkor, ha zsinórban az ötödik meccsünket is megnyerjük, kimondhatjuk, hogy a kezdeti nehézségek után idehaza kezdjük összekapni magunkat. Bár ugye a Swansea elleni hazai 1-0-s győzelemmel kezdődött a szezon érdemi része ( előtte elfocizgattunk a tartalékokkal ). A Liverpool ugyan nyert az Emiratesben, de azt ki számolja, ki emlékszik már arra - csak a statisztikusok.
Legutóbbi két hazai derbinket lehoztuk, négy rúgott, és nulla kapott góllal. Legutóbbi a Bolton elleni 3 : 0 volt.
Sajnos, annak ellenére, hogy ilyen különbséggel nyertünk, nem mondhatjuk, hogy sokat javult volna a csapat. Az első félidőben bizony nagyon gyengén játszottunk ( ahogy a Bolton, bár ők az egész meccsen ), Arteta vitt egy kis színt a játékunkba egy-két csodás passzal.
Aztán a második félidő elején jött Robin van Persie, és megszerezte nekünk a vezetést, és saját maga 99-dik Ágyús gólját. Igazából már ez sok volt a harmatgyenge vendégeknek, hát még aztán az emberhátrány, amit sikerült összeszedni tíz perccel a vezető gól után. Mindenki tudta, hogy a mi holland centerünknek a következő gólja a századik találata lesz, ezért keresték is a srácok Robint. A 71-dik minutumban végül Walcott centerezésére érkezett és ért bele jól van Persie, és megszerezte 100-DIK GÓLJÁT AZ ARSENALBAN! Szép teljesítmény és csak így tovább, Robin!

A meccs legvégén begyömöszöltünk még egyet, Song gyönyörű találatával beállította a végeredményt.
Sokat köszönhetünk Darren Pratley-nek, aki még a legelején kihagyott egy ziccert ( no meg Szczesnynek, aki védett ), ugyanis ha az bemegy, nézhettünk volna 90 perc szenvedést ismét. E helyett egy magabiztos győzelem. Go Gunners!

Arsenal - Swansea ( 1 : 0 )

2011-09-10T19:19:00.000+02:00

Végre sikerült nyerni, és ez a legfontosabb jelenleg. Azon kívül ezen kívül ( elnézést ) más pozitívumot sokat nem lehetett felfedezni. Bár, ha a dominálás ( jóval többet birtokoltuk a labdát, főleg a meccs első kb 70 percében ), valamint a 18 lövés ( ebből 8 talált kaput ) illetve az új igazolások bemutatkozása annak számít, akkor ezeket is fel lehetett fedezni. Sőt, ha tegyük fel elgondolkozok mondjuk Mertesacker játékán, akkor azt gondolnám, hogy kezdésnek nem is rossz. Volt több szép szerelése is, amivel kijavította a meccs eleji egyik nagy hibáját, amit akkor Szczesny korrigált, bizonyítva ismét, hogy nincs kapuskérdés. Artetával kapcsolatban már kicsit negatívabb a véleményem, ő szerintem inkább az első félidőben mutatott jobb játékot, a másodikban nem nagyon hozott helyzetbe senkit. Ellenben úgy gondolom, hogy nagyon jó lesz ő Fabregas pótlására.
Ha a meccs összképét nézzük, és laikus lennék, azt mondanám, hogy a Swansea rászolgált ( volna ) az egy pontra. Tíz lövésből a fele kaput talált, és a legvégén Danny Graham lábán ott volt a meccslabda. Hajtott rendesen a walesi csapat, meg is lepődtem a labdajáratásukon és magabiztosságukon, hiszen mikor náluk volt a labda, folyamatosan a mi térfelünkön járatták, és a tíz lövés elárulja, mennyi sikerrel. Ez persze egyben a védekezésünknek is köszönhető volt, mindig volt szabad ember a "Hattyúknál".
A lényeg a poszt címében van, illetve a Stoke City - Liverpool 1 : 0-ban. Sajnos, a többi riválisunk nyert és most, mikor írom ezt a bejegyzést, a Manchester United is győzelemre áll, 3 : 0-ra vezet Boltonban. Sajnos.
Ettől függetlenül mi nyertünk, és ez a lényeg. Éljen a gólszerző, Andrei Arshavin!
Don't Worry Be Happy!
Go Gunners!

Az új irányító

Mintha rajtolna a bajnokság

2011-09-08T21:01:00.001+02:00

Tulajdonképpen mélységesen nem tud érdekelni, hogy hogy indult ez a szezon. Azt, hogy elindult, a szembe szomszéd juttatta eszembe. Ugyan, hát értik, hosszú volt a szünet. Valami dereng, mintha egy uncsi meccset játszottunk volna a Szarkákkal, de többre nem emlékszem. A doktor azt mondja, kényszeres amnézia. Higgyünk neki. De az már igazán érdekes, ha rá akarok menni az Arsenal első három meccsére, a következőt írja ki a net : 404 Not Found. Pech.
Wenger megemberelte magát az átigazolási piac utolsó napjaiban, így sikerült leigazolni Pak Csu Jungot, Per Mertesackert, André Santost, Mikel Artetát, valamint kölcsönbe érkezett Jossi Benajun. Kérdés, hogy a langaléta német elég gyors-e, ha mondjuk a Swansea törpehadseregével találkozik, hogy Arteta pótolja-e a Fabregas távozásával keletkezett űrt a középpálya támadó részében, illetve, hogy André Santos mennyire tudja majd hozzátenni a magáét a támadásokban. Ha ez a három ember viszonylag jól megoldja a feladatát, akkor nem lehet gond, ebben biztos vagyok. Emellett ott vagy ugye Benajun és Pak is ( tiszta jó lesz nézni a meccset a Tottenham és a Man United ellen; Mertesacker - Crouch, Pak - Pak ).
Fölösleges itt elemezgetni, főleg, hogy a jelenlegi legerősebb kezdőnket csak fantasy football szinten állíthatjuk össze; itt Wilshere nincs sérülés miatt, ott Song eltiltás miatt, és még sorolhatnám.
A Swansea-t megverjük, meg lesz a győzelem, és az a rajtnál nagyon fontos. A Blackburn ellen már más lesz a helyzet, ott már egy-két kivétellel "strongest" csapatunk lesz. Gondolom, ott is győzünk, hiszen a dobogóért megyünk. Ezzel a csapattal. Go Gunners!!

Pak Csu Jung a csapatban, Mertesacker orvosin; André Santos is jöhet

2011-08-30T21:53:00.001+02:00

Azért azt mégsem engedhetem meg magamnak, hogy a századik bejegyzésem a Manchester United ellen bekapott nyolc gólról szóljon. Ez nem volt szép a csapattól, hogy erre kényszerített... Persze, legkevésbé ők akarták ezt. Ezért ebben a posztban éppen csak megemlítem, hogy 8-2-re kaptunk ki az Old Traffordon. Talán ez a felmosás kellett ahhoz, hogy végre igazoljunk. Igaz, a dél-koreai csapat kapitánya, Pak Csu Jung már az előtt orvosi vizsgálaton vett részt. Ma volt megtekinthető az első interjúja, melyben azt mondja, hogy még mindig ámul azon, hogy ide került, a maximumot fogja nyújtani, ehhez pedig kéri a szurkolók támogatását. Örülünk, hogy itt van, én legalábbis igen. Koreaink még nem volt, kici á borsz, de erősz, reméljük beválik, és hasznos lesz a csapat számára - minimum - az elkövetkezendő két és fél évben.
Per Mertesacker lehet a következő, a Werder Bremen langaléta középhátvédje. Aki ismeri, tudja, hogy kissé mély, lomhább mozgású. Aki ismeri a Premier League-et, az tudja, hogy gyors védők kellenek. Ennek ellenére nem feltétlen rossz igazolás, de, hogy meghatározó játékos lehet idővel a csapaton belül, azt nehezen tartom elképzelhetőnek. Úgy gondolom, hogy ő egy igazi "pánik igazolás" így egy nappal a bót zárása előtt.
Rajtuk kívül André Santos eljövetelét írják tényszerűen, a brazil válogatott balhátvéd a Fenerbahcét hagyná el a kedvünkért. Hakan Süküréknél nagyon fickándozott a koma, védő létére 52 meccsen 10 találatot jegyzett, nem is akármilyeneket. Azt nem tudom, hogy pánikból hoztuk-e ide, minden esetre vele szemben igencsak bizakodó vagyok.
Továbbá, mivel a hírek szerint Lansbury is mehet a QPR-ba Traoré mellett, így még valószínűbb, hogy jönni fog egy középpályás. Aki lehet Yann M'Vila, Benayoun, sőt, mivel Joe Cole már ott van Párizsban, Eden Hazard érkezését sem lehet teljesen kizárni. Amúgy meg, ha a Dortmund elfogadta volna Wenger 40 millió eurós ajánlatát Mario Götzéért, akár az új német csillag is jöhetett volna. Így tehát gyakorlatilag biztos André Santos érkezése, valamint egy középpályás bemutatása.

Manchester United - Arsenal előtt

2011-08-27T11:44:00.000+02:00

Sok minden történt ezen a héten a két csapat háza táján, ami befolyásolhatja a vasárnapi rangadó végeredményét. Helyesebben, inkább a mi házunk táján, hiszen Manchesterben mindössze annyi történt, hogy megtudták, kik lesznek az ellenfeleik a Bajnokok Ligája csoportkörében.
Ezzel ellentétben mi szerdán harcoltuk ki a főtáblás helyünket. A győzelem, ami mindössze a második volt ebben a évadban, végre lökést adhat a manchesteri kiránduláshoz, hogy ne egy teljesen önbizalom hiányos, csalódott csapat lépjen pályára az Old Traffordon. Több pozitívum is látható volt az Udinese elleni meccsen, Gervinho labdáinak nagy része például saját csapattársnál kötött ki, gólpasszt is adott, és a megindulásai végre tényleg veszélyesek voltak a kiszámíthatatlansága miatt. Kár, hogy az elefántcsontparti nem léphet pályára eltiltás miatt. Az utóbbi két meccsen egész jó produkciót mutatott föl Frimpong; azt hiszem, Wengernek igaza van, tényleg sokat lehet várni a ghánai középpályástól. A baj az, hogy szintén eltiltás miatt ő sem léphet pályára a Man United ellen, bár ki tudja, ha olyan "higgadtan" játszana mint a Liverpool ellen, lehet, hogy most megúszunk egy újabb piros lapot. Song, aki a Szarkák ellen még a jobbak között volt, és az Udinese ellen a második félidőre fölszívta magát, nem lehet ott a pályán, mi más miatt, mint az eltiltás... Egybébként a kameruni a Swansea ellen sem játszhat majd.
A nagy rangadó előtt tehát az amúgy is gyíkfing középpályáról még két ember hiányzik, a megkeresett Yann M'Vila még nem igazolt le, sőt senki, de Arsene azt mondta, hogy szeretne még három embert igazolni...
Ott lesz még az Afrika kupa is, amikor Songot kell mellőznünk...
Nem tudom, és nem is akarom megtippelni a kezdőnk középső részét, de az biztos, hogy elég felforgatott lesz, hiszen például Wilshere még mindig nem bevethető sérülése miatt.
Mindezen rossz hírek ellenére én nem tartok kizártnak egy 1-1-s végeredményt, hiszen ha a hülyeség is ragadós, a rossz játék miért ne lehetne az. Attól függ az egész dolog, hogy tizenegy betoji kisgyerek fog szaladgálni a pályán, vagy felismerve, hogy nincs veszteni valónk, beleadunk-e mindent, hadd szenvedjen az ördöge!

Legyőztük az Udinesét, jutalmul jöhet Németország bajnoka

2011-08-26T11:59:00.000+02:00

Szerdán szerencsére megmutattuk, hogy azért simán jobbak vagyunk az olaszoknál, ha odatesszük magunkat. A második gólunk igazán szép volt, Gervinho első jó meccsét játszotta, Szczesny ismét bizonyította, hogy nincs kapuskérdés, végül pedig a legfontosabb, hogy kettős győzelemmel a főtáblára jutottunk. Összességében jól játszottunk, sok helyzetet alakítottunk ki, a 2-1-s eredmény helyett lehetett volna több is. Az igaz, hogy az első félidőben a középpályánk legfőképpen Ramsey révén nagyon gyenge volt, mind előre, mind hátra. A tény, hogy kell egy középpályás, aki irányítsa a csapatot, még az Udinese ellen is szépen körvonalazódott. A legújabb hírek szerint Wenger 22 millió fontot fizetne a Rennes középpályásáért, Yann M'Viláért, sőt, a Football Italia még Sneijder nevét is hírbe hozta velünk kapcsolatban. Nyugodt mondjuk nem vagyok, hiába hall az ember nap mint nap gyakorlatilag jó kis igazolási pletykákat. Minden esetre muszáj, azaz muszáj igazolni, és ez kicsit enyhíti a stresszt...

Theo idegenben is betalált az Udinese ellen

A Bajnokok Ligájánál maradva, tegnap ugyebár kisorsolták a csoportokat. Akkora szerencsénk most nem volt, mint tavaly, amikor is a Shakhtar, a Braga és a Partizan volt a csoportkörben a három riválisunk, de azért most sem panaszkodhatunk : az Olypiakosz, a Marseille és Jürgen Klopp tanítványai, a Borussia Dortmund lesz az ellenfelünk idén az első körben. Innen azért illik továbbjutni, akárhogy is nézzük. Az sem szégyen, ha másodikként, hiszen tavaly abban a habkönnyű csoportban is sikerült az ukránok mögött végezni. Első ránézésre egy minimum tizenkét pont. A görögöket oda-vissza meg kell verni, a Marseillet és a Dortmundot hazai pályán le kell győzni. Van egy olyan érzésem, hogy innen elsőként fogunk továbbmenni; nem tudom miért, egyszerűen az is olyan Arsenalos lenne.

Angol csapatok közül talán a Manchester United kapta a legkedvezőbb ellenfeleket, nekik a Benfica, a Basel és a román Otelul Galati jutott osztályrészül. A City már nem járt ilyen jól : a Bayern München, a Villarreal és a Napoli lesz az ellenfelük. Ez egy szép kis csoport, amibe szerintem olyan körbeverések lesznek, hogy ihaj.
A londoni kékek ellenfelei pedig inkább csak idegenben okozhatnak egy kedvezőtlenebb eredményt Villas-Boaséknak, a Valencia, a Leverkusen és a Genk fog pályázni a Chelsea-re. A Manchester Cityn kívül véleményem szerint az összes angol csapat biztos továbbjutó, hogy aztán ebből mi lesz, ősszel kiderül.

Arsenal - Liverpool ( 0 : 2 )

2011-08-21T14:13:00.000+02:00

Ebben a vereségben semmi meglepő sincsen, amint az előző bejegyzésben említettem, már előre kinézett egy ( nagy ) zakó a pudlik ellen. Az elkeserítő volt mégis, hogy ez az Arsenal. Egyszerre játszottak olyan játékosok, mint Ignasi Miquel, Carl Jenkinson, Emmanuel Frimpong, Aaron Ramsey, és később Henry Lansbury, de akkor már Frimpong nem volt a pályán. Ezek mind tehetséges játékosok, és talán tudnánk velük végezni az első tízben - bár Miquel testfelépítése szerintem nagyon nem Premier League szintű. De azért talán nem az a cél, hogy az első tízben legyünk.
A mérkőzés elején Koscielny lesérült, a végén Jenkinson. Eddig is rengeteg sérült volt ( no meg két eltiltott ) ezért is volt olyan tartalékos a kezdőnk. Most, hogy Frimpong is kiállíttatta magát, gyakorlatilag nincs is elég emberünk. Most már muszáj lesz igazolni, kerül amibe kerül, ha 30 millió, akkor annyi, de ez így nem mehet tovább. Két forduló, nulla rúgott gól. Ráadásul az Udinese ellen is csak egyszer sikerült betalálni. Egyszerűen szívfájdító volt nézni, hogy szegény Sagnának kellett balhátvédet játszani, mert Wenger nem hajlandó igazolni. Erreföl kaptunk a kiállítás után egy hihetetlen peches gólt, bár ehhez lassan hozzászokhatunk... Miquel és Ramsey hozta össze, bár véleményem szerint egyik játékos számlájára sem írható a gól. Ezek után már nem volt kérdéses, hogy nyer a Liverpool, és a végén mivel kinyíltunk, sikerült összehozniuk a másodikat.
A Mersey-partiak örülhetnek a győzelemnek, de annak, hogy ilyen korlátozott szellemi tudású csapat ellen, amivel kiálltunk ellenük, így tudtak szerepelni, inkább a falba verhetik a fejüket. Igaz, míg Frimpong a pályán volt, gyakorlatilag tíz emberrel játszott a 'Pool, mert Vermaelen egyszerűen hihetetlen, briliáns, fantasztikus, lehengerlő játékot mutatott. Carrollt egy az egyben levette a pályáról, és e mellett még arra is volt energiája, hogy a végén még középcsatárt játsszon,. Ha ő nem lett volna, ki tudja, mi lesz a vége.
A jövő héten talán már elkezdünk tárgyalni valakivel : Jagielka, Cahill, Baines, vagy akárki. A Manchester United ellen már visszatérhet Gervinho, de ezzel nem sokra megyünk. Előtte még ott van szerdán az Udinese elleni meccs, amivel kapcsolatban kevésbé vagyok pesszimista, szerintem hozzuk legalább egy ikszre a meccset. De a Vörös Ördögök ellen valószínű megint tanulunk egy jót...

Kemény meló lesz

2011-08-18T13:23:00.000+02:00

Illetve az is az volt, amit a legutóbbi meccsen műveltünk. Az Udinese ellen itthon sikerült 1-0-ás győzelmet elérni, ami a két csapat mutatott játékát nézve igen csak sovány előny. Ha az összképét nézzük annak a meccsnek, megint megmutattuk mindkét arcunkat, tavalyhoz képest azzal a különbséggel, hogy most már az arcunk jobbik fele jóval rosszabb, mint a tavalyi jobbik fél. A rosszabbik így adja magát, hogy nem katasztrófa, mint mondjuk a Tottenham elleni 3-2-s vereség, hanem szégyen, tehát az, hogy egy kaput eltaláló lövésünk volt a második félidőben, és mindezt hazai pályán sikerült összehozni. Az is tragédia volt, amit a tisztelt Ágyús hadsereg hozott össze körítésként. Ami azon a meccsen volt, az elég nagy szánalom. Egy Ferencváros - Újpest meccsen hangosabbak a zöldek, mint itt voltak a szurkolók. Mindezt nem csodálom, látván a második játékrészt, én is inkább rosszul voltam, aztán majdnem álomba nyomott a rosszullét. Valószínűnek tartom, hogy a gúnár testvérekkel is ez történhetett kedden este, így pedig nem könnyű a Legjobb csapat, amelyet a világ valaha látott című dalt zengni.
Ami az olaszokat illeti, meglepően jól játszottak és bátrak voltak. Éppen ezért egy grammal kevesebb a csapatot terhelő nyomás súlya. Az megint más kérdés, hogy ha kicsit jobbak vagyunk, (...) akkor ők sem ficánkolnak ennyire. Minimum annyira kreatív játékot játszottak, mint mi; igaz, a nullát nem nehéz túlszárnyalni. Többször is kijátszottak bennünket, több ziccerük volt, mint nekünk egyáltalán gólhelyzetünk. Az olaszok csak magukat okolhatják azért, hogy rúgott góljaik száma 0. Azt pedig nekünk, hogy a második negyvenöt percben a védők nyugodtan megbeszélhették hátul, hogy mi van az asszonnyal, mert kábé annyi veszélyt jelentettünk az ellenfél kapujára, mint a Taksony SE a Magyar kupára. A középpálya, ami eddig a legnagyobb erényünk volt, mára egy hamvába holt hármas minden akciónál, és valljuk be, derék nélkül nem lehet derekasan helytállni.

Ezért az augusztus ( is ) kemény meló lesz. A legjobb megfogalmazást egy arzenálos blogon olvastam : "Vége a szép focinak, mostantól minden meccsen minden pontocskáért vért fogunk izzadni. Felkészültél erre?" No igen. Nem számíthatunk már káprázatos esernyős be passzokra, amikből ziccer lesz.

Ezzel csak az baj, hogy természetesen most kell, hogy kevesebb, mint két hét alatt játszunk négy mérkőzést : két BL-selejtező, valamint itthon a Liverpool és idegenben a Manchester United. Már előre rettegek, hogy mi lesz a maradék három meccsen. Még az Udinesét csak elintézzük, mert a Bajnokok Ligájáról való lecsúszás sokba kerülne, szó szerint. Viszont a Liverpool ellen a minimum, hogy egy vereségnek nézünk elébe, de ha a vége 0-2, 1-3, 0-3, vagy ehhez hasonló eredmény születik, akkor sajnos nem mondhatjuk, hogy erre nem lehetett számítani. A 'Pool pont a középpályán erősített be, a Sunderland elleni meccsen Charlie Adam és Stewart Downing is jól játszott. A United, mint legfőbb bajnokesélyest, úgy gondolom, nem szükséges ecsetelni, főleg, hogy mi utazunk Manchesterbe...
Így felmerül a kérdés : vajon szerzünk még pontot ebben a hónapban? Én azt mondanám, hogy ha egy pontot sikerül összegürcölni, már összekulcsolhatjuk a két kezünket. Nehéz meló lesz így, nem csak a nagy csapatok ellen, akárki ellen. Mi még mindig az Arsenal vagyunk, aki ellen fölszívják magukat a csapatok, vagy éppen beállnak bekkelni, úgyhogy a maradék 37 forduló is kevés lehet arra, hogy legalább egy elégséges eredményt elérjünk a bajnokságban. A pudlik ellen nem lesz Gervinho, Song, Wilshere, Gibbs, Djourou (?), és még valószínű Traoré sem lesz bevethető. Így ugye már érthető, hogy miért "nem lesz sétagalopp" a pudlik elleni mérkőzés ( SEM! )...

Irány Európa!

2011-08-16T16:10:00.002+02:00

Ma este selejtezőt játszunk az olasz Udinese ellen a Bajnokok Ligája főtáblájára kerülésért. Ha visszatekintünk, akkor akármelyik évben azt mondtuk volna egy ilyen meccsre, hogy otthon egy laza hármas, idegenben pedig már egy döntetlen is elég, hadd legyen a másik csapatnak is sikerélménye. Most azonban más a helyzet : például a goonersguide.com-on a különböző meccselőzetesek végén egy, maximum kétgólos hazai győzelemre számítanak. Nem csoda. Igaz, ennek nem feltétlenül kizárólag a csapat nagymértékű gyengülése az oka, az Udinese is virágzik, vagy legalábbis virágzott, mert a nyáron az olaszok is legyengültek, Sánchez, Inler és Zapata is elhagyta a klubot a nyáron, tehát majdnem minden poszton elvesztették húzóembereiket az udineiek.
A mérlegünk a hazai Bajnokok Ligája meccseken jó, a legutóbbi hat mérkőzésen öt győzelem, amihez 21-6-os gólkülönbség dominál. Az Udinese hat éve szerepelt utoljára a legrangosabb európai kupában, és ez a sorozat nem most fog megszakadni. Hat éve az idegenbeli mérlegük egyébként kiegyenlített volt, két győzelem, két vereség, hét rúgott gól mellé kilenc kapott volt.
Ha már a fogadó oldalaknál tartottunk, a kívülállók 14, illetve 20 százalék esélyt adnak az említett oldalon az Udinese győzelemre.

A két csapat egyébként még sosem találkozott ezelőtt. Eltiltás miatt Wenger illetve Robin van Persie nem lehet a kispadon, illetve a pályán, ugye, a Barcelona elleni meccs után biztos csak igazat mondtak a katalánokkal vagy a FIFA bírókkal kapcsolatban. Így a következő kezdőre lehet számítani : Szczesny - Sagna, Koscielny, Vermaelen, Gibbs - Song, Ramsey, Rosicky - Gervinho - Chamakh - Arshavin. A középpályán Ramsey helyére esetleg bekerülhet Frimpong. Minden esetre ez a Ramsey/Frimpong, Rosicky, Chamakh hármas nem túl biztató ezeket a játékosokat ismerve. Ha a walesin és Chamakhon múlik, valószínű nem találunk be. De reménykedünk. Sajnos már egy Udinese ellen is reménykedünk.

Newcastle - Arsenal ( 0 : 0 )

2011-08-15T19:16:00.002+02:00

Divatos játékot játszottunk a Szarkák ellen : langyosat. A csapatra nézve még ez a jelző is hízelgő. Nasri és Fabregas hiánya miatt igencsak vérszegényen játszottunk, s bár egy szurkoló általában feszült a meccs alatt, én személy szerint jól megültem a fotelben. Eddig is volt, hogy unalmasan játszottunk, de a meccsenkénti egy helyzetet minimum hoztuk. Nagyon nagy nulla ez a támadó középpálya így, Ramseyvel és Rosickyvel. A walesi semmi kreativitást nem mutatott föl. Utóbbi bár igyekezett, két-három jó passzát leszámítva inkább csak ide-oda szaladgált, forgolódott értelmetlenül. Az új fiú, Gervinho megindulásainál mindig megrezzentem egy kicsit, mert jól kezdte befelé húzni a labdát, de a passzt mindig, azaz mindig elrontotta. Lövés/passz helyett meghúzta, ha meg meg még nem kellett volna megjátszani a labdát, száz százalék, hogy betette középre. A balszélső Arshavin néhol a jobb oldalon tűnt fel, ami elég érdekes. A kobold sem nyújtott maradandó teljesítményt.
A védelem tulajdonképpen/legalább jól muzsikált, Koscielny és Vermaelen a jövőben még nagyszerű védőpáros lehet. Sagna és Gibbs a széleken a védőmunkát, ami akadt, azt elvégezte, de a támadásokhoz ők sem tudtak sokat hozzátenni. Leghátul aztán meg szinte tényleg semmi munka sem volt, egy-két beívelésre jól jött Szczesny és kiöklözte, vagy lehúzta.

A legérdekesebb jelenet a képen látható történet volt, amit szokás szerint Joey Barton kezdeményezett. A vége az lett, hogy Barton a pályán maradt, Gervinho pedig idő előtt mehetett pihenni. Egyszer szívesen megnézném egy csapatban Mario Balotellit, Joey Bartont, Ibrahimivicsot, Gattusot és Ricardo Carvalhot.
A meccs után annyit tudok hozzátenni, hogy borzasztó látni, hogy ott folytatjuk, ahol abbahagytuk. Az ember nem ezt várná, hogy azok a reménytelen hétvégék ( máris ) visszatérnek. Bár azt mondják, mindig van lejjebb, játékban ennél már csak jobb lehet. Remélem.

Kezdődik a tánc

2011-08-13T13:17:00.000+02:00

A mai napon elkezdődik a Barclays Premier League 2011/2012-s szezonja, bla-bla-bla, bla-bla-bla, stb., nem kell a rizsa. A lényeg az, hogy ezentúl sok angol szurkoló, vagy angol csapatnak szurkoló egyénnek lesznek vérnyomásproblémái, és egyébként különösen hétvégén, amikor nyugodtnak kéne lennie. Ez egy vírus, ami sok mindenkit sújt. Az érintett egyéneknek szombaton, vasárnap ebéd után lehetnek gondjaik a vérnyomással, amire a legfőbb gyógymód az, ha kikapcsolja a tévét, és a hosszú és veszélyekkel teli úton megpróbál betérni a lehető legközelebbi pubba, ahol ha már odáig elment, és amúgy is hosszú, megrázkódtatásokkal teli napja után megiszik néhány korsóval.
Azoknál, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel, a meccs napján ( sőt,még a meccs másnapján is! ) többször regisztráltak délutáni teázás közben pohártörést, tea kiloccsanást, stb.
Az Arsenal szurkolóinak a mai napon kora este kezdődhetnek a problémák, csapatuk Newcastle-be utazik, ahol legutóbb négygólos előnyről buktak kedvenceik. Azon a napon London északi részén sok gondterhelt arcú úriembert véltek felfedezni a civilek ( a pubokban )...

Ma tehát elkezdődik ismét egy szezon. Érdekesség, hogy a magyar Nemzeti Sporton kívül nem sok neves lap várja egyáltalán az első háromba a tímet. Van, aki azt mondja, az első ötben sem leszünk benne. Őszintén szólva egyik ( neves ) lap sem érdekel, attól én nem fogok mást gondolni. Tény, hogy gyengült a csapatunk. A legnépszerűbb tipp egyébként ez : 1. Man. Utd, 2. Man City, 3. Chelsea, 4. Liverpool. Az én tippem : 1. Arsenal, a többi nem érdekel. Őszintén : 1. Man. Utd, 2. Chelsea, 3. Man. City, 4. Arsenal, 5. Liverpool.
Sajnos, ha magába néz az ember, láthatja, hogy ezzel a kerettel bizony bajnokságot nyerni nem lehet. A dobogó valamely foka már gyakorlatilag szép teljesítmény lenne. Ez van.
Ami a mai Newcastle elleni meccset illeti, győzelmet várok, de nem arra számítok, ha lehet egyáltalán így fogalmazni. Természetesen mindig győzelmet vár az ember, aztán azt jó maga is tudja, hogy annak mennyi esélye van. A Szarkáknál a nyitányon szerintem egy döntetlen sem lenne tragédia. Ha minden igaz, és az érintett játékosok már valóban felépültek, a sérültek pedig még valóban sérültek, a következő lehet a kezdő este : Szczesny - Sagna, Djourou, Vermaelen, Gibbs - Song, Ramsey, Rosicky - Gervinho - van Persie - Walcott.

Cesc végleg elutazik

2011-08-12T15:46:00.000+02:00

Már repül is Cesc Barcelonába... Állítólag már holnap be is mutathatják, sőt, a Real Madrid elleni Szuperkupán is debütálhat. Ez minket már úgy nagyjából egyáltalán nem érdekel.
Ittléte alatt Cesc volt a mi húzóemberünk, sőt, a Premie League történetében is mint nagyszerű Arsenal középpályás fog szerepelni. Mindegy, majd megleszünk valahogy nélküle is.
Mindenesetre köszönjük, Cesc, amit a klubért tettél!

Kiket kell elpáholni idén? (2.)

2011-08-12T14:36:00.000+02:00

A bajnokság rajtja előtt nem árt kicsit körültekinteni, hogy kik lesznek legfőbb riválisaink. Illetve azt tudjuk, hogy kik lesznek, de vajon mennyit változtak?

A legjelentősebb ellenfeleink természetesen idén is a Manchester United, a City, a Liverpool és a Chelsea. A Tottenhamet pedig mindig meg kell verni.

Mióta Roman Abramovics megérkezett a Chelsea-hez, a londoni klub minden nyáron igen aktív az átigazolási piacon (...). Nem volt ez másként most sem... Bár egyik sem olyan játékos, aki már igazi sztár, lehet, hogy Torres 50 milliója azért mégis csak számított... Az sem kizárt egyébként, hogy a régebben kupákat nyerő, ám mostanra már igencsak öregedő csapatot fiatalos lendülettel akarják újra sikerre vezetni. A négy komolyabb igazolásból ugyanis egyik sem érte még el a húszat ( életkorban ). Lucas Paizon a Sao Paolo B csapatától érkezett, 17 éves, 7,5 millió eurót sem sajnált érte Abramovics. Thibaut Courtois, aki Genkből érkezett 9 millió euróért, 19 éves. Oriol Romeu a Barcelona B-től jött, 5 millió eurójába került a Chelsea-nek, valamint Romelu Lukaku az Anderlchtből 22 millió euróba került. Először is azt vehetjük le, hogy a kommentátorok nem lehetnek álmosak meccs közben, hiszen ha majd egyszerre játszik, Romeu, Romelu Lukaku, illetve Kakuta ( ő már régebb óta a csapat tagja ), bizony oda kell figyelni, hogy legyen valakiből Lukuta, Romeku vagy Kakadu.
Játékosoktól függetlenül a Chelsea legnagyobb nyári fogása Villas-Boas, a Portótól érkező, nagy célok elébe néző portugál tréner. A Mourinho-utódnak kikiáltott szakembertől hasonló eredményeket várnak, mint amit a Special One-tól kaptak még néhány éve. Reméljük nem jön össze belőle semennyi.
A Chelsea tehát erősödött, és simán lehet beleszólása az aranycsatába. Sőt.

Úgy tűnik, Sir Alex a Unitednél sajnos megint bizonyította, hogy jó szakember. A Vörös Ördögök mindhárom igazolása jónak tűnik; bár Edwin van der Sar pótlására szerződtetett David de Gea nem védett szenzációsan a Manchester City elleni meccsen, de kapustól nem is lehet várni, hogy rögtön minden a legjobban működjön. Phil Jones, aki közel 20 millió fontért került Blacburnből Manchesterbe, a második félidőben jól játszott. Ashley Young pontrúgásai pedig veszélyesek voltak, és tulajdonképpen ezen erényéért ( is ) hozták el az Aston Villából 18 millió fontért.
A távozók miatt nem gyengült a csapat, viszont az igazolások erősítést jelentenek. Ráadásul Sir Alex előhúzta a kalapból Cleverlyt, aki sokkal kreatívabb sajnos mint Michael Carrick ( és ha már clever, akkor okosabb ). Valamint Danny Welbecket is betette a csapatba a City ellen.
A Manchester United indul neki a legesélyesebben az új szezonnak, az biztos, de hogy mi lesz ebből, azt senki sem tudja, csak sejti, hogy könnyen lehet egy huszadik bajnoki cím, illetve még egy pár intenzív osztály teli Liverpool drukkerekkel.

Kiket kell elpáholni idén? (1.)

2011-08-12T11:42:00.000+02:00

A bajnokság rajtja előtt nem árt kicsit körültekinteni, hogy kik lesznek legfőbb riválisaink. Illetve azt tudjuk, hogy kik lesznek, de vajon mennyit változtak?

A legjelentősebb ellenfeleink természetesen idén is a Manchester United, a City, a Liverpool és a Chelsea. A Tottenhamet pedig mindig meg kell verni.
A milliárdos sejk-csapat idén nyáron sem fogta vissza magát. Gael Clichy 8, Sztefan Szavics 12, Kun Agüero 45, Costel Pantilimon 6,5 ( Samir Nasri 25 ? ) millió font ellenében került (kerülhet) a kékekhez, ahol végre együtt játszhatnak olyan nagy és okos játékosokkal, amilyen például Mario Balotelli. Őszintén szólva még mindig nem tudom magamban tartani a röhögést, ha arra gondolok, vagy éppen azt mondja valaki, hogy a City - már - az egyik legfőbb riválisunk. Én elég lúzernek tartom azt az egész bagázst, ahhoz képest viszont mégis tavaly előttünk végeztek. Manchester kék szívű felében kevésbé értenek a focihoz. Máshol, ha ennyi klasszisa lenne egy csapatnak, már réges-régen teli lennének trófeákkal. Bár a "kupaspecialista" (...) Mancini tavaly már elhódította az FA-kupát a Cityvel, az olasz nem túl nagy egyéniség, mint edző. Bár játékos és tréner 50-50 %-ban felelős egy csapat teljesítményéért, úgy gondolom, ha az olasz helyett más ülne a kispadon, még jó is lehetne a City valamire. Bár ki tudja, lehet, hogy Roberto egy mesteredző, csak az olyan nagy játékosok, mint Mario Balotelli nem mindig értelmezik helyesen azt, amit a mester kér.
Ha sikerülne a Citynek összekovácsolni ezt a csapatot, akkor beszélhetünk valamiről. Így viszont még marad nekik a reális cél, és az maximum egy harmadik hely az idén. Persze pontlopónak jók, ezért is kell odafigyelni rájuk.

Ha ránézünk a Mersey-parti együttes átigazolási listájára, láthatjuk, hogy liverpooli barátaink sem lustálkodtak a nyáron. Jelentősebb igazolásaik : Jordan Henderson ( Sunderland, 18 millió font ), Charlie Adam ( Blackpool, 8,4 millió font ), Stewart Downing ( Aston Villa, 22,8 millió font ). Erősítettek tehát Kenny Dalglishék, de így se fognak sokra menni. Mivel sem tavaly, sem azelőtt nem tudtak az első öt helyen végezni, ezért most nyilván az elsődleges cél az lenne, hogy befurakodják magukat a csirkések elé, aztán egy jól sikerült ősszel megcélozhatják, hogy a City-t kitúrják, és újra helyreálljon a Big Four. Tavasszal megmutatták, hogy ezzel a csapattal is lehet jól játszani. Most még jött három játékos ( akik hozzáteszem, nem klasszisok, inkább stabilabbá akarják tenni a 'Poolt ) és ha Dalglish jól dolgozik, netán, talán, esetleg, a dobogó harmadik fokára odaérhetnek. De ezt nem tartom reálisnak. Az első ötben fognak végezni, de negyedik, vagy ötödik helyen. Nem olyan jó csapat még ez a Liverpool.
Ellenben kupában gondolkozhatnak, bár az FA-kupa megnyerése a Angliában a másodosztályig mindenkinek lehet majdhogynem reális cél.

Adiós!

2011-08-11T15:39:00.000+02:00

Már csak órák kérdése?

2011-08-10T11:51:00.001+02:00

Minden bizonnyal igen. Az átigazolási piacon nap mint nap változnak az ügyek, hát még akkor, ha a bajnokság rajtjáig már csak hármat kell aludni.
A spanyol www.sport.es szerint alig néhány óra, és megegyeznek Cesc Fabregas ügyében a felek. A fix összeget 34 millió euróra becslik. Nagyon pozitívnak vélik az ügy változását, legalábbis katalán szempontból nézve. Ha valóban pár óra kell, az azt jelenti, hogy már csak hivatalossá kell tenni az ügyet, azaz akkor már rég megvan a megállapodás. Az nyáron rengeteget lehetett aról olvasni, hogy pár napon belül, vagy a jövő hét végére ( meg lesz a megállapodás ), de ezt már a százezredik olyan cikk előtt tudni lehetett, hogy alaptalan pletyka. Viszont ilyen merészen, ilyen kevés időt mondva, azaz pár órán belül, nem nagyon volt. Igen valószínű, hogy ez úgy lesz, ahogyan a spanyol lap állítja.
Laurent Blanc, Samir Nasri menedzsere a francia szélső ügyével kapcsolatban azt mondta, hogy jelenleg még mindig az Arsenal játékosa Samir ( ezt eddig is tudtuk ), de elmondta neki, hogy nem szeretne szerződést hosszabbítani. A tegnapi hírek szerint 25 millió font ellenében lehet a Manchester Cityé Nasri, amivel nagyon jól járnánk. Egészen komolynak tűnt az a hír, hogy Wenger egy Nasri megy, Juan Mata jön akciót tervez, amivel bizony jól járnánk, Mata nagyszerű játékos.
Valamint Gary Cahill, a jelenleg még boltoni védő ügye a Premier League rajtjáig eldől, a 24 éves játékos körülbelül 11-15 millió font körüli összegbe kerülhet.

Ha a dolgok úgy haladnak tovább, ahogyan jelenleg állnak, akkor szombaton talán kijelenthetjük : érkezett : Carl Jenkinson, Gervinho, Alex Oxlade-Chamberlain, Mata, Gary Cahill ( és megérkezett a játékengedélye Ryo Miyaichinek ). Távozott : Ebuoe, Nasri, Fabregas;
Ez azt jelentené, hogy az öreg tartotta a szavát, és aktív volt az átigazolási piacon. Ha ezzel az öt ( hat ) igazolással fejezzük be, akkor láthatjuk, hogy négy játékos is szélen játszik, három klasszikusan, azaz Wenger egyértelműen számol Cesc távozásával, ezzel a középpálya jelentős gyengülésével.
Az viszont még nem is volt megemlítve, ha Cesc elmegy akkor kapunk 34 milkát, amivel már lehet gazdálkodni...

Elszomorító a helyzet

2011-08-08T13:35:00.001+02:00

Jövő héten kezdődik a Premier League. Minden normális csapat, aki tud, igazolt olyan játékosokat, akik segítségére vannak a klubjuknak. Még a Mu is képes volt három játékost igazolni. Van der Sar helyére szerzőtették David de Geát az Atléticotól. Mert szükség volt rá. Mert a józan ész azt diktálta ( és volt keret rá ). Tőlünk elment Clichy az újgazdagokhoz, így Kieran Gibbs lett az első számú balhátvéd... Persze, hogy tehetséges... Persze, hogy fiatal... Kéne egy normális balszélső. Kit igazoltunk? Senkit ( eddig... ). Pedig szükség van rá. A józan ész ezt diktálja ( és van keret rá ). Védőposzton igazoltunk egy Carl Jenkinsont a Charltontól ( ahol amúgy kölcsönbe adták több csapatnak is ). 19 éves, nemhogy megoldja a problémákat, még tetézni is fogja.
Leigazoltuk Gervinhót a Lille-től. Ő az eddig látottak alapján jó igazolásnak bizonyul, úgy néz ki, hogy jól érzi magát. Csak az a baj, hogy eddig sem a támadószekcióval volt a gondunk, Robin termelte a gólokat, Cesc osztotta a forintos zsugákat. Persze lehet gond, ha végül EL Capitano visszatér Barcelonába, ahonnan származik, igen, ahová való, ahol kel lennie... ( Egyébként az járja, hogy a Barcelona arra kéri Cescet, hogy adjon hozzá az átigazolási díjhoz saját zsebből pár milkát, és akkor "hazamehet". Azért valljuk be, egy ekkora klubnál ez nemhogy elképesztő - bunkóság - hanem felháborító is. Ha meg nincs rá keret, akkor ne járjon a száj ) Viszont Gervinho csatár, és nem irányító, és Aaron Ramsey-ben pedig finoman szólva sincs akkora bizalmam... és nincs akkora játékos sem, mint Cesc.

Nyakunkon a Nasri-ügy is, akiért a állítólag az újgazdagok érdeklődnek. Szerintem Samir maradni fog, bár a City simán költhet még 15-20 millió fontot ( na és akkor itt jut eszünkbe, hogy a City 45 millióért szerződtette Kun Agüerót. Már akkor megfejelem a monitort, ha valaki azt mondja, hogy Agüero jobb, mint Nasri, de hogy 25-30 millióval többet érjen, nahát az már... persze a Citynek teljesen mindegy, szerintem ők 90 millióért is leigazolták volna ). Minden esetre fennáll a lehetősége annak, hogy Samir távozik. Akkor pedig pedig összeadhatjuk : Nasri, Cesc, Clichy ( Bendtner, Eboue ) - a távozók ( ez a legrosszabb eset ). Érkezett : Jenkinson, Gervinho.
No persze ha Cesc elmegy, lesz kis lóvé. Az megint más kérdés, hogy tuti, hogy nem csinálnánk vele semmi értelmest.
Végül adjuk össze, miből főzhetünk. Vegyük alapul a kezdőt, ami a Benfica ellen lépett pályára szombaton : Szczesny, Sagna, Vermaelen, Djourou, Gibbs, Rosicky, Song, Ramsey, Arshavin, Gervinho, van Persie. Ez jelenleg a legerősebb kezdőnk. Azóta ( szombat ) lesérült Vermaelen, Gibbs és RvP. Azon kívül rengetegen még sérültek kulcsjátékosaink közül. Nem tudom, augusztusban hány meccset fog nyerni a csapat, de ilyen kerettel nem sokat az biztos. Első három fordulóban ugye Newcastle, Liverpool és Man. United.
A klub a fennállásának 125-dik évét éli. Ha hat év után ebben a szezonban sem nyerünk semmit, akkor egyikben sem ( legalábbis addig, amíg Wenger nem hajlandó távozni ). Előzetesen legalábbis nem néznek ki túl rózsásan a dolgok.

Új szezon, új blog, több érdekesség

2011-08-04T15:04:00.000+02:00

Csakúgy, ahogyan a legtöbb csapat, én sem unatkoztam az uborkaszezonban. Sokat gondolkoztam azon, hogy mivel a We love you Arsenal blogomon a cikkek kábé 30 %-a kapcsolatos csak az Arsenallal, nem kéne-e egy másik blog is, így külön lennének választva más bajnoksággal és eseményekkel foglalkozó bejegyzések a blog eredeti, Arsenallal foglalkozó posztjaival. Sok is volt már azon az oldalon minden, így hát rávettem magam, és létrehoztam a Focilabdát, aminek ha a neve nem is olyan kiváló, cikkei biztosan azok lesznek. Elsősorban négy bajnoksággal vagy országgal kapcsolatosan foglalkozok majd : Magyarország ( OTP Bank Liga ), Németország ( Bundesliga ), Olaszország ( Serie A ), Spanyolország ( Primera División ). Ezeket már nem nagyon lett volna egyszerű és szerencsés dolog egy blogon kezelni, főleg úgy, hogy az Arsenal miatt nem is tudtam volna olyan jól kifejteni őket. A Bajnokok Ligájával is ezen az oldalon foglalkozok majd. Egyszerűen : bármi, aminek köze van az Ágyúsokhoz, az továbbra is a We love you Arsenal, we do blogon lesz olvasható, így a Premier League és az angol kupák is. Itt pedig az említett négy bajnokság, a nemzetközi tornák, illetve ha lesz egy-egy rangadó az Eredivisében, vagy a Ligue 1-ben ( utóbbiakról nem lesz tabella ).
Az első stádiumban, azaz az első hónapban még biztosan sokat változik és szépül majd blog, hogy több érdekesség legyen, de átlátható.

Új szezon, új blog, több érdekesség, nagyobb átláthatóság!

Copa América 2011 - Csapatok, eredmények

2011-07-25T09:52:00.002+02:00

A videós összefoglalókért klikk a meccsekre!

Gólkirály : P. Guerrero ( Peru ) 5 gól
               2. L. Suárez ( Uruguay ) 4 gól

               3. S. Agüero ( Argentína ) 3 gól

               Kétgólosok :
               A. Pato ( Brazília )

               Neymar ( Brazília )

               R. Falcao ( Kolumbia )

               G. Caicedo ( Ecuador )
Összes gól : 53/26 meccs Gólátlag : 2 gól/meccs
Legtöbb gól egy meccsen : 6 ( Paraguay - Venezuela 3 : 3, Brazília - Ecuador 4 : 2 )

Döntő

Uruguay - Paraguay 3 : 0

Bronzmérkőzés

Peru - Venezuela 4 : 1

Elődöntők

Peru - Uruguay 0 : 2

Paraguay - Venezuela 0 : 0 ( 5 : 3 Tz )

Negyeddöntők

Kolumbia - Peru 0 : 2 (H.U.)

Argentína - Uruguay 1 : 1 ( 4 : 5 Tz )

Brazília - Paraguay 0 : 0 ( 0 : 2 Tz )

Chile - Venezuela 1 : 2

Csoportkör

A csoport

1	Kolumbia	3	2	1	0	3	0	+3	7
2	Argentína	3	1	2	0	4	1	+3	5
3	Costa Rica	3	1	0	2	2	4	-2	3
4	Bolivia	3	0	1	2	1	5	-4	1

Argentína - Bolívia 1 : 1
Kolumbia - Costa Rica 1 : 0
Argentína - Kolumbia 0 : 0
Bolívia - Costa Rica 0 : 2
Kolumbia - Bolívia 2 : 0
Argentína - Costa Rica 3 : 0

B csoport

1	Venezuela	3	1	2	0	6	4	+2	5
2	Brazília	3	1	2	0	4	3	+1	5
3	Paraguay	3	0	3	0	5	5	+0	3
4	Ecuador	3	0	1	2	2	5	-3	1

Brazília - Venezuela 0 : 0
Paraguay - Ecuador 0 : 0
Brazília - Paraguay 2 : 2
Venezuela - Ecuador 1 : 0
Paraguay - Venezuela 3 : 3
Brazília - Ecuador 4 : 2

C csoport

1	Chile	3	2	1	0	4	2	+2	7
2	Uruguay	3	1	2	0	3	2	+1	5
3	Peru	3	1	1	1	2	2	+0	4
4	Mexikó	3	0	0	3	1	4	-3	0

Uruguay-Peru 1:1
Chile -Mexikó 2:1
Uruguay-Chile1:1
Peru -Mexikó 1:0
Chile -Peru 1:0
Uruguay-Mexikó1:0

Uruguay a Copa-győztes!

2011-07-24T21:10:00.004+02:00

Tegnap este Uruguay 3 : 0 arányban legyőzte a Paraguayt, ezzel tizenötödszörre hódítja el Dél-Amerika legrangosabb nemzetközi kupáját. Ezzel már ők e rekorderek, hiszen Argentína - akit Uruguay búcsúztatott a negyeddöntőben - tizennégyszer nyerte meg a Copát.
Az uruguayiak győzelme teljesen megérdemelt volt, az egész meccsen domináltak, nem sok esélyt adtak Paraguaynak - nem a kibontakozásra - elevickélni a hosszabbításig...
Valdezék egy meccset sem nyertek meg ezen a tornán, a csoportkörbeli három döntetlen után kétszer tizenegyesekkel jutottak tovább a piros-fehérek.
Uruguay ezzel ellentétben folyamatosan javuló játékot mutatott. Igaz, az argentinok ellen ők is büntetőkkel mentek tovább, de a házigazdák ellen ez megbocsájtható. Aztán legyőztél Perut, végül pedig Paraguayt.

Ez az idei Copa azért nem bővelkedett sem gólokban ( 53 gól/26 meccs ), sem sztárokban. Nem volt eget verő a színvonal enyhén szólva, és a nagy csapatok közül - a győztesen kívül - mindenki kiesett még a legjobb nyolc között. Brazília fiai véleményem szerint elég szépen leszerepeltek, de azért a házigazdáktól sem esett le az állam.

De az utolsó két meccsen legalább gólok voltak, sőt, a döntőben még talán hajtás is, így aki a bronzmérkőzést és a finálét megnézte, az amellett, hogy nyolc gólt láthatott, talán még kicsit jobb emléke is marad a 2011-es Copa Américáról.

"Pontokért megyünk a fővárosba"; Komjáti szoros küzdelemre számít

2011-07-23T15:18:00.000+02:00

Az újonc Pécsi MFC az OTP Bank Liga második fordulójában a Vasashoz utazik. Az első játéknapon a 1 : 0 arányban legyőztük a Haladást, így 'nyugodtan készülhettünk a Vasas elleni mérkőzésre'. Ezt mondja az a Dibusz Dénes, aki egy hete bravúrt bravúrra halmozott, és aki hét összeszedett egy combsérülést, de már jól van. "Kedd délután már edzhettem, úgyhogy csak egy alkalmat kellett kihagynom, akkor könnyített munkát végeztem, úgy gondolom, nem fog hátráltatni a meccsen ez a sérülés" - mondja a hajrapecs.hu-nak Dénes. Jó hangulatú mérkőzésre számít, és reméli, hogy sokan (...) elkísérik a csapatot Budapestre. Nem tudni, hogy a Vasas milyen játékkal fog előrukkolni, hiszen hatalmas pofonba szaladt bele Debrecenben; mindenképpen lesz változás a kezdőjükben - saját szerény véleményem szerint is így lesz és ' biztos motiváltan fognak játszani'.
A vezetőedző elmondta - mit is mondjon természetesen - hogy nem szereti, ha úgy mondják, pontért megyünk, ezért mindenképpen pontokért fogunk menni a fővárosba ( a sajtótájékoztatókon szinte minden meccs előtt elhangzik ez a mondat - a lényeg úgyis a meccsen derül ki mindig, bár annyira ismerjük 'Mészit', hogy tudjuk, nem a levegőbe beszél ).
"A hét közben edzőmérkőzést is játszottunk az NBIII-as csapat ellen, amolyan felhozó mérkőzést azoknak a játékosoknak, akik sérülésből épültek fel, vagy kevesebbet játszottak". Tudva lévő, hogy a sok igazolás, illetve azok a játékosok, akik már az előző szezonban is játszottak, nem ugyan olyan erőnléti állapotban vannak - sőt, mi több, elég nagy a szórás. "Egy masszív csapatot szeretnék látni, és olyat, amelyik sokkal pontosabban futballozik". Azt mondja, lesznek apróbb változások, hiszen jönnek föl az igazolt illetve a sérült játékosok. "Minél nagyobb minőséget szeretnénk képviselni".
"Magunkra kell figyelni és a saját játékunkat játszani, úgy gondolom, akkor nem lehet probléma" - mondja Dibusz Dénes. Hát az biztos, hogy magunkkal kell foglalkozni, és hát reméljük, hogy tényleg nem lesz semmi probléma.

Komjáti András, a Vasas vezetőedzője elmondta, hogy a felkészülés nem volt teljesen zavarmentes, mert a játékosok különböző időpontokban érkeztek meg. "Sok játékos elment, többek között azok, akik a tavaszi csapatban kölcsönben szerepeltek, úgyhogy elég nagy átalakuláson esett át a keretünk. Az új játékosokkal gyakorlatilag még a mai napig ismerkedünk".
A Debreceni - nagy - vereségről azt mondta a Vasas trénere, hogy 'azokból az elképzelésekből, amiket megbeszéltünk, nem sokat kaptam vissza'. "Elég súlyos egyéni hibákból tudott eredményes lenni a Debrecen". Bízik abban, hogy azok a játékosok, akik hibáztak az előző mérkőzésen, a közös értékelések, és az egyéni beszélgetések során elgondolkodtak és sokkal jobb teljesítményt lát majd tőlük.
A szombati előtt mérkőzés előtt elmondta, hogy ismerve a Haladás keretét, úgy gondolja, komoly fegyvertény az, hogy az újonc PMFC le tudta győzni a nyitányon a szombathelyieket. "Nagyon küzdelmes és szoros mérkőzésre számítok, és természetesen Vasas győzelemre".
A célokról annyit mondott az angyalföldi menedzser, hogy szeretnének minél előbb végezni, az első nyolcban szeretnének benne lenni.
A centenáriumi mérkőzésről, amit augusztus 3-án játszik a Vasas az AS Roma ellen, annyit mondott, hogy természetesen várják, de mindig az előttük álló célra szegezik a tekintetüket.

Paraguay csatlakozik Uruguayhoz

2011-07-21T12:00:00.000+02:00

Eldőlt tehát, hogy kik játsszák a 2011-s Copa América döntőjét. Micsoda meglepetés, hogy az elődöntőbeli eredmények közt nincs meglepetés!
Annyi talán mégis, hogy Paraguay ismét "csak" tizenegyesrúgások árán tudott továbbjutni. 0 : 0 után. Venezuela ellen. Nem mintha kedvelném, vagy épp ellenkezőleg, nem szívlelném bármelyik csapatot ezen a Copán, de Parauaynak azért lassan tisztességes körülmények között kéne nyernie, és nem padig - gyakorlatilag - szerencsével. Bármily meglepő, Paraguay nyeretlenül jutott el a döntőig. Itt az ideje, hogy nyerjenek. Tulajdonképpen mikor máskor?
Az tény, hogy bemutatták, nem ajánlatos velük tizenegyespárbajba keveredni, egyszer hibáztak eddig nyolc rúgott büntetőből. Úgy érzem, hogy Uruguay ellen nem fogják addig húzni.
Mert Uruguay kicsit meggyőzőbben jutott el a fináléig, igaz, ahogyan az összes nagy, az elején ők is botladoztak, de aztán csak összekapták magukat.
Argentína ellen, igaz, ők is büntetőkkel jutottak tovább, meg nem is ők játszottak fölényben, de mégiscsak 1 : 1, és nem 0 :0. Aztán Peru ellen - egy elvárható - 2 : 0.

Ezek alapján - is - Uruguay az esélyesebb, véleményem szerint. 1 : 0, maximum 2 : 0, úgy gondolom. Suárez és valamelyik védő fog betalálni...
Bár ez az idei Copa nem azokról szól, akik esélyesek...

Kiesés, és még sok minden más

2011-07-20T22:57:00.002+02:00

A Videoton 3-2-re legyőzte hazai pályán a Sturm Graz együttesét, de miután 2-0-s hátrányt kellett volna ledolgozni, ez nem volt elegendő a továbbjutáshoz.
Ez a meccs egyébként nagyszerű mintapéldája volt annak, hogy mi folyik a FIFÁ-nál az utóbbi években, hogy a magyar csapatok hogyan buknak el úgy általában.
A játékvezetői cirkusz természetesen megint megvolt, még szép, hogy ez nem a mi javunkat szolgálta. Kezdődött azzal, hogy egy kezezést a tizenhatoson belül nem vett észre a spori. Rajta kívül természetesen mindenki észrevette, nem is volt nehéz mondjuk. Egyértelmű volt, számomra egyszerűen érthetetlen, hogy ilyeneket hogy nem vesznek észre - és nem ( csak ) ilyen, ennél sokkal nagyobb téttel bíró meccseken hibáznak a bírók. Ez a kezezéses história egyébként már mindennapos, ezen meg sem lepődtem úgy mellékesen. Csak azt nem tudom, hogy minek van már lassan egy hadseregnyi játék-ellenőr a pálya mellet. Ez valami cserediák program, vagy jutalom a kapu mögött lenni, kedves FIFA? Vagy hozzáértő emberek? Ha utóbbi, akkor elég nagy gond. Vagy az is lehet, hogy a labdarúgó szövetség kissé más véleménnyel van arról, hogy mi az a hozzáértés? Nem tudom. Minden esetre nekünk nem kell videobíró... Bár most már kezdik belátni odafönn, amit a vak is lát, hogy ez így nem működhet tovább ( eredményesen, ugyebár ).
Aztán a Sturm egyenlítő gólja... Hát! Az volt aztán a nagy szám! A vendégek játékosa egy Videoton játékosról odapattant labdával indult ( a lassításból kiderült, hogy nem lesről ). A partjelző mégis elkezdett integetni, és lecövekelt. Megadták a gólt, még szép, szabályos volt egyébként teljesen. Mindenesetre sikerült egy 3-4 perces cirkuszt csinálni belőle. A partjelző pedig, hogy mire integetett... nagyit látta a lelátón? Netán vasutasnak képzelte magát ? Mindegy is ez már.
Ezután volt egy fault amit nem vett észre, ez a középpályán, és mi követtük el, illetve egy helyzetünk, amibe belefújtak valamiért, de végül amúgy sem lett volna gól. Ez volt a hattalmass szerencséje a macedón sporinak, mert az égegyadta világon nem történt semmi megint.
Ja, és a foci? Hát nem azt játszották?

A Videoton nagyon szépen támadt az első félidőben, rúgtunk is három gólt ( és kaptunk is kettőt ). Szégyenkezésre okunk nincs, hiszen se szerencsénk, se bírónk ( ezt értse mindenki úgy, ahogy maga gondolja ) nem volt, jó játékunk és akarat viszont bőséggel. Szép volt, Vidi!...
Igen, valóban, de szerintem nem csak én unom azt, hogy a futballt kedvelő magyar ember csak azt hallja és hajtogathatja mindig, hogy emelt fővel távozhatunk. Azt hiszem, ezen is érdemes kicsit elgondolkodni. ( Hozzá tartozik, hogy a Debrecen az elmúlt években azért tett ez ellen, és eljutott a Bajnokok Ligájába, illetve az Európa Ligába is ).
Volt itt vágy, öröm, bánat, keserűség, méreg, "magyargyűlölő bírózás", de a vége mégiscsak ugyanaz lett : egy újabb csepp a pohárba, emelt fő, na meg kinek-kinek az édesebb, keserűbb szájíz.

Az újoncok győzelemmel rajtoltak

2011-07-18T18:00:00.000+02:00

A hétvégén elstartolt az OTP Liga - NB1 - 2011/2012-s idénye. Születtek érdekes és papírforma eredmények. Számomra pedig egy igazán örömteli, természetesen az, hogy a Pécs, azaz mi, győzelemmel tértünk vissza az élvonalba.
A Haladás ellen léptünk pályára hazai környezetben, és 1 : 0-s győzelmet arattunk Aczél Zoltán együttese fölött.
A csereként beállt Horváth Zsolt szerezte a győztes találatot. A meccsen - amit tíz emberrel fejeztek be a szombathelyiek - voltak időszakok, amikor mi, volt, amikor a vendégek domináltak. A végén azonban sikerült diadalmaskodnunk.
A szezonnyitó meccsen gólzáporos győzelmet aratott a Debrecen, 5 : 2-vel küldték haza a Vasast.
A másik újonc Diósgyőr lemosta a pályáról a Zalaegerszeget, az Újpest otthon kapott ki, a Paks győzelemmel indított a Kecskemét ellen, a Kaposvár pedig döntetlent játszott a Ferencvárossal hazai környezetben.

Négy év után újra NB1 Pécsett

Drámai meccsek : sorban esnek el a nagyok

2011-07-18T13:06:00.000+02:00

Ha eddig nem volt elég a meglepetésekből, akkor tessék : Paraguay kiejtette Brazíliát, Venezuela pedig Chilét.
A Brazília - Paraguay meccs egy remek 0 : 0 volt, hosszabbítással együtt...
Az első félidőben, csakúgy, mint a másodikban, kizárólag a braziloknak akadt egy-két lehetőségük, paraguayi oldalról az egész 120 perc alatt ha egy veszélyesebb lövés volt, az is méterekkel mellé. Ilyen alapon persze nem volt igazságos az, hogy végül kiestek a címvédők, de aki ennyi ziccert hibázik - a második játékrészben legalább két ziccer kimaradt - az könnyen ráfaraghat.
Azok a megoldások viszont - például Maicon két megoldása - amiket a brazilok ezen a meccsen mutattak, hajmeresztő volt. Amiket itt bemutattak, nem igazán vallott magas technikai képzettségre. "Egy ilyen Paraguayt, egy brazil válogatottnak meg kéne ennie, nem pedig küzdeni az egygólos győzelemért"- hallottam magam mellől.
És hát ami igaz, az igaz.
A tizenegyespárbajban négy próbálkozásból egyszer sem sikerült gólt rúgniuk a braziloknak, háromszor a kaput sem találták el (!). Persze, nehéz volt arról a borzalmas talajról rúgni, de Paraguay mégis értékesített háromból két büntetőt.
Ez a Selecao nyomokban sem emlékeztet a 60'-as 70'-es évek válogatottjaira, sőt, még a tizenöt évvel ezelőtti válogatottra sem. Rendkívül "el európaisodott" a foci, és technikailag igen alacsony a mérce.
Sajnos. Mert azt hiszem, nincs az az ember, aki nm szereti azt az igazi joga bonito-t.
A legutóbbi két Copát megnyerő együttes tehát most búcsúzik a legjobb nyolc között.

Gondoltam,hogy nagyobb meglepetés már nem lesz... De lett. Ugyan is Chile nem bírt az acélos Venezuelával. Talán Chile a negyedik a sorban a nagy hármas után, de úgy látszik, ez eddig nem a nagyok tornája. Ha folytatódik a sorminta, akkor egy Peru - Venezuela döntő lesz a végén...
Persze dicsérjük meg Venezuelát, hiszen a csoportba is jól szerepeltek, és most ismét Paraguayjal találkoznak majd ( ott 3-3 lett a vége ).

Peru kilőtte Kolumbiát a Copáról, búcsúztak a házigazdák

2011-07-17T19:57:00.000+02:00

Tegnap este és ma hajnalban játszották a Copa América első két negyeddöntőjét, ahol is Kolumbia Peruval találkozott, illetve a két rekordgyőztes, Argentína és Uruguay csapott össze.

Radamel Falcao lehetett volna ismét Kolumbia hőse, ám a második félidőben kihagyta a tizenegyest - amit elég könnyen fújt be a játékvezető - és ezzel maradt a döntetlen, aminek Peru jobban örülhetett. A kolumbiaiak két kapufát, és néhány helyzetet kidolgoztak a második félidőben. A mérkőzés vége fele pedig már a peruiaknak is volt egy gólhelyzetük, azonban egyik fél részéről sem tudták ezeket kihasználni.
Számomra érthetetlen volt, hogy miért nem nyomja meg jobban az utolsó perceket Kolumbia, hiszen látszott, ha igazán rákapcsolnak, szinte bármikor eljutnak az ellenfél kapujáig. Nem tudom, mire vártak - talán tizenegyesre - mert még a hosszabbításban sem erőltették magukat, egészen a perui találatig.
Carlos Lobatón egy lecsorgó labdát bődületes erővel vágott a léc alá a hosszabbítás első félidejében. Akkor már a rosszul kimozduló Martínez kapus Yepessel összegabalyodvaa földön feküdt.
Másodjára pedig szintén Martínez volt a ludas,.rosszul, röviden rúgta ki a labdát, amit visszalépve így megszerzett Guerrero a védő elől, és az ötösről visszapasszolva Vargashoz a csapattárs nem sokkal kisebb erővel vágta a kapu jobb oldalába a labdát, mint percekkel azelőtt Lóbatón.
A jóval esélyesebb Kolumbia - sokak szerint titkos favorit - az eddig masszív csapat ( gólt nem kapva jutottak tovább a csoportból ) tehát búcsúzik a tornától.

Perui öröm

Az Argentína - Uruguay mérkőzésen sem okozott kisebb meglepetést a továbbjutó csapat neve, hiszen a - többség szerint - lassan magához térő, házigazda Argentinok nem tudták legyőzni Uruguayt. Pedig egy félidőnyit még emberelőnyben is játszhattak, aztán kiegyenlítődött a emberfór. Sok-sok sárga lap és két piros - Mascherano és Pérez, az uruguayiak gólszerzője.
Végül tizenegyespárbajban dőlt el a meccs. Uruguayi részről mindenki betalált, azonban az argentinok harmadik rúgója, Carlos Tevez elhibázta a maga büntetőjét ( az utána következő Pastorénak is elég nagy malaca volt, sőt Higuaínnak is ). 5-4-re így Uruguay diadalmaskodott, így július huszadikán Peru - Uruguay elődöntőt csodálhat meg a nagyközönség, nem kis meglepetésre.

Őrjöngő vendégek...

... és búslakodó házigazdák

Argentína - Uruguay negyeddöntő lesz

2011-07-13T17:47:00.001+02:00

Miután Argentína, és Uruguay is megszerezte első győzelmét a Copán, mindketten csoport másodikként jutnak tovább. És mivel az "A" csoport második helyezettje játszik a "C" csoport másodikjával, ezért Argentína - Uruguay negyeddöntőt tekinthetünk majd meg.
A házigazdák egy görcsös első félidő végén vezetést szerezve, majd egy könnyed második játékrészben kettőt vágva győzték le Costa Ricát. Épp itt volt az ideje, hogy hazai pályán nyerjenek az argentinok, hiszen mégiscsak arról a csapatról van szó, aki tizennégyszer ( egyik legtöbbször ) nyerte meg a Copát. No meg persze hazai pályán játszanak.

Ellenfele így az az Uruguay lesz, aki szintén tizennégyszer hódította el a trófeát. Annak a két csapatnak az összecsapását láthatjuk majd, akik a legtöbbször nyerték meg Dél - Amerika legrangosabb nemzetközi kupáját.
Forlánék az addig pont nélkül álló Mexikót győzték le. Nem éppen egy elsöprő győzelem volt, de Álvaro Pereira gólja három pontot jelentett számukra.

Így kerülnek tehát tovább a csoportból. Ha holnap Brazília is továbbjut, mondhatjuk, hogy minden a "legnagyobb rendben" van, azaz a három nagy továbbjut. Ám ennek a párosításnak köszönhetően az egyikük biztosan búcsúzni fog, és nem lesz ott a legjobb négy együttes között.
Chile megnyerte a meccsét Peru ellen - az összecsapás előtt mindkét gárdának 4-4 pontja volt - egy hosszabbításban született öngóllal... Így a "C" csoport első helyezettjeként jut tovább. Peru pedig a csoport harmadikjaként, hiszen az biztos, hogy benne lesznek a két legjobb harmadikba, miután Costa Ricának három pontja van, nekik pedig négy. A "C" csoportból tehát három továbbjutó lesz.

Íme, az előre megszabott párosítások ( benne a már biztos továbbjutók ) :

2011/07/16, 21 : 00          Kolumbia - 1. legjobb harmadik

2011/07/17, 00 : 15          Argentína - Uruguay

                                      Bcsop 1. - 2. legjobb harmadik

2011/07/18, 00 : 15        Chile - Bcsop 2.

Tekinthető ki-ki meccsnek az Argentína - Costa Rica ?

2011-07-11T16:06:00.000+02:00

Ha csak a papírra nézünk, és nem tekintjük az esélyeket, egyértelműen igen. Hiszen Argentína egyelőre kiesésre áll, a három harmadik közül ők állnak a legrosszabbul. Costa Rica egy ponttal előzi meg őket, azaz a vendégeknek egy döntetlen is megfelel. Az pedig már "összejött" az argentinoknak, kettőből kétszer is.
Ellenben ha komolyabban belegondolunk, elég valótlannak tűnik, Argentína hazai pályán ki-ki meccset fog játszani ( már ) a csoportkörben. Úgy, hogy ők vannak hátrányba.
Tekinthető tehát ki-ki meccsnek, hiszen az eredmény mindent eldönt.

Argentína - Costa Rica

11/07/12

02 : 45

Kolumbia az első továbbjutó

2011-07-11T10:05:00.000+02:00

Kolumbia jutott be elsőként a legjobb nyolcba, miután tegnap este 2-0-ra legyőzte a nem sok hitet és akaratot felmutató Bolíviát. A Porto sztárja, Radamel Falcao duplázott ( és ezzel rögöön élre ugrott a góllövő listán ).
A biztos előny tudatában a kolumbiaiak tetszetős támadásokat vezettek, de növelni nem sikerült a két gólos előnyüket, amit már az első fél órában megszereztek. Az ellenféltől pedig nem mondhatni, hogy túlságosan fenyegetve kellett érezni magukat.
Így tehát Kolumbia hét ponttal már biztos első és továbbjutó. Gólt nem kapva, de csak ( csak? ) három gólt lőve - ami ide elég volt - mennek tovább a negyeddöntőbe, ahol a legjobb harmadikkal találkozik majd ( aki jelenleg Uruguay és Paraguay, tökéletesen ugyanaz a mutató, de ez persze még változni fog ).
Bolíviától pedig búcsúzunk, ők egy pontot szerezve - Argentína ellen - egy gólt rúgva, ötöt kapva esnek ki a Copáról. Az első meccs után talán helytelenül úgy gondolták, hogy ahhoz képest a Costa Rica elleni összecsapás sétagalopp lesz - de nem így történt. Ennek "hála", Kolumbia ellen egy igazából reményvesztett bolíviai nemzeti tizenegy jött ki a pályára.

Falcao duplázott

Venezuela, az éllovas

2011-07-10T10:13:00.002+02:00

Továbbra is nyeretlen a nagy trió összes tagja. Ezen Brazília változtathatott volna Paraguay ellen, de nem tudott. Javarészt pocsék játékkal végül az utolsó percben mentett pontot a piros-fehérek ellen, annak ellenére, hogy az 55. percig még a Selecaonál volt az előny, ráadásul úgy, hogy senki sem várt volna paraguayi egyenlítést. Hát még azt, hogy fordítanak. Így a végén még az egy pontnak is örülnie kellett Brazíliának; igazságos döntetlen született.

Ezzel, hogy a csoport két favoritja ikszelt, lehetőség nyílt a kisebbek számára, hogy valamelyikük az élre ugorjon. Ezt a lehetőséget Venezuela használta ki, 1-0 arányban legyőzte Ecuadort. Így, bármennyire is fura, de Venezuela áll a csoport élén. Egy döntetlen is elég nekik a biztos továbbjutáshoz, és ha a brazilok ellen sikerült, miért ne sikerülne Paraguay ellen is? Ecuadornak pedig így már nem sok esélye maradt a továbbjutásra.

Copa América : Botladozó óriások

2011-07-09T13:05:00.001+02:00

A házigazda Argentinok és a 2010-s világbajnokság negyedik helyezettje, Uruguay is két meccset játszott már csoportjában, mám mindeddig nem tudtak nyerni. Mindkét csapat két-két szerzett ponttal áll. Messiék Bolíviával és Kolumbiával, Forlanék Peruval és Chilével. Emellett a Brazilok sem tudták megnyerni meccsüket, Venezuela túl nehéz ellenfélnek bizonyult. Ők ma bizonyíthatnak Paraguay ellen.
Az Argentinoknak gyakorlatilag fontos meccs lesz a Costa Rica elleni összecsapás, ugyanis a vendéglátók jelenleg két ponttal a harmadik helyen állnak. Amennyiben nem nyernek, akár ki is eshetnek. Még az is benne van a pakliban, hogy utolsók lesznek csoportjukban... Persze ez enyhén szólva sem reális meglátás. A recept egyszerű, le kell győzni Costa Ricát ( és akkor még csoportelsőként is továbbjuthatnak... ). Utóbbihoz persze Kolumbiának is lesz egy-két szava, nekik a jelenleg utolsó helyen álló, egypontos Bolíviával kell megmérkőzniük, valószínű, hogy nem engedik kiénekelni a sajtot a szájukból. Nekik már egy döntetlen is elég a továbbjutáshoz.

Az "A" csoport állása két forduló után

M Gy D V Lg Kg Gk P

1	Kolumbia	2	1	1	0	1	0	+1	4
2	Costa Rica	2	1	0	1	2	1	+1	3
3	Argentína	2	0	2	0	1	1	+0	2
4	Bolivia	2	0	1	1	1	3	-2	1

Hátralévő mérkőzések az "A" csoportból :

Kolumbia - Bolívia 2011/07/10, 21 : 00

Argentína - Costa Rica 2011/07/12, 02 : 45

Az "A" csoportban négy meccsen öt gól született, a B-ben két meccsen nulla. Erre a Copára sem a sok gól miatt fogunk emlékzeni, az holtbiztos. Ebben a csoportban jó volt a Brazilok első meccsének első tizenöt perce... Aztán persze gól nélkül maradtunk. Csakúgy, mint a Paraguay - Ecuador összecsapáson is. Itt most mindenki tiszta lappal indul, persze már eggyel kevesebb eséllyel. A Selecao még Paraguayjal és Ecuadorral játszik, szóval Venezuelánál elvileg már csak nehezebb ellenfelek várnak Neymarékra. Itt még semmi sem dőlt el, és lesz még döntetlen. Ennyi biztos ebből a csoportból.

A "B" csoport állása egy forduló után

M Gy D V Lg Kg Gk P

1	Brazil	1	1	+0	1
2	Ecuador	1	1	+0	1
3	Paraguay	1	1	+0	1
4	Venezuela	1	1	+0	1

Hátralévő meccsek a "B" csoportból :

Brazília - Paraguay     2011/07/09, 21 :00
Venezuela - Ecuador    2011/07/09, 23 : 30
Paraguay - Venezuela    2011/07/14, 00 : 15
Brazília - Ecuador    2011/0714, 02 : 45

A "C" csoport is érdekesen alakulgat, a csoport első számú favoritja, Uruguay csak a harmadik helyen áll. Eddig Chilével és Peruval csapott össze, tehát a három pont beszerzésére már csak az egyetlen pont nélküli csapat, Mexikóval szemben van esélyük, amivel valószínűleg élni is fognak. Rendkívül érdekes összecsapásnak ígérkezik a két négypontos összecsapása, azaz Chile és Peru ki-ki meccse. Itt döntetlen esetén a chileiek örülhetnének csoportelsőként, hacsak Uruguay nem győz több góllal Mexikó felett. Izgalmasnak ígérkezik tehát az utolsó forduló.

A "C" csoport állása két forduló után
                   M   Gy D V   Lg   Kg Gk   P

1	Chile	2	1	1	0	3	2	+1	4
2	Peru	2	1	1	0	2	1	+1	4
3	Uruguay	2	0	2	0	2	2	+0	2
4	Mexikó	2	0	0	2	1	3	-2	0

Hátralévő meccsek a "C" csoportból :
Chile - Peru 2011/07/13, 00 : 15
Uruguay - Mexico 2011/07/13, 02 : 45

A Szarkák ellen kezdjük majd a bajnokságot

2011-06-17T16:33:00.001+02:00

Kisorsolták a 2011/2012-s Premier League menetrendjét. Ezek szerint a Newcastle ellen fogjuk kezdeni az PL-t, idegenben. Ehhez talán kapcsolódik az, hogy hivatalosan is megválasztották az elmúlt Premier League-szezon mérkőzését. Ez a Newcastle elleni 4-4 lett...
Nem baj, hamarabb meglehet a revans.
Ami ezután következik, az nem éppen leányálom : fogadjuk a Liverpoolt, aki ellen szintén elég gázos meccs volt a legutóbbi, aztán megyünk egyet nyaralni Manchesterbe, az keményebbik felébe. Róluk viszont kellemes emlékünk lehet, legalábbis a legutóbbi összecsapásról, ahol Aaron Ramsey góljával megvertük a teheneseket. Nem mellesleg, az volt az utolsó meccs, amin nyertünk, holott utána még három meccset is játszottunk... De ezt mindenki tudja, hogy a Ligakupa-döntő elvesztése után kamikaze-akció következett be.
Swansea, Blackburn, Bolton ( otthon, idegenben, o;) hármas következik ezután. Nem tudom, milyen formában leszünk ekkortájt, ha egyáltalán kialakul egy forma. Persze az is számít, hogy ezek a csapatok hogyan állnak majd, de őket bármikor le kell tudni győzni. Ráadásul a Boltont otthon fogadjuk.
Miután nagy nehezen letudtuk az első hat fordulót, jön a következő mérföldkő : ellenfelünk a Sp*rs, ezen nincs mit magyarázni, győzni minden áron.
Október 15-én kikezdünk a Fekete Macskával, fogadjuk a Sunderlandet, majd a Favágó FC-t, avagy a Stoke City-t.
Az első tíz forduló záró akkordja a Chelsea ellen fog elhangzani, méghozzá a Stamford Bridge-i színházban...
Összegzésül tehát : az első tíz fordulóban játszunk a Liverpoollal, a Manchester Uniteddel, a Tottenhammel és a Chelsea-vel, továbbá fogadjuk a Boltont és egyszer Newcasle-be is utazunk. Nem túl biztató, ugye?

Mondhatnánk, hogy így viszont könnyű lesz a másik fele. Hát ez csak részben igaz. Kemény egy bajnokság ez a Premier League, és még így is vár ránk egy City, egy Everton. Nem mintha nem tudná mindenki, hogy tudásban sokkal feljebb vagyunk a Citynél, de mégiscsak, ehj. Arról nem beszélve, hogy - mintha annyira bizonyítani akarnánk, hogy jobb nálunk a City - tavaly, ugye, beelőztek a legvégén, amiről inkább mi tehetünk, mint ők; ha létezik olyan, hogy mínusz pontokat szerez egy csapat, hát akkor azt mi lehet, hogy teljesítettük. Ennek. köszönthetően az első, nehéz fordulók között játszhatjuk a Bajnokok Ligája play-offot.
Az őszt Buzsákyék ellen, az újonc QPR ellen fogjuk zárni.

Az utolsó három fordulóban, ha úgy alakul, lesz esélyünk még megszerezni a fontos pontokat, miután remélhetőleg megvertük a Chelsea-t. Az utolsó négy fordulóban tehát Chelsea (o), Stoke (i), Norwich City (o), West Brom (i).
Ez tehát az idei Premier League menü.

A jövő évi mez

Ürítsd ki az elméd, fiam

2011-06-16T21:38:00.000+02:00

Most már javában dübörög a nyár, közeledik az igazi forróság. Egyben ez az az időszak is, amikor a foci nem feltétlenül folyik a csapból ( is ), avagy nem sok érdekes történik a futball világában. Kivéve persze az igazolásokat. No igen.

Jómagam, mondjuk úgy, megfogadtam, hogy megpróbálok nem foglalkozni szeretett csapatommal az idény kezdetéig, vagy legalábbis egy ideig. Lehet, hogy találóbb kifejezés, ha azt mondom, hogy megpróbálom a minimumra csökkenteni a gondolatokat, tevékenységeket a klubbal kapcsolatban.Örömmel jelentem, ez sikerült. Sőt, a foci is jóval kevesebb teret kap most a napjaimban. Az igazolásainkat figyelemmel kísérem persze... Úgy érzem, ha nem követném nyomon, valami nagyon nem jó sülne ki belőlük. Ez persze jelenti a mindennapi kenyeret a klubbal kapcsolatban, de ez igazán nem jelent semmit. Ha a jóból is megárt a sok, akkor a rosszból is megárt a kevés. Hát aztán eddig volt is frusztráló dolog, de rendesen. Hiába nem olvasok sokat róluk, ezek a kis dolgok is elegendők ahhoz, hogy az embert eméssze a fene. Na jó, ennyire azért nem súlyos a helyzet. De nem így indult. Kezdődött azzal a rizikóval, hogy elmegy Cesc, Clichy és Nasri, hogy másról ne beszéljek. Bendtner is elmegy, de hogy az rizikót jelent-e vagy sem, hát... A fickó figurája azért hiányozni fog.
Erre jött az, hogy leigazoltuk a rutinos Carl Jenkinsont a Charltontól, a maga 19 életévével igazán kiemelkedik ebből a csapatból. És még hogy ki fog emelkedni! - gondolja Arséne. Pontosabban : tudja, Arséne. Ez után következett a Nasri-ügy. Nagyobb fizut követelt, amit elsőre nem kapott meg. Neki ugye szerződést kellene hosszabbítania, mert jövőre lejár, s akkor ingyen mehet(ne). Ekkortájt érdeklődött utána a Manchester United is, 10-12 millióért vitték volna a mi franciánkat. 'Mint az őrült, ki letépte láncát', úgy nyilallott belém a megbotránkozás. Mi lesz, ha jövőre MU-mezben látom fel alá szaladgálni a pályán? Bizonyára szívfájdító lett volna. Volna, hiszen úgy néz ki, hogy sikerült vele megegyezni, és marad a mi franciánk.
Ezután következett az, hogy kiderült, leigazoljuk a Lille-től Gervinhót. Ennek nem tudom, hogy örüljek-e vagy sem. Végül is amit ígért az öreg, azt tartja, azaz : " aktív leszek a piacon ". Hát, senki sem mondhatja, hogy nem az, mert közbe hallani lehet Samba vagy akár Gary Cahill érkezése felől is, de e két játékos története egyelőre a jövő zenéje.
És most érkeztünk el az örökös kedvenchez, a ' belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága/s remélem, testem is majd e földben süpped el'-hez, azaz Cesc Fabregas Barcelona-ügyéhez. Nem valószínű, hogy a katalán vezetők Radnótit olvastatnak az utánpótlás-játékosaikkal, de ennek ellenére ugyan úgy gondolkoznak, ahogyan a költő. Szinte biztosra lehetett venni már, hogy idén nyáron aztán távozik. Ám a napokban kiderült, hogy több pénzt nem fognak érte ajánlani, mint amennyit eddig, és hát eddig még nem ment el. Ki tudja, mi lesz ennek a vége?
Dióhéjban ez volt az eddigi történés a klub háza táján, mióta elhangzott a hármas sípszó a Fulham elleni mérkőzésen. A napi adagomat továbbra is elolvasom, remélem, csak szívet melengető híreket találok majd.

„ Négy év sötétség után újra a fényben "

2011-06-13T11:33:00.000+02:00

Ezzel a transzparenssel fogadták a pécsi szurkolók csapatukat a szezonzáró, Veszprém elleni hazai találkozón.

A szombati futballfiesztát győzelemmel koronázta meg a Pécs, bár nem éppen sziporkázó játékkal. Ám, ez nem nagyon zavarta azt a közel 4000 nézőt, aki kilátogatott erre a mérkőzésre. Gyánó Szabi góljával sikerült megnyerni a találkozót, ami előtt már eldőlt, hogy bajnokok leszünk, de így utolsó kilenc mérkőzésünket megnyerve lettünk bajnokok. A "B-közép" régen nem telt meg ennyire, a mecsekaljai stadion rég nem zengett ennyire.
Az éremátadás után beengedték a szurkolókat a pályára, hogy együtt ünnepelhessenek a játékosokkal. Jövőre az NB I-ben szerepel a PMFC!

A feljutás küszöbén

2011-06-01T18:01:00.000+02:00

Senki sem számolja már, hogy hány éve poshadunk a másodosztályban, de most úgy néz ki, hogy nem kell tovább szenvednünk ( legalábbis egy darabig ). A PMFC vezeti a magyar másodosztály nyugati csoportjának tabelláját. Két fordulóval a vége előtt két pont az előny az amúgy fel nem jutható Videoton II előtt, a harmadik helyezett Gyirmót előtt pedig három pont a differencia. Mivel a Vidi II és a Gyirmót a következő fordulóban egymás ellen játszik, már el is dőlhet a továbbjutás ( bármely eredmény a Gyirmót győzelmén kívül ). Sőt, akár a bajnoki cím sorsa is eldőlhet, amennyiben nyerünk Szigetszentmiklóson, és a riválisok pedig ikszelnek. Izgatottan várjuk a hétvégét...

Hajrá Munkás!

BL - győztes a Barcelona

2011-05-30T11:09:00.000+02:00

A katalánok nyerték a Bajnokok Ligája idei fináléját, miután 3-1-re legyőzték a Manchester Unitedet.

Jön a finálé

2011-05-27T19:00:00.000+02:00

A Bajnokok Ligája 2010/2011-s kiírásában a Manchester United és a Barcelona csap majd össze a döntőben csakúgy, mint két éve. Azon a római estén a katalánok diadalmaskodtak, Samuel Eto 'o és Lionel Messi góljaival, melyekre nem tudtak válaszolni a "Vörös Ördögök".
Akkor a United az egyenes kieséses szakaszban az Intert - a tavalyi bajnokot -, a Portót, és minket búcsúztatott...
A Barcelona pedig a Lyon , a Bayern München és a Chelsea kiejtésével jutott akkor el a döntőig, ahol végül is győzni tudott.
1993 óta, azaz mióta Bajnokok Ligája a neve a legrangosabb európai kupasorozatnak, a Manchester United összesen háromszor jutott el a döntőig ( 1999, 2008 és 2009 ). Ezekből kettőt meg is tudott nyerni, méghozzá 1999-ben a Camp Nou-ban rendezett finálén a Bayern München ellen 2-1-re, és az emlékezetes Chelsea elleni 2008-as moszkvai döntőt, melyet büntetőkkel nyert 6-5-re Sir Alex csapata. Egy évre rá aztán nem sikerült a címvédés a Barcelona ellen. A manchesteriek tehát most bosszút állhatnak a két évvel ezelőtt történtek miatt, és ötödik BEK/BL döntőjén megszerezheti negyedik trófeáját a United.
A Barcelona 1993 óta szintén háromszor szerepelt a döntőben ( 1994, 2006, 2009 ) és a spanyolok is kettőt nyertek meg ezek közül. 1994-ben az athéni fináléban 4-0-s vereséget szenvedtek, viszont utolsó két döntőjét megnyerte ( Arsenal 2-1 ) és a jelenlegi riválisa ellen, 2009-ben 2-0-ra. A Barcelona hetedik BEK/BL döntőjére készül és negyedik trófeájára.

Ha az történik, mint két évvel ezelőtt, akkor most a Manchester United lesz a bajnok. Miért? Mert akkor a Vörösök ejtettek ki minket az egyenes kieséses szakaszban, idén pedig a Barcelona. Akkor a Barcelona örülhetett...

2011/05/28

Wembley Stadium, London, Anglia

20 : 45

Ó, -ió, -ció, áció, -káció, -akáció, vakáció!

2011-05-22T19:43:00.001+02:00

Hát nem nyertünk, de nem is kaptunk ki. A harmadik hely győzelem esetén sem lett volna meg, hiszen nyert a Manchester City. Szépen langyosan játszottunk, de ez abszolút nem számít. Örülök, hogy vége van ennek a borzalomnak és végre lesz egy pár nyugodt hetem. Bár felelőtlenség figyelmen kívül hagyni a klubot, hiszen a végén még senkit sem veszünk a nyáron...

Fulham - Arsenal 2 -2

Ennek a szezonnak tehát vége, a negyedikek lettünk. Bővebben később...

Még egy nagy levegő

2011-05-22T16:14:00.000+02:00

Elérkezett az utolsó meccs. Tétje már gyakorlatilag nincs, a negyedik hely megvan, a többi meg, mint láthattuk nem igazán érdekli az egész csapatot.
Mégis remélem, hogy veszünk egy nagy levegőt még egyszer, utoljára és kiadjuk magunkból a mostani maximumot. Szeretném, ha legalább egy apró örömmel lenne vége ennek az idénynek. Igaz, apró örömökből már volt több is, de legyen még ez.
Azaz fejezzük be győzelemmel ezt az évet.

Fulham - Arsenal

Ki lesz Európa kiskirálya?

2011-05-18T16:21:00.000+02:00

Ma este eldől, hogy melyik portugál együttes nyeri az Európa ligát. Nem rossz teljesítmény a déliektől, hogy három csapatuk is bemasírozott a legjobb négy közé. Végül pedig a döntőt is két portugál együttes játssza, a Porto és a Braga. Papíron természetesen a Porto sokkal esélyesebb, hiszen a Falcao - Hulk páros még akár jobb európai csapatban is megállná a helyét. Ám, a Bragát sem kell félteni, hiszen nagyon masszív csapat, igaz, főleg otthon. Az egyenes kieséses szakaszban legutóbb a Benfica ellen sikerült "normális" gólokkal továbbjutnia a csapatnak, összesítésben 2-2-vel, idegenben lőtt góllal. Náluk ez a 2-2 is fura, hiszen ezen kívül szinte mindig egy gól rúgtak az oda- és visszavágókon ( L. Poznan - Braga 1-0, 2-0, Braga - L'pool 1-0, 0-0, D. Kijev - Braga 1-1, 0-0 ). Azt a "rengeteg" gólt, amit az utolsó négy meccsen szereztek sem fogják a legszebb találatok közé beválogatni : egy öngól és egy tizenegyes... Ez azért sok mindent elárul a csapat támadójátékáról. A kapott gólok száma pedig a védekezésükről.

A Porto kicsit magabiztosabban jutott tovább fokról fokra. Míg a Braga az egyenes kieséses szakaszban a fináléig összesen hat találatot jegyzett, addig a Porto huszonkettőt (!). Falcao és Hulk futószalagon szállítják a gólokat és a védelem többé - kevésbé jól szuperál. A portugál Primeira Ligában, ahol a kék-fehérek 21 pontot vertek rá a második helyezett Benficára, a két csapat két meccsén a következő eredmények születtek : Portóban 3-2 a hazaiaknak, a visszavágón pedig 0-2, tehát két "Braga - verés".

A tippem az, hogy egy viszonylag sima meccsen nyer a Porto, csa idő kérdése lesz, mikor törik fel az ellenfél védelmét. A Braga is szerez majd gólt, s azzal egy időre visszajön a meccsbe, de Falcao beköszön, s eldönti a meccset. Végeredmény : Porto - Sp. Braga 3-1.

A döntő helyszíne, az újonnan épült Írország - beli Aviva Stadium ( Dublin )

Fc Porto - Sporting Braga

2011/05/18

20 : 45

Előre a harmadik helyért...

2011-05-15T12:46:00.000+02:00

Az én kis csapatom ma az Aston Villát fogadja... és bár a második hely lett volna a cél, inkább most már ne hibázzunk, mert a végén még a harmadik se lesz meg... az pedig mindennél jobban égő, ha az Arsenalt egy Man City megelőzi az utolsó két fordulóban.
Az ősszel győzni tudtunk a Villa parkban, azt a meccset azóta sem feledem. Épp túl voltunk az előző fordulóbeli alázáson, és a félidőbe itt is 2-0-ra vezettünk. Mikor a Villa szépített, az összes Arsenal - szív egyszerre dobbant meg, és az összes agyban felvillant az egy héttel azelőtti történet. De jött az akkor még jó formában lévő Chamakh és feledtetett mindent.
De leginkább Arshavin gyönyörű gólja, az maradt meg bennem. Egy kép, amint nézem a TV-t, erős délutáni napsütés szemből ( ott, a meccsen ), Arshavin elindul a bal szélen, és az árnyéka követi. Néhány hazai védő eltűnik, aztán gól.
Valamint a negyedik... az én Wilshere-m gólja. Aki a legjobban megérdemli. Kívánom neki, h ma is rúgjon egyet.. kettőt, hármat...

Come on you Gunners!

Egy meccs, egy szezon

2011-05-15T11:51:00.001+02:00

Elérkeztünk a holland Eredivisie végére is. Itt még sok minden nem dőlt el. Sőt, a lényeg az utolsó fordulóra maradt, méghozzá mondhatni, ez lesz mindennek a teteje. Az első és a második. Egy pont pont differencia. Egy meccs. Egy győztes. Egy bajnok.
Így lehetne előzetesen jellemezni ezt az összecsapást. Itt már a győzelem a lényeg ( Az második helyezettnek csak az elfogadható ). Nincs más választás. Valószínű a rendkívül taktikus felállás az egyik oldalról, és óvatos játék a másik részről. Sündisznóállás itt, bunkerfoci ott. Mindkét csapat esélyes, aki itt jó eredményt ér el, az mennybe jut. Következik a bajnoki döntő, jöjjön az Ajax - Twente!

Aranyeső Dortmundban, fieszta Milánóban

2011-05-15T11:15:00.000+02:00

A tegnapi napon átvehette a Salátástálat a Dortmund, a Scudettót pedig Milánó piros-feketéi. Mindkét együttes győzelmet aratott ez alkalommal, bár Jürgen Klopp csapata majd' hetven percnyi játék után még hátrányban volt a kiesés elől menekülő Frankfurttal szemben. A maximalista edző, Klopp, minden bizonnyal nem lett volna elégedett a vereséggel, hiába bajnok a csapata az eredménytől függetlenül. Ám végül minden összejött a hazaiaknak - kivéve a tizenegyesek értékesítése - és 3-1-re diadalmaskodni tudtak. A büntetőkkel kapcsolatban az az érdekes, hogy az idei Bundesliga kiírásban egyetlen megítélt tizenegyesét sem tudta értékesíteni a Dortmund. Pedig ezen a meccsen kettő is volt belőle, de sem Barrios, sem a szezon végeztével távozó Dédé nem tudott büntetni. Ám nem kellett miatta bűnhődniük, így is tulajdonképpen sima győzelmet arattak. A Borussia Dortmund tehát 2011 német bajnoka, összesen hetedszer, 2002 után először.
A drámai ellentétet is érdemes volt figyelni, hiszen míg a hazaiak a bajnoki címet ünnepelték a pályán, a másik oldalon keserű bánat volt : ezzel az eredménnyel kiesett az Eintracht, pedig ha meg tudták volna tartani egygólos előnyüket, az osztályozós helyet legalább elérték volna ( a tavasz nekik mélyrepülés volt, az első félévet még a hatodik helyen zárták ).

A Serie A bajnoka sem volt különb, esetleg annyiban, hogy ők még könnyedebb győzelmet arattak. Robinho kettő, Gattuso és Seedorf egy-egy góljával 4-1-re legyőzték a nem sok ellenállást tanúsító Cagliarit. Milánóban sem volt más a szituáció, itt is már biztos befutók voltak. Azért a meccset így is meg kell nyerni, és meg is nyerték. A Cagliarinak nem volt különösebben téttel bíró ez a mérkőzés, egy esetleges győzelemmel még az első tízet megcélozhatták volna. Olaszországban még rendeznek egy fordulót, a Sampadoria az életéért küzd, az Inter, a Napoli, a Lazio, az Udinese, a Roma és a Juve a minél jobb helyezésért.

Az utolsó felvonás

2011-05-14T10:42:00.000+02:00

A hétvégén játsszák az idei Bundesliga kiírás utolsó fordulóját. Mint több más bajnokságban, az aranyérmes már itt is megvan. A Borussia Dortmund két héttel ezelőtt a Nürnberg ellen ünnepelhette a még hivatalosan át nem adott bajnoki címet. A második helyért még mindig ádáz harc folyik a Leverkusen és a Bayern München között. Amennyiben a gyógyszergyáriak kikapnak Freiburgban, a bajorok pedig otthon legyőzik a Stuttgartot, meg lehet a hőn áhított második hely Andries Jonker csapatának.
Az alsóházban sem dőlt még el minden, sőt. A St. Pauli ugyan biztos kieső, de az Eintracht Frankfurt, a Mönchengladbach és a Wolfsburg között még kemény csaták dúlnak. A pontjaik 34, 35 és 35. Mind a hárman idegenbe mennek az utolsó fordulóban. A Frankfurt a már bajnok BVB-hez látogat a M'gladbach a Hamburg vendége lesz, míg a Wolsburg Hoffenheimben szeretne pontot, pontokat szerezni.
Izgalmasnak ígérkezik tehát az utolsó forduló Németországban, hiszen a bajnoki címen kívül még semmi sem dőlt el...

Lepjünk meg ismét mindenkit

2011-05-08T13:57:00.000+02:00

Régen volt ilyen jó hetem. Ahányszor csak a vasárnapi meccsre gondoltam, elégedettség töltött el. Még szép hiszen legyőztük a Manchestert. Ezért gondolom, hogy most meglepünk mindenkit a Stoke City ellen. Engem remélem az fog meglepni, hogy nem sérül meg tőlünk senki, és persze az, hogy nyerünk. Mert hát az olyan Arsenalos lenne, ha jó szenvedős döntetlent játszanánk ma és ezután persze mindenki meg lenne lepődve. Mindezt egy United legyőzése után.
A második helyre még van sanszunk, ezért nekünk előnyösebb lenne ha ma a MU - Chelsea hazai győzelemmel záródna. Akkor elvileg három pontra leszünk, de hát erre most inkább nem írok semmit.
Egy a lényeg : nyerjük meg a hátralévő összes meccsünket, és akkor mi mindent megtettünk.

Come on u Gunners!

Mert már megtehetjük

2011-05-02T21:04:00.000+02:00

Who are ya, Manchester United? Kik vagytok, Vörösök? Újra legyőztük a SAF - gárdát, legutóbb ez 2008-ban sikerült. Pedig most több, mint húsz percet Djourou nélkül játszottunk. Ramsey lőtte a gólt, aki Fabregas helyén játszott. Szczesny : ő itt van, nincs kapuskérdés. Clichy oldala áthatolhatatlan volt ( Sagnáé is ) és középen is verhetetlenek voltunk. Song nagyon ott volt, Wilshere-t meg sem említem. Jól kontráztunk, van Persié a gólpassz.

Ja, és két évere visszamenőleg ez volt a legfiatalabb csapat ( 23 év és valahány nap ), szóval ENNYIT RÓLAD PATRICE EVRA!!!

RAMSEY!!!

Song jogtalanul kapott sárga lapot

Ramsey gólja

A Porto játszott egy félidőt, és köszöni szépen

2011-04-29T13:25:00.000+02:00

Csütörtökön játszották le az Európa Liga elődöntőinek első összecsapásait. A Porto - Villarreal és Benfica - Braga párosítások közül egyértelműen az előbbit vette körül nagyobb felhajtás. Ami azt illeti, igen jó meccset játszottak.
Ha a Porto lép pályára ebben a szezonban, ráadásul hazai környezetben, joggal lehet számítani sok gólos meccsre. Ez tegnap este sem történt másképp. Az első félidőben meglepetésre a vendégek sokkal több helyzetet alakítottak ki. Kontráik közül az összes életveszélyes volt, mindig eljutottak a Porto kapujáig. A félidő legvégén, amikor már két góllal kellett volna, hogy vezessen a Villarreal, csak begyömöszölték a vezető találatot. Ekkor úgy tűnt, hogy ezen a meccsen a portugáloknak nem sok babér fog teremni. Helyzetet nem is tudtak kidolgozni, egyetlen egy veszélyes távoli próbálkozásuk volt.
Jött a második játékrész és minden megváltozott. Igaz, egy tizenegyessel egyenlítettek, de utána beindult az úthenger. A vendégeknek volt még ezután is néhány lehetősége, de mint oly sok, ezek is kimaradtak. Falcao, Guarín, Falcao, Falcao, Falcao. Csillagos négyes a kolumbiai támadótól. A Portótól pedig egy csillagos ötös, ugyanis ezzel az ötössel aligha buknak el. Vajon ezzel kijelenthetjük, hogy a Porto megnyerte az Európa ligát? Hiszen papíron a "Sárga tengeralattjárók" a legerősebbek ( rajtuk kívül ). Ki tudja.

A másik összecsapást a Benfica nyerte meg 2-1-re saját pályáján, így ez a párharc még messze nem dőlt el. Ha a Braga hozza a szokásos 1-0-s győzelmét a visszavágón, máris továbbjutottak. Persze ehhez lesz még néhány szava a Benficának.